Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 91. szám

380 van elhárítva, de a czél, t. i. birtokba jutás elérve nincs és ez csak örökösödési per utján érethetik el, ámde hahogy e részben régi örökösödési pernek kellé indíttatnia, az, az ősis. pátens 10. §-a értelmében nem indítható, ha pedig ujabbi örökösödési pernek kellene indíttatnia — mondják ők — miután az árvák attya halála a P. T. K. behozatalát 32. évnél többel előzte meg, vagy ha annyival meg nem előzte volna, a per a P. T. K. behozatalát követő egy év alatt meg nem indíttatott, az ősis. pátens 9. §. értelmében örökösödési per nem kezdhető. 2- or felpereseknek az alperesekénél erősebb birtoklási czimet kellene igazolniok, ez pedig csak juris per utján lenne eszközölhető, ilyet pedig az ősis. ny. par. 4. §hoz képest indítani nem lehet, s végre 3- or felperesek a semmiségi alapot az Y. alatti perrel feladták, arra tehát többé nem léphetnek. Ámde mind ezen okoskodások nem állanak, nem az 1-ső, mert a semmis eladás félretétele okvetlen maga után vonja a birtokba jutást, mert semmis ténynek törvényes következései nem lehetnek, s különben is a minthogy hajdan az invalidatorius perekben az eladás érvénytelenítés mellett nem kellett külön örökösödési pert indítani, hanem ugyan azon perben és Ítéletben, melyben az eladás érvénytelenittetett, a birtok is megítéltetett, ugy a sepositionalis perekben az eladás félretétele mellett nem kell külön örökösödési pert indítani, hanem ugyanazon perben és Ítéletben, melybeu az eladás félretétetik, egyúttal a birtok is megítéltetik, és ez természetes, különben azon képtelenség fogná magát érvényesíteni, hogy mind azon esetekben, melyekben a gyermek attya jogán intéz keresetet, örökösödési pert kellene kezdenie. így a gyermeknek attya utáni kötelezőjét, vagy attya utáni szerződési vagy kártérítési keresetét csak örökösödési uton lehetne érvényesítenie, mit pedig állítani egyátalában nem lehet; mert a személyes perelhetőség elnyerése végett szükséges ugyan a gyermeknek igazolni leszármazását s igy örökösi jogminőségét, de örökösödési pert indítania nem kell. És ha kellene, akkor ebből az következnék, hogy mind azon esetek, melyekben gyermek attya után kötelező szerződést és egyéb keresetet érvényesít, az ősis. pátens 9. §. alá esnének, s igy a gyermek attya kötelezettségbeli s egyéb kereseteit csak az itt kitűzött határidő alatt érvényesíthetné, ha pedig nem tette, keresete örökre elenyésznék. Ezt pedig megczáfolja a mindennapi tapasztalás. Nem áll tehát az, hogy a kiskorú gyermekek utódjainak^ gyámi eladás félretétele végetti esetekben örökösödési pert kellene inditaniok. Mert a minthogy az érvénytelenítési keresetekben, midőn azt az utódok indítják, nem successorio invalidatorius, hanem egyedül invalidatorius, ugy a félretételi esetekben, midőn azt az utódok indítják, nem successorio sepositorius, de egyszerűen sepositorius keresetnek van helye, annál inkább, mivel jelen esetben a kiskorú gyermekek Y. alatti pere az ősis. pátens 9. §-a által kitűzött határidő alatt is folyván, két uton ugyanazon tárgy iránt pert indítani nem lehetett. Különben is a gyámi eladás semmiségi tanából önként folyik az örökösödési per indithatásnak lehetlensége. Mert örökösödési pert akkor kell indítani, midőn a birtok de jure más által biratik, s az örökös ezen más általi birtok olt atás ellenében saját örökösödési jogait érvényesiti; már pedig gyámi elada- esetében, a vevő és jogutódja által a birtok de jure nem biratik, a