Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 24. szám

94 folyamodás átalános avagy különös jellegére befolyással nincs. A birókűldési folyamodás mindegyik féllel közöltetett el annyira, hogy ott, hol a szerződés több személy által Íratott alá, mindegyike ezeknek nyilatkozat beadására felszólittatott, s a birókűldési folyomodás csak is azok ellen rendeltethetik el név szerint, kiknek nyilatkozatabeérkezett, vagy a beérkezett k é z b e si t v é n y b ő 1 a nyilatkozatra kitűzött ha táridő használatlanul elenyészte kiderül. E birókűldési folyamodás annyira specifícus, hogy biróküldés csak azok ellen rendeltethetik el, kik mint ellenfelek feljelentve vaunak, ugy, hogy ha idő jártával oly felek ellen szándékoltatnának perek indittatni, kik e birókűldési folyamodás mellett feljelentve nincsenek, ezek ellen pótlólag u j a b b b i r ó k üld é s i folyamodásnak és biróküldés nek lenne helye. 4- er. Azon ellenvetés, hogy a kir. it. tábla kiküldetése esetében a csel és csalás alapján inditandó perekre nézve egy bíróság elesik, paralyzáltátik az által, hogy a legtöbb horderővel járó perben t. i. a csel és csalás alapján érvénytelenítésre inditandókban törvény szerint is csak egy felebbviteli biróságnak van helye, s hogy a Pest megyei törvényszék kiküldetése esetében, a felek egy bíróságot még nyernének, s a főuilt. Hétszem. táblának jogában áll czélszerüség tekintetéből bár mely biróságot delegálni. 5- ör. Azon észrevétel, hogy a delegatio folytán inditandó perek a delegálandó bíróság teendőit ujakkal halmozzák, súlyt veszt az által, hogy a delegáltatni kért biróságok mindegyike a delegatiót czélszerünek tartván, az arinoL- fnlvtáni tpondnkrA Ír pey.ri P> nviJnt.L'/wik Fhirósáook minuegyike tenat tuüja, miként togja a halmoztabb teendőket is teljesíteni. A kérelmezett biróküldés ellen felhozott érvek tehát egytől egyik alaptalanok lévén , ha valaha kétség lett volna a delegationak e részben czélszerüsége s kívánatossága iránt, e kétséget a beérkezett nyilatkozatok eloszlatják. Mert a dunántúli kerületi tábla azon nézetben van, hogy az 1862-i oct. 9-én kelt kir. leirat 31. §. értelmében a bíráskodás, még a csel és csalás alapján inditandó perekben is őt illeti, mihelyt e perek hitbizományi birtokra vonatkoznak. A kir. it. tábla azon nézetben van, hogy a csel és csalás alapján inditandó perekben a bíráskodás őt illeti, daczára annak, hogy e perek hitbizományi birtokra vonatkoznak. A szerződő felek nagy része azon nézetben van, hogy a szerződésbeli lekötésnél fogva a bíráskodás mindennemű perekben, s igy a csel és csalás alapján inditandókban is az illető megyei törvényszéket illeti. Midőn tehát magok a törvény szerint megkeresendő bíróságok és érdekelt felek magára a törvény szerint megkeresendő bíróságra nézve is— mely pedig minden törvénykezésnek alphája — ily homlok egyenest eltérő nézetben vannak, akkor csak ugyan a meddő perlekedés és vitatkozás elhárítása, ugy idő, munka és költség kimélése azt javasol ja, hogy ez eílenmondásoknak delegatio utján rendelendő bíróság által eleje vétessék, s a törvénykezés sikerre vezető ösvényre tereitessék. Mindezeknél fogva, miután a kérelmezett biróküldés czélszerüsége s kívánatossága kétségbe alig vonható, s a mellőztetni kívánt bíróságok hagy része, sőt az ellenfelek egy része is a biróküldés mellett nyilatkoznak, a