Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 101. szám

Pest, I8G5. péntek dcez. 29. 101. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tiszteletttel kérjük előfizetőinket előfizetésük megújítása iránt mielőbb rendelkezni. Ez úttal megemlítjük, mikép lapunk dolgozó társai között szerencsénk van Pauler Tivadar egyetemi tanárt s kir. tanácsost; Tóth Lőrincz (képviselő) ügyvédet; Csacskó Imre s lémet János kir táblai ülnököket; Hihailotic* Mi klós (képviselő) magyar kir. kanczelláriai udv. tanácsost; Külley Ede valtótörvszéki ülnököt; Halász Boldizsár (képviselő), németit Samu, Busbacli Péler. Brode Lipót, Pfendeszák Kár »ly, Horvátit Károly (képviselő), Lombay Imre, Balogh vándor, Baioglty Ádám, Ábraltámfy Jáitos, Wyevlczkey Kristóf Öttevényi Hagy Ferencz, ArmosBálint, Toutcsányi Mór, Zsáutbokrétlty Józst'f (képviselő), Fényes Károly ügyvédeket; Hal moss y Endre, Preyer János törvszéki ülnököket sat. sat. megnevezhetni — kiket hazafiúi bizalommal további közreműködésre felkérni bátorkodunk. Kültörvényhozási szemle. Büntetőjogi Codificatio. — Anyagi büntetőjog. (1860-1862.) VIII. (Vége). Az uzsora neve alatt ismeretes vétségek irányában, a szabadelvű reform átalában oda irányoztatik, hogy a tőke a kamatokra nézve szabaddá tétessék, ennek korlátjai eltöröltessenek s e tekintetből bűnvádi kereseteknek s vétségeknek helye ne legyen, mit a legfontosb nemzetgazdászati érdekek igényelnek. Ily szellemben az ujabb előhaladott törvényhozások uzsora vétségeket, melyek a törvényes kamat áthágásában állottak, nem ismernek többé. Nem fogadta be azt szabályai közé mint a porosz, szász stb. ugy a brémai, bajor, hamburgi sat. Codex sem. E mellett azonban nem kerülheték el a törvényhozások figyelmét azon visszaélések, melyek e téren a kiskorúakkal s hason osztályba sorolhatókkal elkövettethetnek. Ez okból a bajor 2 évig terjedhető fogságot rendel azokra, kik a kiskorúak, gyönge elmüek, gondnok alattiak könyelmüségét s tapasztalatlanságát arra felhasználják, hogy haszonkeresésből azokat pénzbeli ügyletekbe rántják, melyek által károsodnak (art. 332.) Ugyanezen elvet fogadta el a b r é m a i is (§ 477 ), csakhogy alaposabb, correctebb fogalmazással, midőn részletesen nem ereszkedik az ügyletek megnevezésébe, mint a bajor, hanem csak átalában jogügyletekről szól; és midőn nem elégeli a bajorkéntrdaserdadurch benachtheiligt werde; hanem megkivánja: daseinübermássig nachtheiliges Rechtsgeschafteingeht. — Es csak ezen s ilynemű visszaélésekre, részint a kötvény kiállitás körüli csalásokra szorítkozott jogi szabályok kell, hogy az uzsora elavult törvényeit helyettesítsék.2") IX. A codificatiókban a vagyont sértő büntettek közt kiválóbb helyet nyertek az u. n. közveszélyü büntettek, melyek mint a gyújtogatás, vizáradat sat. nemcsak egyes személyt, vagy bizonyos vagyont fenyegetik, hanem számosb ember életét, épségét, s a vagyont előre nem tudható, ki nem számitható terjedelemben veszélyezik. Ujabban azokhoz a vasúti, telegraphi merényletek járultak, bol különösen érvényesítendő azon ily bűntetteknél befolyásos elv, hogy a vétkes vigyázatlanság szigorú funyiték alá vonattassék, minek kifolyásai szinte közveszélyüek lehetnek. — Ily közveszélyesség mindenütt szigorúbb büntetési kimérést von maga után. így a brémai a gyujtogatásra, lakházak s hason épületeknél, 2—20 évi börtönt rendel, midőn ugyanaz magát 20) 184-4-i