gyámi eladás már magában semmis levén,s igy azon birtok de jure még mindig a kiskorú árváké vagy utódjaiké,annak elnj'-erése végett pedig, mi de jure a nélkül is azoké, örökösödési pert indítani nem lehet. Ezt rendeli maga a törvény is, midőn az 1656: 24. t. cz. határozottan kimondja: miszerint „damnosae abalienationes per Tutores etCuratores subb quovis praetextu factae aut fiendae, ipso fácto nullius sunt vigoris et fírmitatis, bonaque ta 1 ia modo praedeclarato ipsishaer e d i b u s absque longioris juris processu simpliciter restituantu r." „Bonaque t a I i a," „í p s i s h a e r e d i b u s" és „simpliciter rest itua n tu r" azt hisszük elég határozott e részben a törvény szava s örökösödési perindítás szükségének e részben nyoma sincs. 2- or Gyökpróbát csak azon esetben kellene tenni,ha hogy csak az adományos birtok gyámi eladása volna semmis, de mivel semmis minden eladás, mely árva vagyonra nézve a gyámok által károsan tétetik, gyökjogbeli perindításnak jelen esetben még csak lehetősége se forog fen ; —s végre. 3- or az Y. alatti per által felperesek a semmiségi alapot fel nem adták, mert ha valamely tárgy illetéktelen uton kerestetik s ez okból az ügyelet leszállittatik, vagy letétetik, vagy annak alapján érdemileg kedvezőtlen Ítélet hozattatik, még mindig fen van hagyva az ut, ugyanazon tárgy iránt a kellő ösvényen indítani keresetet, s azt követelni, hogyha már egyszer az ut helytelenül választatott, többé a kellő utat se lehetne választani, a jog fogalmának első kellékébe ütközik. (Vége követk.) Jogeset. Gyalokay Antal k. birtokos Fleiszner László bérlője ellen a bérletbőli kimozditás iránt a szolgabíró előtt sommás uton pert kezdett, és ezt megnyerte s végrehajtatta; a megyei törvszék azonban a szolgabírói Ítéletet feloldá s a visszvégrehajtást elrendelé. Mire Fleiszner László 1863. aug. 10-én a szolgabíróhoz benyújtott végrehajtási folyamodásában kérte magát a bérleti jószágba visszahelyeztetni, s a tőle exequalt összegekre a viszvégrehajtást elrendeltetni. Kérelmének a folyamodására ugyanaz nap 232. sz. a. hozott végzés által hely adatott, mely végzés ellen Gyalokay Antal fel folyamodást nyújtott be, melyben előadja, hogy neki a törvszéki Ítélet sem ki nem hirdettetett, sem nem kézbesittetett, s igy ez ellen jogorvoslattal nem élhetett; mely folyamodás azonban az id. törv. szab. 117. §-a értelmében visszautasittatott. A végrehajtásra kitűzött aug. 12-én a járási szolgabíró esküdtjével a helyszínén megjelent, Gyalokay előtt az Ítéletet felolvasá, s azt felszólitá az abban foglaltak teljesítésére. Gyalokay erre megjegyzé, hogy az ítéletnek vele eképen lett közlésébe bele nem egyezik, sőt mennyiben a jelen eljárás által abbeli törvényes jogaitól, hogy az Ítélet ellen jogorvoslattal élhetne, elzáratott, azt törvénytelennek nyilvánitja ; hogy a bérleti jószág fele tulajdoni joggal nejét illeti, a végrehajtás tehát erre semmi esetre sem terjedhet ki. Egyébiránt már az egész jószág el levén adva Lovász Gábornak, s minthogy ez nem állt a perben, természetes, hogy végrehajtás ellene nem is intéztethetik. Mire Lovász Gábor uj tulajdonos előállván, botja felemelése által kijelenté, hogy a végrehajtást foganatositni nem engedi. Ugyancsak Lovász Gábor a megyei törvényszékhez benyújtott folyamodása mellett okmányokat mutatott fel, melyekből kitetszöleg ő a végrehajtás tárgyát képező javakat aug. 13-án saját nevére tulajdoni joggal átirattá, e javak teh. it a végrehajtás alapjául nem szolgálhatván a