Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 43. szám

17 1 alapelvet a codificatiónalis bizottmánynak, egy másik bizottmánynyal egyetértőleg kell megállapítania. Végül, minthogy a codificatió némely tárgyainak feldolgozása csak bizonyos előmunkálatok mellett lehetséges, az albizottmány szükségesnek tartá mind ezen egyelőre függőben hagyandó tárgyakat, mind pedig azon előmunkálatokat, a melyek nélkül az előbb emiitett tárgyak alapos elintézése lehetlea volna, egyenként megjelölni. E szempontokból kiindulva, a kiküldött albizottmány a codificatió tárgyaira nézve a következő felosztást hozza javaslatba : „Az I-ső a 1 b i z o 11 tn á n y teendői közé tartoznék: a polgári magánjog anyagi része, és pedig azon része, a mely a törvényhozás állandó intézkedését igényli. Ilyenek: a) a szorosan vett polgári magánjog, a melynek körébe az egyesülési jog, a honosítási, be és kiköltözködési törvény is tartozik; b) a telekkönyvi rendszer; c) a csődtörvény. Minthogy azonban a telekkönyvi rendszernek szorosan a polgári magán-jog anyagi és alaki intézkedéseihez kell alkalmazva lenni: tehát a telekkönyvi rendszer kidolgozása csak a polgári anyagi és alaki jog megállapítása után válik lehetségessé. Szintúgy felfüggesztendő egyelőre a csődtörvény kidolgozása is, mint a melynek szükségképen a polgári magán-jog elvein kell alapulnia." ,,A Il-ik albizottmány hatásköréhez volnának utalandók a polgári magánjog körébe vágó átmeneti intézkedések, részint oly tárgyakra vonatkozók, a melyek a törvények által már megszüntetett jogviszonyok maradványait képezik, részint pedig olyanokra, a melyek némely lényegesen változott jogviszonyokkal állanak egybefüggésben, a minők: a) az eltörölt ősiség intézvényéből fenmaradt jogkérdések megoldása; b) az úrbéri, s ezzel analóg köteléken alapuló jog- és birtokviszonyok végleges elintézése; c) a hűbéri, s ezzel analóg forrásból eredt szolgálmányok iránti intézkedés; d) a királyi kisebb haszonvételek jogának, és e) a kegyúri jogok és terheknek, a tulajdonjog terén történt lényeges átalakulás igényeihez alkalmazandó szabályozása." „Ill-ik al bizottmány feladatát képezné a polgári magánjog tárgyainak azon része, a mely a nemzetgazdaság érdekeivel érintkezik, s a mely ennélfogva az anyagi érdekek tárgyában kiküldött külön bizottmány egyetértésével volna elintézendő. Ide tartoznának: a) az erdőszeti jog ; b) a vadászati jog : c) a vizi jog, halászati, öntözési, közlekedési, szabályozási és müépitményi tekintetben; d) a mezei rendőrség." „AlV-ik a 1 bi zott m ány a polgári magánjog alaki részére nézve készítene törvényjavaslatokat, különösen: a) békebiróság intézvényéről; b) a hiteles helyek és ügyvédek rendezéséről; c) a polgári bíróságok szervezéséről; d) a bíróságok ügykezeléséről; e) a bíróságok irányában gyakorlandó fegyelmi jogról; f) a polgári perlekedési rendről; g) a nem peres ügyek kezeléséről; h) a birói illetőségről (Competeutia.)a „De mivel a békebiróság intézvényének alkalmazása nagy részben a községek miképirendezésétől függ; mivel továbbá a fentebb elősorolt többi intézkedések részleteire nézve a polgári bíróságok szervezete nyújt zsinórmértéket, ezen szervezés kérdése pedig elválhatlan kapcsolatban áll a megyék kérdésével és azzal, hogy az igazságkiszolgáltatás körül a municipium befolyása mennyiben szenved korlátozást: ezen albizottmány tehát fentelsorolt feladatai megoldásában csak akkor leend képes eljárni, ha a községek rendezése befejezve s a municipalis jogok