Törvényszéki csarnok, 1866 (8. évfolyam, 1-99. szám)

1866 / 24. szám

Pest, 18(16. péntek márt. 23. 24. szám. JVyolczadik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Lapunk mnlt evi 6». száma ínég folyvást reclamáltatván, kénytelenek vagyunk ujolag nyilvánítani, mikép az a „Megyék visszaállításáról" irt czikk miatt a c*. kin rendőrség által lefoglaltatván s ez a nmlt. Cancze/lária állal is helybenha­ugatván, végkép elkoboztatott, s így meg nem ku/dhetö. F. hiányt azonban t. előfizetőinknek már a 63 s 64. sz. melletti mellékletekkel pótoltuk. Szerkesztőség. Biróküldés a hg. Eszterházy —Zichy ügyekben. És az arra keletkezett Hétszem. táblai határozat. Ko/.li: Németh S a m u h. ügyvéd ur. A „Törv. Csarnok" f. é. 4. számában ismertetve lett azon biróküldési folyamodás, mely az Eszterházy her­czegség összes vagyonára nézve II f. helyen kirendelt zár tartó, ugy a hitbizományi és utódgondnokok által a g i\ Zichy-fé le teljhatalmú igazgatás alatt elkövetett té­nyekre és kötött szerződésekre nézve inditandó perek iránt a főmlt. Hétszem. táblához m. é. decz. hóban beada­tott. E biróküldési folyamodás a mellőztetni és kijelöl­tetni kért bíróságokkal, ugy az érdekelt felekkel közöltet­vén, ezek nyilatkozatai beérkeztek. A folyamodók részéről a beérkezett nyilatkozatok ellenében tovább is azon álláspont foglaltatott el, misze­rint a biróküldés ellen felhozni szokott érvek egyátalá­ban nem állanak. Nem áll: 1-ör azon okoskodás, mintha biróküldésnek csak hason nemű biróságok között lehetne helye. A birókül­dést 1848. évig korlátlan hatalommal minden megszorí­tás nélkül, egyedül a czélszerüség és kivánatosság által körvonalozva a kir. Felség gyakorolta a magy. kir. udv. cancellária utján. Az ideigl. törvénykezési szabályok 42. §. által e jog átszállott a főmlt. Hétszemélyes táblára ugyanazon mérvben, ugyanazon terjedelemben. Bizonyitja ezt a gyakorlat. így gr. Eszterházy János, Terézia, br. Révayné és Borbála Perényinő kérel­mére gr. Eszterházy Imre ellen inditandó számadási per megbirálására a m. kir. udv. cancellária által a kir. it. tábla lón ki küldve, pedig a számol tartási pernek törvé­nyes birája nem homogén a kir. táblával. így a Bossányi nemzetségnek az Eszterházy herczeg­ség ellen Alsó-Lendva-Nempthi iránt a kir. tábla l°n_k>­küldve, pedig itt oly zálogváltási csere és örökösödési igé­nyek is voltak megbirálamlók, melyek birálatára a kir. tábla törvény által hivatva nem volt. így a herczeg és gr. Battyányi nemzetség között örökösödési perre nézve a kir. it. tábla lön kiküldve, ho­lott a tárgyalandó örökösödés régi nem levén, az törvény szerint a kir. tábla illetősége alá nem tartozott volna. Nem is bir sulylyal ennek ellenében felhozni szokott azon észrevétel, hogyha már biróküldésre nézve a birósá­gok közötti hasonnemüség mulhatlanul nem szükséges is, megkívántatik még is, hogy felsőbb helyett alsóbb bíró ne neveztessék. Mert a biróküldés ilyszerü korlátozásának se törvényben se gyakorlatban semmi nyoma. Amint al­sóbb bitó helyett a felsőbb delegáltathatik, mihelyt ez czélszerü és kívánatos; ugy felsőbb helyett alsóbb dele­gáltathatik, mihelyt a czélszerüség és kivánatosság ezt is kívánja, mert a felsőbb biróságok is e részben csak m i n t e 1 s ő folyamodásu biróságok járnak el, mint ilyek pedig, a törvénykezés elméletét tekintve a többiek­kel egyenlők. Nem áll: 2-or azon ellenvetés, hogy az illető szer­ződések ben a z i 11 e t ő m e g y e i biróságok lévén bíróságul kitűzve, e kitűzés ellenéhen biróküldési jog helyt nem foglalhat. Mert a mennyiben hitbizományi bir­tokról, vagy csel és csalásról van szó, a törvényes biró helyett más biró, delegation kívül, nem helyettesittethe­tik ; a mennyiben pedig e lekötés jogosultsága is megbí­rálandó, az határozottan törvénytelen és jogosulatlan, mert a lelépett igazgató az 1861 -kl jun. 30-án kelt can­czelláriai rendelet, szerint a hitbizottmányi birtokot, törvényes birájától elvonni jogosítva nem volt, ily elvonásra csak a törvényes biró delegatio utján van Azonfelül e szerződésekbeli lekötésekben az illető megyék törvényszékei lettek lekötve, ugyanazon bírósá­gok tehát, melyek bizonyos kérdésekben legalább törvény szerint lennének illetékesek. Ha tehát a törvény szerinti illetékesség mellőztethetik delegatió utján, az e részbeni delegatiót jogosulatlan lekötés nem akadályozhatja. S e részben Figdor és fiai s Wittgenstein bécsi lako­sokkal kötött bérszerződésben még azon határozottan tör­vénytelen intézkedés tétetett, hogy a ma­gyarországi hitbizományi birtok a bécsi cs. kir. törvényszék bíráskodása alá helyez­tetett. A lelépett igazgató a magyarországi hitbizományi birtokok iránti kérdéseket más koronaországbeli biróság alá helyezni nem volt jogosítva, ugy nem volt jogosítva ő herczegsége sem, azonfelül, hogy teljhatalmú igazgatás létében ő herczegsége átaljában mi intézkedésekre se volt jogosítva, s a lelépett igazgatás alatt elkövetett törvény­telen tényekért a lelépett igazgatóság felelős s ezek őher­czegségének be nem tudhatók. Nem áll: 3-or azon ellenvetés, hogy a birókül­dési folyamodvány átalánosságban lévén fogal­mazva, ily kiterjedt értelemben biróküldés nem tör­ténhetik. Mert a biróküldési folyamodvány mind a per­tárgyát határozottan kijeleli, a mennyiben a gr. Zichy ­féle igazgatás alatt eszközlött szerződének s tények iránt inditandó perekre nézve kér biróküldést, s a feleket is, kik ellen a perek inditandók 7. sz. a. mellékletében név sze­rint kijeleli. Akár tehát, husz folyamodás, mely minde­nekben tökéletesen egy tartalmú, husz ellen külön intéz­tetik, akár egy folyamodásban mind a husz megnevezte­tik « a folyamodás ezek mindegyikével közöltetik, az a 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom