Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 6. szám

25 1862 april 10-tőI 1863 évi január 13-án történt haláláig ne követelte volna. — Igazoltatik továbbá 87 alatt az is, hogy a kölcsönbe 1000 írt értékű lejárt váltók is adattak át a grófnőnek, — a polgári pernél pedig 30 ./" a., hogy ezenkívül magának is tartott meg pénzt, — melyek, ugy szinte 11 a. P. Vilmosnak azon vallomása, hogy őt E. Gábor és E. Ferencz a grófnő tartozásának átvállalói 8550 frttal elégitették ki, tehát— az összeg kiszámítása szerint minden legkissebb levonás nélkül — ezen állítás valótlanságát kizárják, — s miután kamat fizetésről is nyugta fel nem mutattatik, azon vádlói felhozás is elesik, hogy talán a tökéhez kamatok is Írattak volna. „Mind ezen a vád alaptalanságát,a kölcsön megtörténtét, s a kötvény valóságát teljesen igazoló adatok ellenében, nyomatékkal nem bírhatnak vádló által felhozott azon okok, hogy színleges hitelező neve használtatott, s a betáblázási végzést E. Ferencz Kurofszkyhoz írott levelében általa kézbesittetni kérte, mert az, hogy nem valódi hitelező neveztetik az adóslevélbe, ha egyébként a kölcsön valóság, a kötvény lényegére épen nem tartozik, e jelen esetben pedig E. Ferencznek a grofnőhózi ügyvédi és magán viszonya elég magyarázatot ád E. Gábor azon eljárásának, hogy a kölcsönhöz Szathmáry Károly nevét— ennek előleges beleegyeztével használta. A Kurofszkyhoz irott levél sem állapithat gyanút, miután erre nézveis az anya és leány közti keserű viszony, mely 7 ad 45 alatt september 12-én kelt saját levelén kívül a néhai grófnőnek még Sz. Amália és G. Imre vallomásaik; ugy szinte a polg. pernél 6 és 7 alatt Ny. és K. Kir tanácsos által is bizony ittatik, s melyre nézve az is E. Ferencz vádlott mellett szól, hogy a ház ügyvéde lenni megszűnvén többé az általa vagy neki leendő kézbesítést nem is szorgalmazta. „Ezekből tehát kitűnik, hogy az 1-őpont alatt emelt vádnak tárgyi tényállama hiányzik. „II. Azon vádra nézve, hogy vádlott E. Ferencz P. Vilmosnak a gfnó által aláiroít bizonyos álbát megvételre ajánlott volna, hiányzik a bűn vádnak tárgya (corpus delicti), minélfogva e panasz bünvádat nem is alapithat. „De alapnélkűli e vád mert: 1-örhogy csak egyetlen álba is adatott volna E. Ferencznek, semmivel sem igazoltatik, pedig a grófnő óvatosságáról feltételezni kelletik, hogy ilyen átadott állítólagos ál bakról bizonyosan téritvényt vett volna, mely vádlónál léteznék. 2-or hogy B. Gyula 100, B. Sámuel 10, és B. S. 103 sz. alatt ide vonatkozó habozó előadásaikkal egymással teljes ellenkezésbe jőnek. 3-or, hogy az ezt egyedül állitó P. Vilmos ellen E. Ferencz felperessége alatt 9 ad 15 szerint a kérdéses idő előtt jóval levélsértési polgári vétek miatt indított per van folyamatba, mi állal P. Vilmos ésE. Ferencz között ellenséges viszony létezvén, ez utóbbi által ellene kifogás is tétetett, melyek e vallomást, ugy is mint a fentebbi tanukéival ellenkezőt,lerontja, annál is inkább, mert épen B. Sámuel és P. Vilmos valának azok, kik náluk levő a grófnő elleni hamis iratokra Ny. József tanú vallomása szerint ettől előttemezést vásárolni megkísértették. — Végre hitelt nem érdemlő P. e részbeni valló mása azért is; mert első izbeni kihallgatása alkalmával erről nem emlékezik s azt most 21. hó multával tevé. „III. Azon vádra nézve, hogy 25000 frt úrbéri papirt E. Ferencz 400 frt leapadásával cserélt volna be más állampapírokkal, s hogy ezeket kikölcsönözve, serről nem számolván, vádló néhai annyát csalási szándékkal ^megrövidítette, mint tisztán magánjogi természetit kérdés bünvádat annál kevésbbé állapithat meg, mert a 400 frt leapadása már az ad 45 alatt a néhai grófnő iratával igazoltatik, de meg mert vádló ez iránt már rendes uton is keresetet indított vádlott ellen, s a külömben is polg. pernél az ad 45 és illetőleg 1. ad 1. szerinti utasitásszerű eljárása vádlottnak kimutatva van. „A fentebb elősoroltakból tehát világosan kitűnik, hogy a követelt vádakra né^ve a bűntett tárgyi tény állama fel nem állitható, miért is vádlottak E. Ferencz, E. Gábor, Sz. Károly és Ny. József, az ellenük B. Amália asszonyság részéről emelt vád alól büntethető cselekmény tény államának nemlétezése indokából felmentetnek s bűnteleneknek ítéltetnek, egyszersmind pedig a szathmár mpgyei bünfenyitő törvényszék részéről ezen bünvizsgálatnak eszközlütt telekkönyvi feljegyzése kitöröltetni, s ennek eszközlése végett Szathmármegye polg. Törvényszéke mint telekkönyvi hatóság jelen ítéletnek megküldésével megkerestetni, valamint ezen ítélet a vádló és vádlottaknak egy egy példányban Szathmár megye törvényszéke utján kézbesittetni, 2 példányban pedig az összes iratokkal együtt a főméltóságu m. kir. udvari Cancelláriához annak folyó évi september 24-ről 15,907 szám alatt kelt elnöki rendelete értelmében — felterjesztetni határoztatik. „B. Gyula és P. Vilmos tanuzási dijjai egyenként 4—4 forintban, B. Elek tanuköltségei 40 frtban megállapittatnak, s ezeknek utalványozása s kifizettetése czéljából Szathmár megye főispáni helytartója megkerestetik, vádlottak pedig költségeiks lehető káraik iránti keresetükkel a polgári jog útra utasíttatnak. Végre megjegyeztetik, hogy a vizsgálat során vádlott ellen felhozott, bünvádat nem képező egyéb panaszok megvizsgálásába ezen Biharmegye fenyítő törvényszéke illetékesség tekintetéből anynyival kevésbbé bocsájtkozhatott bele, mennyiben a Hétszemélyes táblának f. é. márczius 15-én 933 sz. alatt kelt határozatával kizárólag csak a letárgyalt bünügybeni ítélet hozatalra lévén kiküldve. Kelt Biharmegyének 1864-ik év december hó 15, 16, 17 ik napján N.-Váradon tartott bünfenyitő törvényszéki üléséből." Jelen Ítélet kihirdettetvén az ellen sem tiszti ügyész, sem vádlottak nem felebbeztek. Mint az Ítéletből is látható — melybőli következtetést minden tekintetben a jogértő közönségre bizzuk — az iratok a főméit, kir. udvari cancellária által az előzőleg eljárt megyetörvényszék elleni fegyelmi vizsgálat eszközlése czéljából felkivántattak, melynek eredményét a felköltött közfigyelem feszülten várja.*) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 3. Szepesy Józsefnek Farkas János illetőleg örökösei ellen kártérítést követelő perében Ítéltetett: Azon tény körülmény, hogy felperes követelése a felek kölcsönös kiegyenlítése áítal megszüntetett, Horváth József és Vas Antal által kiállított, P. a szerint Horváth József által hit alatt is megerősített f. alatti bizonyítvány, ugy ennek támogatásául szolgáló 9 sz. a. tanú Vég József Sztankoczi Jánosié szinte hitelesített vallomása által annál inkább telje?en bebizonyitottnak veendő lévén, minthogy felperesi A. a. amúgy is egyes tanú AgatoKérjük annak idejében azt velünk közölni. Szerk.