Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 86. szám

360 szere folvtán. Ezen irány a legkitűnőbb franczia szakértők által határozottan el van Ítélve; a tudomány s gyakorlat évtizedek óta ellene küzd; és sürgeti ily irányban a Code gyökeres revisióját s reformját. És daczára mindezeknek az 1862-ben megjelent részletes terv még ujabb tényeket nyújt az elrettentési irány vádjaihoz. Ezek közé tartozik nevezetesen az ujabb büntetések tulszigora, midőn különösen az útlevelek hamisításának büntetését a vadász jegyekére is kiterjeszti 1—5 évi fogsággal, mi már amannál is kegyetlen szigor, mivel pedig a közbiztosság tekintetéből a vadászjegyek hamisitása párhuzamba soha sem jöhet ; továbbá a 3 hó — 1 évi fogságot kiterjeszti (454. cz.) arra is, ki más.nevére szóló útlevelet nem készit, hanem csak használ; a 14 nap 6 hóit pedig, mely a codeben azt sújtja, ki hitel vagy segély nyerhetés végett jóviselési. szegénységi bizonyítványt hamisul állami hivatalnok nevében állit ki, arra is kiterjeszti, ki olyat magán egyén nevére szerkeszt; a köz hivatalnok eljárása alatti szóvali sértegetésével hason beszámítás alá vétetik, ha a bántalmazás jelekkel, vagy közzé nem tett Írásban, tehát csak az illetőhöz küldött levélben vagy még csak a tettesnél maradt fogalmazványban, vagy naplójában követtetik is el (222. cz.) kétségtelenül idesorolandó az is, mikép a corec. tionalis bíróságok enyhitési jogát, mely a bünösségi tökéletesb beszámítás végett korlátlan volt, az 1862-iki terv súlyos korlátok közé vétette ; és azok körébe sorolt számosb bűneseteket, melyek előbb a juryhez tartoztak, csakhogy elitéltetésük, a kormány kinevezése alá tartozó hatóságoknál biztosabb legyen. Ezek kétségtelenül mindazon törekvés kifejezései, hogy a bűnös tettektől, atulszigoruság, kegyetlen büntetések által elrettentsenek, elriaszanak, mi mindenben ellenkezik korunk nemesb irányával, mely a büntetési rendszerben a jogosságot, igazságos mérlegezést követeli, és a javitást mint egyik kiválóbb czélt kivánja érvényesítetni. Az angol uj törvények — 7 bünt. törvényből — hasonlithatlanul nemesb, tökéletesb irányúak. Főtárgyaik a bünrészesség, lopás, hamisítás, személy támadások, károsítások, pénzhamisítás iránti intézkedések. Kiváló törekvésük az eddigi ide vonatkozó szétszórt jogszabályokat összesiteni— consolidation — az elavultakat kihagyni, s a létezett törvényi hézagokat pótolni, p. o. a gyermek kitétel, elűzés, angol területen tervezett s külföldön végrehajtott gyilkossági merények körül. Ide tartoznak több egészen uj bün esetek is, melyek a codilicatiókban még nem igen fordulnak elő u. m. a chloroform általi vétségek, a műtárgyak, gépek károsításai, s többféle vasúti s telegraph általi kártételek. — Kitűnő jellemük, mikép a halálbüutelést, mely előbb még számos esetekben alkalmaztatott, egyedül a gyilkosssg s felségsértés bűneseteire szorították ; és a minimumot a legnagyobb bűntetteknél is kizárták. — De nem csekély hiányuk ezen uj angol törvényeknek : az ujabb codificatiókban mindinkább elhagyott casuistica, mely a bűntetteknél az egyes tárgyakat, melyeken azok elkövethetők, terjedelmesen elősorolja p. o. a lovak, galambok sat. elsajátítását.