vagylagosan kiküldetni kért bíróságok mindegyike pedig szinte a biróküldés m e 11 e 11 hallatja szavát, s miután valaminthogy a fenforgó kérdések bűnvádi oldala csak egy t. i. bécsi bíróság által intéztethetik el, mind a mellett, hogy a terheltek közül többen többnemü, sőt más országbeli bíróságok alatt állanak, ugy a fenforgó kérdéseknek polgári jogbeli oldala is csak egy bíróság által intéztethetik el czélszerüen, s miután elláthatlan lenne a zavar, mely abból következnék, hahogy a szorosan összefüggő s egymástól el nem különíthető kérdések mégis elkülónittetnének s elváltán egymástól külön bíróságok előtt tárgyaltatnának, s ez esetben a törvénykezés hitelére oly igen szükséges azonosság és következetesség az eljárásban s ítélet hozatalban alig volna lehető, mindezen okoknál fogva folyamodók a kérelmezett biróküldést elrendeltetni s bíróságul a kir. ítélő táblát vagy a Pest megyei polgári törvényszéket kiküldetni kérték. Mely kérelem a fő mit. Hétszem. tábla f.hó 17-én tartott ülésében érdemleges elintéztetés alá vétetvén, a biróküldés czélszerünek és kívánatosnak találtatott sbiróságul a kir. ítélő tábla kiküldetett. Jogeset. Argay János felp. 1856. oct. 9-én 18773. sz. a. a volt pesti cs. kir. orsz. törvszékhez beadott keresetében előadja, miszerint ő özv. Steffanyák szül. Klobusiczky Annával .egybekelni szándékozván, ők 1855. jul. 2-án az A. a. házassági szerződést kötötték, melyben nevezett asszony többek közt arra is kötelezte ma<rát, hogy az általa valóságosan bírt, s gazdasági instructióban s egyéb ingóságokban levő 9000 pfrt értékű vagyonát azonnal az egybekelés után felperesnek tettleges tulajdonába átengedi, a Mariaházi árendában birt pusztának fele haszonvételét pedig azonnal átadja. — 1855. év végnapjaiban törvényesen egybe is keltek, s felp. az A. a. biztosított jogainak azonnal birtokába lépett. Történt azonban, hogy felperes neje 185G. jul 9-én felp. távollétében közös pesti lakásukról eltávozott, felp. szekrényeiből pénzét s egyéb becses holmiját is magával elvivén. Ezen tárgyak következők: 1100 fit, készpénz, G5 db arany, egy Kozdon György által 1200 pfrtról, s egy Bischitz Dávid által 1200 pfrtról elfogadott váltó, egy 2000 pfrtról Montbaeh Sándor által kiállított kötvény, egy 9445 pfrtról Kovács Sándor és neje Steffanyák Irma által mint az utóbbinak apai örökségéről kibocsátott nyugta, továbbá egy arany melltű, 6 db lepedő, 4 törülköző, 24 asztalkendő, 3 zsebbevaló, 2 madracz, 2 paplan, végre felperesnek nejével folytatott levelezései és adóczédulái, valamint a kiadásokról vezetett saját jegyzőkönyve. Felp. nejének eltávozása után többször megkísértette vele az ügyet barátságos uton kiegyenlíteni, de ez jószándéku felhívását még feleletre sem méltatta. Miért is kéri őt előre bocsátandó tárgyalás után a fentelősorolt tárgyak visszaadására köteleztetni. Ellen beszédében alp. tagadja, hogy az, mit ő férjétőli eltávozásakor magával vitt, felp. ttulajdonalett volna, mert az részint sajátja, részint kiskorú leánya Steffanyák Anna tulajdona volt, kinek is vagyonát mostoha atyja eltékozlásától biztosítani, illetőleg megmenteni, nemcsak anyai, hanem gyermekeivel kötött osztály egyesség s az illető gyámbiróság meghagyása szerint is törvényszabta kötelességének tartotta. Felp. alaptalan keresete tehát-annyival inkább leszállítandó, mert alp. felp. ellen