Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 18. szám

73 12. Kállay István özvegye, Blaskovits Amália inint gyermekei gyámanyjának Kállay Péter és érdektársai ellen néh. gr. Kállay János és Kállay Mihály magszakadása után maradt, alperesek által zálogba birt javak iránti zálogváltó perében Ítéltetett: Felperes keresetét az F. a. beperesitett s alperesek részéről az általuk letett felfedező eskü folytán előadott és a periratok közt eredetiben felmutatott zálogszerződésre alapitván, s azt az abban elősorolt zálogság feloldása mellett egyszersmind magvaszakadt gr. Kállay János után őtet illető osztályrészének megitéltetésére intézvén, — ekként tehát tekintettel a kereset minőségére, felperes örökösödési igénye csakis az F. a. zálogság feloldása mellett érvényesítethetvén, mindenekelőtt az F. a. záloglevél képezi a bírói vizsgálat tárgyát. — Az F. a. zálogos szerződés második pontjából kitetszvén az, hogy a zálogba adó gr. Kállay János a szerződésben megnevezett jószágokat ugy kötötte össze, hogy azok egyikét a másika nélkül (ide értvén a kiváltandó portiókat is), és az egész zálogos summa letétele nélkül, a zálogos 32 év eltelte után senki a zálogbavevőktől ki ne válthassa, s igy felperesnek is csak a szerződésben előszámlált minden javak egyszerrei kiváltásához adott légyen jogot; felperes azonban ezek mindnyáját sem nem keresvén, sem azt, hogy mind azon javak alperesek birtokában volnának, nem igazolván ; — minthogy a szerződések szoros magyarázatúak, a szóbanlévő zálogszerződés pedig világosan összekötött zálogságot tartalmaz,sekként jelen perben az egy összekötött zálogság feloldása lett volna felperes kötelessége, — miután felperes a szerződés ezen összekapcsolt zálogságot képező főfeltételnek eleget nem tett, ezen indokból a kir. itélő táblai ítélet megváltoztatásával, felperest keresetétől elmozdító e. b. ítélet jóváhagyatik, s a per sat. (1865. jan. 20-án 17982. P. sz. a. Előadó : Perlaky János ktb.). A kir. itélő táblán. 67. Csete Sándor felperesnek — Csete Bálint alperes ellen 15 frt összeg s járulékai megvétele iránt, Nagy-Kőrös város törvényszéke előtt 1864. évi márcz. 19-én 1100. sz. a. beadott rendes szóbeli keresetével inditott, s ugyanott 1864. június hó 21-én 1862. sz. a. kelt Ítélettel, felperesnek keresetétőli elmozdításával s 5 frt 50 kr. alperesi perköltségeknek, valamint 7 frt 50 krnak saját ügyvédje részére 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetésébe lett elmarasztalásával befejezett perében ítéltetett: Alperes azt, hogy anyja néhai özvegy Csete Istvánná szül. Magócsy Klárának 40pfrttal adósa maradt, valamint azt, hogy felperes nevezett közös anyjuk temetésére sajátjából 60frtnál többet költött, a per során nem tagadván, s igy ezen körülmények az 1840. XV. t. cz. II. R. s 96.§-a értelmében bebizonyított tényeknek tekintendők lévén, — miután ezen költség fedezésére felperes a C. alatti végrendelet 2. pontja alapján alperestől a tartozásban lévő 30pfrt adósság törlesztésére, a kereseti 15 pfrtot követelni jogosítva van, ugyanazért alp. ezen 15 frt összegnek — ezután a kereset beadása, vagyis 1864. márcz. 19 napjától járó 6°/,, kamatainak, és mint pervesztes fél, az J840. XV. t. cz. II R. 128. § a értelmében 10 frtra határozott perköltségeknek, felperes részére 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztaltattik. Ilykép az eljáró városi törvényszék ítélete megváltoztatván, az iratok sat (1865. jan. 25-én 14757. P. sz. a. Előadó: Dimits). 