Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 101. szám

420 hanem a porosz (§. 285.), szász (209. §.), badeni (558. §.), oldenburgi (art. 253.) sat törvények is, utóbbi még a veszélyes sebesitések előálltánál is. Egyszersmind a tényleg nyilvánított megbánásnál t. i ha nagyobb kár keletkezte előtt maga a tettes eloltja, mind a bajor, mind a brémai tetemes (1 évig) büntetés enyhítést enged; sőt a portugalli akkor teljes felmentetést rendel (art. 309).2) Az ujabb törvényhozásokban a közveszélyü bűntettekhez a v a- j suti vétségek járultak, melyek ezen közlekedési mód rendkívüli I társalmi jelentőségénél, de az annál felette könnyitett s nagy mérv- j ben működhető vagyon s életveszélyesség folytán is — kiváló figyelmet igényelnek, mi különösen itten is akivételes büntetési szi- : gorban nyilvánul. Ennek folytán már magát azt, ha valaki szándé- j kosán a vasúton, szállítási eszközein, s tartozékain, megrongálás, akadály előgördités, a vasvonal elmozdítása, hamis jeladás sat. által oly állapotot készit, mely a vonatot veszélynek teszi ki — habár a veszély maga még elő nem állt is, a b r é m a i 10 évi (504. §), és a bajor 12 évi börtönnel (art. 357) rendeli büntettetni; ha pedig a veszély előállt s emberélet veszett el, a bajor 12 évi börtön minimumot rendel, mely örökös fogságig kiterjeszthető (art. 357.), a brémai pedig 10—25 évi börtönt szabott reá (504 §.), utóbbi az előállt súlyos testi sértésekre pedig 20 évig terjedhető börtönt és a bajor 12 évtől örökös fogságig ; mely büntetések az életvesztéssel párosult rablás s a szándékos agyonütés büntetés fokát is haladják. A bűnösség kiválóságának következése az is, mikép a Codexek itt a hanyagságot, vigyázatlanságot is szigorúan fenyitetik ; nevezetesen a b r é m a i 1 évi fogsággal, sulyosb esetekben 2 évivel, mi azonban kettőztetik, ha a tett a forgalmi s biztosítási rendőri szabályok áthágásával párosult, (§. 506), mikre a baj or (art. 359), 1 — 3 évi fogságot rendelt — Ezen büntettek kivételességét mutatja az is, mikép itt a tényálladékra nem szükségeltetik a veszély megtörténte, hanem elég maga a veszélyezés is ; a veszély előállta csak a büntetés kimérés sulyosbitásra bírván jogi befolyással. — A törvényhozások a büntetti beszámítására csak annak bizonyítását igénylik, hogy a vád-tett olyan volt légyen, mely a vasúti vonatot — átalában s nem bizonyos kijelölt vonatot — veszélyei fenyegette légyen, azaz hogy abból a dolgok természetes rendje szerint veszély keletkezhetett légyen. — Azon fontosságnál fogva azonban, melylyel a vasúti közlekedés a forgalomra, kereskedésre, vagyoni üzletekre bír, a mai törvényhozások nem elégelik már csak a veszélylyel párosult bűnös tettek vád alá vonatását; hanem kellően fenyitetni kívánják azon vétségeket is, melyek veszély nélkül is hátrányosak s akadályozók a vasúit közlekedésre. így a bajor 3 hótól 5 évi fogságig büntetteti, ha valaki a vasúti közlekedés lehetőségét jogtalanul megszünteti, vagy korlátolja; hasonlóan ha valamely vasúti szállítmányt részben vagy egészben megakadályoz (art. 356). Ugyan ily büntetést tűzött ki reá a brémai is (§. 508), mely 10 évig terjedhető börtönt is megenged, ha azon tett felsőbbségi intézkedések meghiúsítására irányoztatott, 2) 1844-i Codexünk gyújtogatás körüli elvei a tudomány színvonalán állanak ; de ne'mely hiányokban mégis szenved. így a középületekel, ha senki sem lakik is bennók, a lakházak közé sorolta (384 § ), s hasonlóan büntetteti Az ujabb Codexek egyike sem fogadta el ezen nézetet, mert azon beszámítási egyenlősítésre elegendő jogalap nem forog fenn. Azért a bajor törvényhozásban inditványoztatott, de elvettetett. — A codexek csak az isteni szolgálat épületeit hasonlítják a lakokhoz; azokról pedig Codexünk hallgat; mint hallgat arról is, ha puskapor, vagy hasonnemü szerek által okoztatik gyulladás s tüzvészi pusztítás; mint oly helyiségekről is,melyek nem lakházak, de a tüzkor, vagy ideiglenesen arra szolgáltak ; melyeket szükséges lenne megemlíteni — A tettes saját házának felgyujtásáról szólván (389. §.), nem említi, ha a tettes idegen házat, de a tulajdonos beleegyezésével gyújt meg. — Annak pedig, ha haszonkeresésből tette, az idegen lakház gyújtásával való azonos büntetése tul szigorú ; egy Codex sem fogadta el; a bajor arra csak 5 évi s a csalási büntetést sendeli ; ugy a brémai is. Végre nem kielégítő a 398. § sem, mely a vigyázatlanság eseteit csak a tüzrendöri szabályok áthágására szorítja; mdön pedig a vig>ázatlanságnak más es'tei is lehetnek, melyeket ily közveszélyü bűntettnél szükséges büntettetni; mint teszik az ujabb Codexek is. I vagy általa nevezetesb kár okoztatott. (§. 