hatásköre megállapítva lesz. Minélfogva az albizottmány oda utasítandó, hogy mindenekelőtt ez alap-kérdéseket, a községek és megyék rendezésére kiküldött külön bizottmány egyetértésével oldja meg, s e végből magát a nevezett bizottmánynyal mielőbbi érintkezésbe tegye." „Az V - i k al b i z o 11 m á u y a büntető törvhozás tárgyait venné át, s figyelembe véve az 1843-ik évi országgyűlésnek e tárgyra vonatkozó munkálatát, törvényjavaslatot adna: a) a büntető törvénykönyv anyagi és alaki részéről: b) a börtönrendszerről." „A VI. albizottmány a kereskedelmi törvényhozás teendőit végezné el, törvényjavaslatokat készítvén: a) a váltójog terén ; b) a kereskedelmi törvények körül szükségelt javítások, módosítások és kiegészítések iránt: c) az áruszállítás jogviszonyairól, és d) a biztosító társulatok, segélyző egyletek, hitelintézetek és egyéb jótékony czólu társulatoknak nyújtandó kivételes jogoltalomról. A mennyiben ez albizottmány egyik vagy másik tárgyra nézve az anyagi érdekek és közgazdaság tárgyában kiküldött bizottmány rokon feladataival találkoznék, — kell, hogy azon bizottmánynyal érintkezésbe lépjen." „A VII. albizottmány a bányajogot foglalná rendszerbe, mind anyagi, mind alaki tekintetben." „A VIII. a 1 b i z o 11 m án y elvégre az irodalom érdekeit tárgyazó törvényhozással foglalkodnék, s törvényjavaslatot terjesztene elő: a) a sajtóviszonyok végleges rendezéséről; b) az iró és művészi tulajdonjog védelméről." „A mi az itt javaslatba hozott albizottmány ok által követendő vezérelveket illeti, a bizottmány eziránt feleslegesnek tart minden részletes utasítást, a bizottmány öszszes tagjai kétségen kivül ugy is át levén hatva azon meggyőződéstől, hogy a mely törvényhozás korától elmaradna, szintoly hibába esnék, mint az, a mely a maga korát messze megelőzni akarná, s hogy a legjobb törvhozás az, a mely a nép geniusának, jogérzületének és szükségeinek megfelel, minélfogva az aíbizottmányok törvényhozási működéseikben bizonyosan azon egyedül helyes középutat követendik, a mely a külföldi minták vak utánzásától s a magukat túlélt hazai intézvények túlbecsülésétől egyiránt távol van. Ez okból az albizottmány teljesen elegendőnek tartaná, ha a kiküldendő aíbizottmányok csak azon iránypontokra figyelmeztetnének, a melyek a szükséges elvegység feptartása, a különböző bizottmányok közti érintkezés, s e bizottmányok eljárásának egyformasága tekintetéből, a képviselőház által megállapítva lettek, a melyek alapján tehát kimondandó lenne : „1) Hogy az aíbizottmányok munkálataikban a törvényeinkben alapuló felelős miniszteri rendszer alapelvét vegyék kiindulási pontul.'" „2) Hogy kijelölvén a képviselőház korén kivül álló azon szakférfiakat, a kiket tanácskozásaikra meghivatni óhajtanának, azok névsorát a meghívás eszközölhetése végett, a ház elnökével közöljék." ,,3) Hogy minden albizottmány kebeléből egy elnököt és előadót válaszszon, nemcsak a tanácskozások vezetése s a munkálatok egybeállítása végett, hanem még azon czélból is: hogy ezek oly rokon kérdések felmerültével, a melyek egy más bizottmány feladatára is vonatkoznak, eme bizottmánynyal érintkezésbelépjenek; fenmaradván minden albizottmánynak azon joga, hogy e czélra az elnökön és előadón kivül más tagokat is ki küldhessen." „4) Hogy azon előkérdéseket, a melyektől több törvényhozási tárgy alapelvének megállapítása függ, a codificatiónalis bizottmány elnökének bejelentsék oly czélból, hogy az, e kérdések megvitatása végett az összes bi-