Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 43. szám

Pest, INK6. kedd junins 5. 43. szám. iVyolc/adik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI (NARVOk, Tartalom: Jelzálog1 átkeblezett követelések kamalai sat. — Jog-eset.— A Codiflcatió körüli eljárás tervezete. — Hiv. tudnivaló. Jelzálogilag átkebelezett követelések kamatai, ha a kamathuzási jog bejegyezve nincsen, birnak-e az átkebelezett töke elsőbbségével? Mazúr Jenft ügyvéd úrtól. Ezen kérdés majd minden ingatlanra vezetett végrehajtás folytán — az id. tvk. szab. 127. 128. §§. értelmébeni fizetési rang sorozat megállapításánál — felmerülvén, nem lesz érdektelen ez iránt eszmecsere utján némi határozottságot elérni, annál is inkább, mert a jelenleg fen álló határozatlan törvénykezési szabályainkban e részben épen semmi határozott rendeletre nem akadunk. — Általában is nagyon kívánatos, hogy most, midőn a codiflcatió küszöbén állunk, minden a fenálló törvénykezésünkben határozatlan és kétes, tehát az eldöntésnél a biró önkényétől függő kérdés kellő megoldása tekintetéből szőnyegre hozattassék. Hogy a jelzálogi átkebelezés hatályának, pontos megállapítása, ugy az ingatlanrai hitel, valamint a tulajdon biztossága tekintetéből nemcsak nagyon kívánatos, de sőt annak fő feltétele, abban ugy hiszem az egész szakértő közönség velem egyet fog érteni; a kiknek azonban csak némi kételyeik is lehetnének e részben,azoknak a következő fejtegetés szolgáljon felvilágosításul. Ha valaki akár ingatlanra hitelt nyit, akár pedig ingatlant venni szándékozik, nagyon természetes, hogy mindenekelőtt a telekkönyvi állás felett, nevezetesen az első esetben jelzálogul, második esetben pedig vételtárgyául szolgáló birtoktesten fekvő terhek és adósságokról igyekszik magának tudomást szerezni; ezt pedig csakis ugy teheti, ha a telekkönyvben ugy a birtok állást, valamint a zálogjogilag biztosított követeléseket pontosan s világosan szemlélheti. Mert csak ugy vethet számot magával a hitelező, ha a birtok test értékéhez, az ötet előző terheket arányosítván, az ingatlanra még kölcsönözhető összeg magasságáról tisztába jöhet; a vevő pedig különösen oly esetekben, hol az ingatlanon zálogjogilag biztosított követelések általa elvállaltatnak, csak ugy határozhatja meg a megveendő birtoktest vételárának a bekebelezett követelések után még fizetendő részét, ha a telekkönyv neki a bekebelezett követelésekről pontos felvilágosítást szolgáltat, különben a hitelező a kölcsönző, a vevő pedig az eladó teljes önkényére lenne bizva. Hogy ezen pontos és világos tudomásszerzés csak ugy érhető el, ha minden a telekkönyvbe bejegyzett jog pontosan és határozottan körül van irva, az kétséget sem szenved, mert ha ez nem áll, akkor a telekkönyvi intézmény nem a felek jogainak, a hitel és tulajdon biztosítására, hanem ellenkezőleg annak teljes aláásására szolgálna. Ugyanazért ezen határozottság megkívánja azt is, hogy minden zálogjogilag bekebelezett követelésnél annak kamathuzási joga is zálogjogilag bekebelezve legyen, mert csak ugy, ha ez is pontosan meg van határozva, tájékozhatja magát ugy a hitelező, valamint a vevő a bekebelezett öszlet magasságáról. Például: egy 50,000 irtot érő birtoktestre valaki kölcsönt akar felvenni. A hitelező megtekinti a telekkönyvet s látja, hogy már is 30,000 írt — kamathuzási jog nélkül — azon jogilag biztosítva van,s még tehát körül belől 20,000 frt érték terhelés nélkül létezik, minélfogva ragaszkodván a telekkönyvi rendelet 62. §-hoz, mely szerint „bekeblezettnek vagy előjegyzettnek csak az tekintethetik, a mi a telekkönyvbe világosan bekebelezett vagy előjegyzettkép jegyeztetett be," ezen 20,000 ft erejéig a kérdéses birtoktestre kölcsönt ád; — vagy pedig a vevő, ki ily birtoktestet *50,000 frton megveszi, a 30,000 frt terhek levonásával, a fenmaradó 20,000 frtot az eladónak kifizeti. Mily nagy leendazonban felocsudása, ha a bíróság eltérve ezen §. rendeletétől, — daczára annak, miként a kamathuzási jog sem bekebelezve, sem előjegyezve nem volt, — a sokszor — ily esetben azonban ugy hiszem tévesen — alkalmaztatni szokott: „Accessorium sequitur principale suum" elve szerint ezen 30,000 frtnak több évi, talán a tőkével felérő kamathátralék fizetésébe is el marasztalja, illetőleg ezen be nem kebelezett kamat hátralékot is, mint a birtoktestet terhelőt elismeri. Az átkebelezés jogi természeténél fogva nem lévén egyéb mint az ingatlanoni zálogjog elsőbbségének biztosítása, több jogot mint a bekebelezés semmi módon nem adhat, s miután a bekeblezés a már fenthivatkozott §. rendeleténél fogva csak arra biztosítja az elsőbbséget, minek erejéig bejegyeztetett, nagyon természetes, hogy a kamathuzási jogra is csak akKor biztosítja az elsőbbséget, ha az a telekkönyvbe bejegyezve létezik; és ha bejegyezve nincsen, elsőbbséggel a bekebelezett jogok előtt nem birhat, s ugyanazért véleményem az, miként az átkebelezés az elsőbbséget csak arra biztosítja, a mi a telekkönyvbe bevezettetik, vagy is ha az átkebelezés ugy a követelésre, valamint a kamathuzási jogra történt, mindkettőre — ha pedig csak a követelésre — akkor csak erre és nem a telekkönyvbe be nem jegyzett kamathuzási jogra is. És ekként nézetem szerint a feltett kérdésrei felelet az: hogy az átkebelezett követelések kamatai, ha azok bejegyezve nincsenek, nem bírhatnak a tőke első b b s égé v e I, s a fizetési rang-sorozatban vagy azon helyen, a hol külön bejegyezve vannak, vagy pedig ha bejegyezve nincsenek, csakis az összes jelzálogilag bejegyzett követelések után vétethetnek fel, miután csakis ily módon lehet értelme a telekkönyv pontossága — s határozottságának, s csakis ily módon szolgálhat a telekkönyv a hitel és tulajdon teljes biztositásául. Ez nézetem. Egyóbkint eszmecsere utján, ha annak téves voltáról meggyőződöm, szívesen elfogadom a helyesebbet. Jogeset. A biztosító társulat ügynöke, s igy maga a társulat ellen hozott elmarasztalás s végrehajtás jogérvénye az ügynök utódjául szolgáló társulati képviselőre is kiterjed. Bernáth Zsigmond mint Grosz Náthán engedményese Grönczy Gyula, mint a lipcsei tűzkár-mentő társulat felső 43