Codex-tervünk tehát a haladás színvonalán áll, midőn uzsora vétséget nem tartalmaz; de nem helyeselhető, hogy semmi szabályt sem állított fel egyenesen azon visszaélésekre nézve, melyek a kiskorúak sat. irányában előfordulhatnak. Fontos tekintetek igénylik, hogy ily szabályok egy Codexből sem hiányozzanak j. Lapunk jelen — ez évben utolsó számához mellékel' az agyonütés bűntettét is nem több mint 20 évi s ha az nem volt szándékos, épen csak 15 évi börtönnel fenyiteti; a rablást pedig 16 évivel, s ha életvesztés okoztatott általa, akkor is csak 20 évivel. Hasonlóan a bajor is, mig a szándékos agyonütésre 20 évig terjedhető börtönt szabott, s csak a szülők agyonütésénél rendel örökös rabságot; addig a gyújtogatás1) büntetését örökös börtönig engedi terjesztetni, mit 8 évinél alább szállítani nem is lehet. És ily szigort érvényesít mind a bajor, mind a brémai azon esetekben is, melyekben életvesztés sem fordult elő — így a vizáradat okozásánál is, melyet a baj o r (art. 354.), ezer frt értéken tul 16 évig terjeszthető börtönnel fenyíttet; a brémai pedig 10 évivel ha csak a vagyon volt is veszélyeztetve, és 2—20 évivel, ha az emberi életre is veszélyes volt, habár életvesztés nem történt is (§. 501). A közveszélyesség jogi fontosságát s büntetése szigorát legjobban kitünteti annak a vagyon nárositás bűntettével való összehasonlítása ; mit a brémai a legsúlyosb esetekben is ha, t. i. 1000 frt értéket haladott is, vagy ha összecsoportosulás által követtetett is el, csak 5 évi fogságig engedi büntettetni ; hasonlóan a bajor Codexben is arra a maximum csak 5 évi fogság még akkor is, ha azzal emberek életére veszély volt is összekötve; mi az életveszélyezés nélküli gyújtogatás büntetésének minimumánál (8 év) is kevesebb. — A gyújtogatás büntetti beszámításának s veszélyességi jelentőségének tanúságául szolgál az is, mikép a fentemiitett szigorú büntetések alkalmaztatnak a bajor s brémai Codex által akkor is, ha valaki saját lakházát vagy ehhez hasonló helyiséget gyújtott is meg, ha az által idegen vagyon vagy élet jött veszélybe ; mivel hason esetnek vétetik az is, ha valaki idegen vagyont a tulajdonos beleegyezésével gyújtott fel. — Különösen megemlítik az ujabb Codexek még azon esetet, midőn valaki csalási szándokkal tüz ellen biztosított vagyonát gyújtja meg; mit a bajor (art. 350), ha idegen vagyon vagy élet nem veszélyeztetett, és ha a csalási tény nagyobb büntetést nem igényel, 6 hótól 5 évig terjedhető fogsággal s 1000 frtig rendel büntettetni ; a brémai pedig ($. 497 ), hason esetben 3 hó 5 évi fogsággal s 50-2000 tallér birsággal. Midőn azonban a legújabb codificatiók is a gyujtogatásnál ily szigort fejtettek ki; másrészt a jogos s emberies irányban is nevezetes haladást tettek; midőn nemcsak nem büntetik már halállal a gyujtogatást, mint minden régibb Codexek, sőt még a franczia C o d e is (art. 434 ), sőt azt nem alkalmaztatják már séma bajor, sem a brémai a gyujtogatásból bekövetkezett halál esetre sem, mint tette azt nemcsak a franczia Code (art. 437), ]) Jogi fogalmára — mint a mai tudomány kifejtette, elegendő a meggyújtás, az égésbe hozatal, a nélkül hogy a lángba borulás, fellángolás, vagy nagyobb tűzvész terjedése szükségeltetnék. Igen helyes, hogy a brémai semmi definitiót sem ád ; mig a bajor a fentebbi értelemben alapította meg. i van az 1865-i folyam tárgy jegyzéke és czim lapja. 101