68. Szivos Zsigmondnak, özv. Segesváry Sámuelnő és Gere Zsigmond elleni perében ítéltetett: Felperes keresete azon kár megtérítésére lévén irányozva, melyet alperesek jogelődje az által, hogy a kezelése alatt állott, s a Dabasi közbirtokosságot illető közös jövedelmekből 357 frtot, mint állítólag magyar bankjegyekben befolytakat, a katonai térparancsnokságnak beszolgáltatott, miután minden kártéritési követelés csak azon időtől fogva, molyben a kár a károsultnak tudtára esik, 3 év alatt enyészik el, felperes közbirtokosság pedig eme kárnak csak az alperesek által jogelődjök néhai Segesváry Sámuel helyett 1858-ik évben beadott számadásokból jutottak tudomására, a számadás idejétől tehát a kereset megindításáig az akkoron érvényben volt p. t. k. 1489. §-ban meghatározott 3 évi elévülési határidő le nem járván, s igy az elévülési kifogás jelen esetre alkalmazható nem lévén, — ennek elvetésével az eljáró bíróság a per érdemébeni ítélet hozatalára utasittatik. Ekkép megváltoztatván az 1-ső bíróságnak ítélete, a per sat. (1865. febr. 7-én 10570. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky ktb.). 69. Herczeg Friderikának, és pertársainak Herczeg Viktor távollevő alperes elleni 840 frt iránti perében Ítéltetett: Alperes a B, a. szerződésben a kecskeméti háznak néhai édes atyja Herczeg János utánni ősi javaibóli örökösödése fejében lett átvételét elismervén, — azonban ennek ilyeténképen lett átadását annál kevésbbé bizonyítván, — a mint a C. és D. a. alperes részről valódiságukban meg nem támadott levelekből — s az ezekből kitűnő ama körülményből — hogy azon házat csupán mint atyjának megbízottja adván el — tőle a vételár visszaköveteltetek — a fentebbi állitásnak ellenkezője derül ki, — miután továbbá a keresetben felhívott B. a. szerződésekből az is nyilvánosságra hozatnék, hogy alperes 1850. máj. 19-én a vételárból 800 pfrtokat átvett — s ezt többi testvérei világos kárával saját hasznára és üzletére elköltötte, — s ekként az alperesi puszta tagadás és vitatás ellenében, — kivévén a B. a. szerződéskor még át nem vett 200 pfrtkat, felperesek keresete teljesen igazoltatott, — mindezért a 800 pfrt vagy 840 frt o. é. saját */5 részére eső 168 frt o. é. levonásával — a hátralék vagyis 672 frt o. é., s ettől a kereset beadása u. m. 1864. január 30-tól a kielégítésig száuiitandó 6% kamatoknak, jelen ítélet jogérvénye után 15 nap s különbeni végrehajtás terhe alatti lefizetésében elmarasztaltatik; ellenben a szerződés kötése után fizetett 210 frt megtérítése alól, minthogy ezen öszletnek kezeibe jutása semmivel nem bizonyittatott, felmentetik, s egyúttal a perköltségek a felek között megszüntetnek. Melyekben szab. kir. Buda főváros törvényszékének ítélete megváltoztatván sat. (1865. jan. 30-án Előadó: Nagy Samu ktb ). 70. Katzke Károlynak, KaschWenczel elleni ügyében ítéltetett: Eltekintve attól, hogy a pénzes leveleknek személyesen kellő átszolgáltatása iránt fenálló póstai rendszabályoktóli eltérést, s e tekintetbeni mulasztást felperes semmi törvényes ellenkező szokás, vagy gyakorlat által sem igazolta, miután a kérdés alatti leveleknek Bolland Károly segédpinczér kezeibe lett átadása, sa vevényeken az aláírásoknak ez általi utánzása, alperes határozott tagadása mellett nem egyéb, mint érdeklett egyénnek időközbeni megszokáséból vélelmeztetik, s a mellett, hogy alperesre fel nem derittetett, miszerint ő ilyen levelek átvételére Bollandot megbízta volna, ellenében a keresetnek helytfoghatósága félpróba erővel sem bizonyittatik, mind ezért felperes nem igazolt keresetével, alperes ez alóli felmentése, s a perköltségek egymás irányábani megszüntetésével elutasittatik, s sz. kir. Szeged ( városa törvényszékének ítélete ekként megváltoztatván