Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 43. szám

170 magyarországi főügynökségének ideig, vezetője és Weisz József, mint a nevezett társulat Kassai ügynöke e. Kassa város törvszéke előtt 1863. aug. 21. 5537. sz. a. 1684 frt tüzkár-megtéritése és járulékai iránt keresetet indítván, alperesek 1864. oct. 14-én 6525. sz. a. a kereseti összeg és járulékai megfizetésében felp. részére el is marasztaltattak, mely marasztaló Ítélet jogerőre emelkedvén, felp. 1864. nov. 22-én 7644. sz. a. a marasztalt alp. ellen végrehajtásért folyamodott, s az nov. 25-én el is rendeltetett Alperesek 1865. jan. 5-én 81. sz. a. beadott nyilatkozatukban előadják, miként ők időközben a kérdéses társulat ügynökei lenui megszűntek, és náluk semmi társulati vagyon nincsen, miről felperest értesíttetni kérték. Felp. a vett értesítés következtében 1865. febr. 10-én 948. sz. folytatólagos végrehajtási kérvényében előadja, miként alpereseknek véle közölt nyilatkozatuk folytán, mit különben maga is ugy tud, és ő maga sem tudna társulati vagyont kimutatni, az alperesek elleni végrehajtás eredménytelen lenne; azonban miután alperesek mindennemű társulati vagyont időközben a társulat bécsi vezérügynökségének adtak át, társulati vagyon csak ott lehetvén található: kéri az elrendelt végrehajtást Spitzer Rudolf Szigfrid, mint a társulatnak bécsi vezérügynökénél lévő társulati ingó vagyonra, készpénz és activ követelésekre kiterjesztetni és maga utján foganatositatni. Erre Kassaváros törvszéke 1865. febr. 17-én 998. sz. a. következő végzést hozott: „Sem a jelenleg panaszlott lipcsei tűzkár-mentő társulat, sem ennek bécsi vezérügynöke Spitzer Rudolf Szigfried a követelt 1684 frt és járulékaiban elmarasztalva nem levén, az 1864. évi. 7644 sz. a. megrendelt kielégítési végrehajtásnak folytatólag nevezett ellen kért kiterjesztését megrendelni nem lehet, miért is folyamodó ezen törvényben nem alapuló kérelmével elutasittatik. Miről sat." Ezen végzés ellen felp. 1865. márt. 10-én 1611. sz. a. beadott, semmiségi panaszszal összekötött felfolyamodásában előadja, miként a végrehajtás, az ő kérelméhez képest az előbbi utódjául szolgáló bécsi vezérügynökségre, t. i. Spitzer ügynökre kiterjesztendő lett volna, mert alperesek perbeli minőségbeli elmarasztalásával maga a társulat van elmarasztalva, és most a végrehajtást nem a Spitzer, de a társulat vagyonára intézte. Kéri a végzésuek az ideig. törv. szab. 104. §. 8. p értelmébeni megsemmisítése mellett a végrehajtásnak a törvény értelmében helyet adni és költségeit megállapitatni. A kir. ilélő táblán végeztetett: „Felperes keresetében a lipcsei tüzkárinentő társulat marasztaltatván el, s felp. által ezen Ítélet alapján a végrehajtás Spitzer Rudolf Szigfried mint a marasztalt társulat bécsi vezérügynöke ellen kéretvén, s ekkint az visszautasítható nem levén, a kért végrehajtás a követelt 1684 frt tőke, ennek 1863. aug. 21-től számítandó 6"/(( kamatai, 19 frt 29 kr. perköltség, ugy a végrehajtásnál felszámítandó költség erejéig a nevezett társulat tulajdonához tartozó, s Spitzer Rudolf Szigfried kezén találtató készpénz, activ követelés és ingóságokra illetősége utjáni foganatosítás mellett elrendeltetik, s ekkint megváltoztatván az e. b. végzés, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (/865. máj. 27-én 6622. P.sz. a.) A kir. táblai végzés e. alp. 1865. oct. 23 án 6982. sz. a. beadott, semmiségi panaszszal összekötött fel folyamodásában előadja, miként a 2/. a. felhatalmazás szerint alperes társulatot ő Spitzer Rudolf Szigried majdnem az egész osztrák birodalomban képviseli, a biztosítási kötvények kiállítása az ő hatásköréhez tartozik, a vidéki ügynöknek nem levén más feladata, mint a közönséget biztositásra I buzdítani, azok ajánlatát, s az előlegezéskép felveendő di| jakat neki való beküldés végett átvenni, s arról elismervényt adni. Ezek szerint tehát a biztosítás csak a kötvény kiállításával megy foganatba, az e nélküli ajánlat a társulatra kötelező erővel nem bír, de nem is birhat, minthogy számos esetben az ajánlatot a biztosítani kívánó személyébeni bizalmatlanságnál fogva visszautasítja, máskor megbírálja, nincsen-e a társulat a biztosintandó lakhelyén tűz esetére már is nagy risicóban, nem tanácsos-e a biztosítandó tárgy értékét elfogadás előtt más társulatnál viszontbiztosítani sat. Felp. részére biztosítási kötvény ki nem állitatott, sőt még biztosítási ajánlata sem küldetett meg alperesnek, a mennyiben pedig ily ajánlat létezik, s arról valamelyik ügynök elismervényt adott, abból felperesre semmi más jog, mint annak s netaláni előlegezésének visszakövetelése, de alperesre semmi kötelezettség nem háromlik. Ezek szerint tehát az id. törv. szab. 104. §. 1. 4. pontjai értelmében semmis a kir. tábla végzése, mivel 1) a perben a társulat jogszerűen idézve nem levén, kellőkép nem képviseltethetett, s így az ítélet semmis; mivel 2) az ő lakhelye a vezérügynökség székhelye, s a kötelesség teljesítésének helye Bécs, igy Kassaváros törvszéke illetéktelen aző ellene indítandó perekben; 3) a biztosítási feltételek 15. §. szerint a társulat és biztosított felei közötti peres kérdések csak választott bírák által intéztethetnek el, a végrehajtani rendelt ítélet pedig nem választott bírák által hozatott; 4) az ítélet neki sem nem kézbesittetett, sem ki nem hirdettetett, sőt végrehajtáskor sem közöltetett, s igy az ellene jogerőre sem emelkedhetett; 5) mert végre a végzés őt kijelölési jogától megfosztja; kéri mindezeknél fogva a kir. táblai végzés megsemmisítését. A kir. Hétszem. táblán határozlatott: „A kir. it, tábla végzése az abban felhozott indokokból helybenhagyatik, s az ügyiratok további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetnek." (1866. april il-én 19803. V sz. a.) A Codificatió körtili eljárás tervezete. Az iránt az országgy. albizottmány a föbizottmány jan. 2-iki ülésében következő véleményt adott elö. „A codificatió tárgyában a képviselőház által megváI lasztott bizottmány f. é. máj. 25-éu és 28-án tartott üléJ seiben albizottmányt oly czélból külde ki, hogy adjon véleményt a codificatió körül követendő eljárás iránt; különösen arra nézve: a codificatió különböző tárgyaihoz képest hány albizottmány alakittassék ? minden egyes albizottmány körébe, mely tárgyak utaltassanak? s az al! bizottmányok hány tagból, s mikép legyenek alakitandók ? Akiküldött albizottmány uem tévesztheté szem elől, hogy a codificationalis bizottmány teendői, főbb alapvonalokban már a képviselőház azon határozata által, a mely az országgyűlési teendők tárgyában ki küldve volt 12 tagu választmány jelentése alapján keletkezett, megvannak állapítva; s ennélfogva az albizottmánynak eljárásában arra kellé szorítkoznia, hogy lehetőleg kijelölje a codificatió már kitűzött tárgyainak alkatrészeit, s ezeket ugy oszsza be, miszerint a rokontárgyak, a szükséges elvegység fentarthatása végett, egy és ugyanazon bizottmány köréhez tartozzanak. Továbbá, mivel vannak a codificatió körül oly kérdések, a melyek megoldása bizonyos alapelvek előzetes megállapítását feltételezi; ezen alapelvek azonban oly tárgyakat is érintenek, a melyek egy más bizottmány teendői közé vannak sorozva: tehát ezen albizottmány mellőzhetlen feladatául tekinté: kiI emelni azon tárgyakat, a melyekre nézve az irányt adó