Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 91. szám

Pest, 1805. kedd nov. 21. 91. szára. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalmit: Gyanú eladás félretételére indított perbeli eset. — Jogeset. — Kur. ítéletek. — Hív. tudniv. Gyámi eladás félretételére indított perbeli eset. Közli: Németh Samu felp. ügy ved ur. F. é. oct. 1G és 17. napján adatott elő akir. Tábla mint választott biróság előtt Baranyai Gáspárnak és társainak gr. Festetits Ágoston s többek ellen gyámi eladás félretételére indított pere, melyet a benne tárgyalt kérdések érdekeltségénél fogva olvasóinkkal megismertetni nem tartjuk érdektelennek. Az eset és ügymenet következő: Jánoky Anna, előbb Baranyay József, utóbb Somogyi Ferencz neje, ugy mindazonáltal, mint első férjétói származott Mária, Zsigmond, János és Borbála kiskorú árva gyermekeinek természetes és törvényes gyámja, mind azon birtok részeket, melyek somogymegyei Páth, Vrászló, Viszló, Bogáth s több helységekben s pusztákban kiskorú árva gyermekeire, részint egyenes atyai örökösödés, részint Vrantsits Pál magszakadtából oldalági örökösödés utján szállottak s általak tettleg is birattattak, 1802-ik évben B. a. örök áron eladta Boronkay Józsefnek és nejének Somogyi Borbálának 26,250 ó-bankó frtért, aláíratván ez eladási szerződést Mária kiskorú leányával is, s az öszvegre nézve, a birtokok visszabocsáttatása esetére, a szavatosságot a második férj Somogyi Ferencz magára vállalván. Midőn e tilos és már keletkezésében semmis gyámi tett Komárommegye rendéinek tudomására jutott, a tiszti ügyész ez ellen E. a. hivatalánál fogva ellenmondott, az eladást semmisnek nyilvánította, s az árva gyermekek jogai megmentésére a kellő törvényes utakat fentartotta, s egyszersmind a megye rendéi e hűtlen gyám, ki második férjével és a vevő Boronkay sógorával első férje gyermekei megrontására összejátszott, elmozdittatásáért ő Fenségéhez az ország Nádorához felterjesztést is tettek. Midőn pedig Zsigmond, János és Borbála kiskorú árva gyermekek nagy koruságukat elérték, 1815. évben Y. a. a kir. Tábla előtt pert kezdettek, s azon oknál fogva, mivel a B. a. szerződést időközben magszakadott Mária testvérök is — ha bár szinte gyámoltalan kiskorúságában aláirta, s igy erre nézve érvénytelenítésnek van helye, az I. R. 58. és 59. cz. idézésével is, a gyámi eladást érvénytelenittetni s az illetéktelenül eladott birtokokat megítéltetni kérték. E per folyt a kir. Tábla előtt az ő-isé^i nyílt par. keletkezéséig, a midőn a jelen felperesek, mint a B. alatti árva Baranyay Jánosnak gyermekei s az Y. alatti perben Z. a. beavatkozók, e pert a somogymegyei cs. kir. törvényszék előtt folyamatba tétetni kívánták, de a tisztelt törvényszék azon oknál fogva, mivel bár a gyámok által tett eladások magokban semmisek s az adomány s zálog rendszerrel mi összeköttetésben sem állanak, s igy az ősiségi ny. par. rendelete alá nem is esnek, a semmiségi alapon félretételre indított pereket folylathatóknak mondotta ugyan, de mivel a per a kir. Tábla előtt és pedig jogsérelemből indittatott, s abban az érvénytelenítésről szóló törvények is idéztettek, eper folytathatása az AA. a. ítélet által az ősis. ny. par. 26. §. alapján megtagadtatott, s e megtagadó határozat a bécsi cs. kir. legfőbb törvényszék által is BB. a. helybenhagyatott. Ez uton tehát a megsértett árva érdeknek és az azt védő törvénynek elégtétel nem szereztethetvén, miután a megelőző bíróságok által jogérvényesen az mondatott ki, hogy az Y. a. per nem folytattathatott azért, mivel az érvénytelenítésre indittatott, magok a bíróságok kijelölték ez által az utat, melyen felpereseknek járniok kell, hahogy Isten adta jogaikat érvényesíteni akarják, s e végből 1858. évben a somogymegyei cs. kir. törvényszék előtt semmiségi alapon, félretételre pert indítottak sa perben az I. R. 112. 124. cz. ugy az 1656. 24, 1715. 68, az 582. 583. 831. 835 curialis decisiók értelmében a B. a. semmis szerződést félretétetni s a semmisen eladott birtokoknak és tartozékaiknak % részét, — a hátralévő rész, mint a B. a. szerződést aláirt Mária része kihagyatván — időközi haszonvételeivel magoknak megítéltetni kérték. Alperesek a keresetlevélre előleges kifogást tettek, s a per indithatás kérdését az érdemtől elkülönítetten tárgyaltatni kérték. De mind ez eljáró biróság, mind akót felfolyamodásu biróság által végérvényesen oda lőnek utasítva, hogy az oszt. pprtás 14. és 15. §§-ai értelmében a perindíthatás iránti kifogásukat az érdemmel együtt és egy sze r re tár gy a 1 j á k. Megtették tehát ennek folytán alperesek észrevételeiket ellenbeszédileg mind a perindithatás, mind az érdemre nézve s midőn ezekre felperesek részéről a válasz beadatott, az eljáró somogymegyei, már az időben helyhatósági törvényszék az összes periratokat a kir. Táblához, mint a pernek — nézete szerint — illetékes bírájához áttette. Bár e per semmis alapon s félretételre indult meg s igy tény és nem jogbeli kérdés levén megbírálandó, nem az eminensebb érvénytelenítő, de a rendszerinti pedaneus bírósághoz tartozik, s bár erről mindkét fél meg volt győződve, mégis mindkét fél, azon határtalan bizalom és tiszteletnél fogva, melylyel e kir. Tábla működése iránt viseltetik, választott bíró-ági szerződésben megállapodott abban, hogy a kir. Táblát választott birókinti eljárásra alázattal felkérje, mit teljesítvén, miután a kir. Tábla e bíráskodás elfogadására kedvezően határozni méltóztatott, az eredetileg illetéktelenül felküldött per a kir. Tábla, mint választott bíró előtt hagyatott, a felek által tovább tárgyaltatott és végkép befejeztetett. E periratuk folyamában tehát alperesek kifogást tettek : I. A p e rí n d i í. h a t á s r a nézve, se tekintetben azon eszmetnenetet követték, hogy: 1-ör a semmis eladás félretétele által csak az akadály 91