509). A brémai a gondatlanság eseteire rendelt büntetést kiterjeszti a vasúti felügyeletre s vonat vezetésre alkalmazott egyénekre is, ha a közlekedést kötelességeik elhanyagolásával veszélyeztetik vagy feltartóztatják, gátolják (511. §.) sőt tetemes (200 tall.) bírságot rendel a vasúti társulatok főnökeire is, ha a/, elősorolt vétségekben elmarasztaltakat szolgálatukból azonnal el nem távolítják. (§. 513.) Az ujabb törvényhozások ezen elveket a telegraphi közlekedésekre is kiterjesztették. A b r é m a i az oly szándokos tettet, mely annak használatát gátolja, zavarja, 3 évi fogsággal — ha általa tetemesb kár, vagy állandó egészségi vagy testi baj okoztatott, 6 hótól — 10 évi börtönnel — ha életvesztés okoztatott 15 évivel (514—515. §§ ) rendeli büntettetni ; a gondatlanság eseteiben, a felügyelők s kezelők irányában is, 3 évig terjedhető fogságot rendel (516. § ). Hasonlóan a b a j o r 5 évig emelhető fogságot rendel a fentebbi szándékos vétségekre (358. artO gondatlanságnál pedig 3 évit.3) Hasonló elvek szerint raérlegeztetn>.'k a hajókázás veszélyezésével járó vétségek is, nevezetesen, ha a biztosságra szolgáló jelek elrontatnak, eltávolitatnak sat. a b r é m a i 10 évig, a bajor 5 évig terjedő fogságot rendel; ha a hajó veszélyeztetett, bréma1 20 évig. életvesztésnél 25 ig ; — a b a j o r pedig 8 és 20 évi börtönig rendeli kiterjesztetni. X. Jelen törvényhozási szemlénket, bár kissé hosszura nyúlt is, nem hagyhatjuk el a nélkül, hogy bármily röviden a politikai vétségekről szót ne tegyünk. —• Ezek minden codificatio részéről, mely a szabadelvű jog kifejlődésben előhaladni akar, nagy figyelmet igényelnek. Fájdalom — épen ezek azon büntetőjogi tárgyak, melyeknél a haladás legcsekélyebb, melyeknél az elmaradottság a jogosság elvének érvényesítésétől legszembetűnőbb; szóval a melyek az Összes büntetőjogi igazságszolgáltatás terén a legkirívóbb árny — hogy ne mondjuk — szenyfoltokat képezik. — Ezeknél a jogosság szükséglete s igazolása nélkül, a halálbüntetés tisztáu politikai, nem jogi tekintetek befolyása alatt — még mindig használtatik ; a bünkisérlet a bevégzett büntettél hason beszámítás alá vétetik, mi a bűnösség jogos mérlegezcsével merő ellentétben áll; magok az előkészületi eszközök s lépések, melyek még kisérletté nem fejlődtek, melyeknek büntetését épen azért a büntető jog nem találja igazoltnak, itt szinte szigorú büntetés alá vonatnak; és ami legszomorúbb, a bűnösség súlyos terhe nemcsak az állam s fejedelem megtámadásaira, hanem a szabad közjogi kifejlődéstől elmaradhatlan alkotmány s kormányzási rendszer változatainak előidézésére is kiterjesztetik — Es ezen a jogosság által épen nem igazolnató súlyos hiányokban a legújabb codificatiók is szenvednek. — Így a b a j o r uj Codex, mely mint láttuk a tudomány és szabadelvű haladás szinvonalán áll, a felségsértést mégis halállal rendeli büntettetni, habár az csak a kivitel kezdetén állt, tehát hacsak kisérlet volt is (a r t. 101). Es ezen szigort érvényesíteti a felségsértésre irányzott lázzadásnál is (art. 105.) tekintet nélkül, hogy a tettesek : vezetők, bünszerzők, vagy csak arra irányzott összesküvésben résztvevők voltak is. — A b r é m a i Codex: az állam köztársasági alkatánál fogva politikai vétségekre halálbüntetést nem rendelhetett ugyan, de elég szigorú mégis, midőn itt magát a bünkisérletet is 10—25 évi börtönnel fenyiteti. — Mind a b aj o r, mind a b r é m a i az előkészületeket, melyek a bűntetteknél rendesen büntetési beszámitáson kivül esnek, a felségsértésnél szigorúan büntettetik, amaz 8—12 — utóbbi púdig 2 — 15 évi rabsággal. — Az által azonban mégis némi haladást tanusitanak. mikép az előkészületeknéli visszalépés esetére büntelenséget engednek; míg a porosz szigorú rendőri irányt követve, büntetést alkalmaztat ily önkénytes visszalépésnél, tehát akkor is, midőn ve3) A vasúti s telegrafok körüli vétségek iránti rendelkezések, revisio alá kerülendő 1844-i Codex-tervünkben pótolandók lesznek ; miután azokról az keletkezésekor még nem találhatott alkalmat szóllani.