— De még inkább sajnálható, mikép ezen angol törvények is csak egyes, öszszefüggés nélküli törvényhozást képeznek, s nem kifolyásai az egész büntető jogra kiterjedő, s azért rendszeres s egyöntetű egészet képező codiGcatiúnak, milyent évtizedek óta Anglia kitüuő államférfiai p. o. Brougham sat. oly buzgón sürgetik. Ily codifieatióra Angliában is fontos munkálatok történtek, de 1854-ben a codificatió elve megbuktattatott, s ismét a pótreformok vétettek elő, melyeknek kifolyásai lettek az itt bemutatott l>i62-iki törvények. Az o la s z k i r ál y s á g i 1862-iki terv szinte kitűnő haladást tanusit. A piemonti — eltérve a toscanai, pármai s nápolyi szabadelvű irányától, és a franczia Codet követvén mintául, az elrettentési tan szabályain alapult, miért az 1860-ban életbeléptetett Codex átalános roszallásra talált tulszigora folytán, mely az ausztriai törvényekét is túlhaladta. Innen egy uj terv szükségessége. Ez az elrettentési irányt nagyrészt elhagyta; midőn nevezetesen a bünkisérlet szabályait a bűnösség jogos beszámítására fektette ; a biráknak átalános enyhitési jogot ád; a halálbüntetést 41 esetről 9-re leszállította ; az infamans büntetéseket eltörlötte ; a büntetési fokozatokat enyhítette sat. Az elrettentési szigornak, legjogtalanabb maradványát azonban megtartotta, midőn a politikai vétségeknél a halálbüntetést meghagyta. A portugali— harmadrevisió alól kikerült — 509.cz. álló — Codex terv a legelőhaladottabbak közé sorolandó. Ezt tanúsítja eléggé már az is, mikép a politikai vétségeknél a halálbüntetést egészen kizárta ; s a polgári halált eltörölte ; egyszersmind a biróságot átalános enyhitési joggal ruházta fel. Előnyére szolgál az is, mikép a fegyenczek ideiglenes szabadságra bocsájtatását szinte befogadta. A bajor 1862-iki Codex — 398 czikkel — mely az előbbi Feuerbach-féle doctrinaire rendszer s az általa most mintául fogadott porosz törvény casuisticája közt közép utat követ, nevezetes haladást nyilvánít, midőn a polgári halált eltörlé, a halálbüntetések számát kevesitette, a bírói kimérés körét tetemesen tágitotta, a büntetéseket enyhitette, szabályait kitűnően egyszerűsítette, a tudomány elvont tételeit elhagyta sat. de másrészt a franczia— porosz rendszer befolyása alatt még mindig kirivó hiányokban szenved, milyenek, hogy absolut büntetéseket rendel p. o. a rablásnál, rokonok agyonütésénél; ho>ry halálbüntetést igen sokszor rendel p. o. a tettleges fellépésig nem terjedt összeesküvésnél is ; hogy a bünkisérletet, bünrészességet a bevégzett bűntény szigorát közel érő módon bünteti. A brémai codex-terv — 594 czikkből — kétségtelenül legkitűnőbb helyre állítandó. Az a halálbüntetést, mint rendesen minden ujabb törvénykönyvek is, megtartotta, de csak egy esetben a gyilkosságnál. Az absolut büntetés kimérését elhagyta; a kiszabadultak rendőri felügyeletét megszüntette ; a minimumot megtartá, de a birói kimérés oly tágításával, mikép sokszor megengedi a minimum alatti büntetés kimondhatását, sok esetben pedig épen semmi minimumot sem rendel; a bünkisérletet s részességet külön beszámítás alá veszi; a büntetés becstelenségi következményeit nem élethoszra, hanem csak bizonyos időre szorítja, és érvényesithetésüket rendesen a körülmények szerint a bíróság belátására bizza; a magán fogsági rendszer szellemében az örökös fogságot eltörlé ; és a mit mindenek felett ki kell emelnünk, a politikai bűnesetekben a halálbüntetést szinte nem ismeri. Mint az o 1 a s z, ugy ahollandi és belga legújabb codificatiók is a franczia codet vették — az előbbi törvényhozásaik folytán, alapul s mintául; de utóbbiak is annak tetemes javításával ; ezt tette ahollandi, különösen a becstelenségi jog következmények összeszoritá-iával, a fogság tartamának kevesbitésével, a beszámítás megszűntének kiterjesztésével. Kitűnő haladása, mikép a magán fogház rendszert, mint a belga is elfogadta, s az örökös fogságot eltörlötte, maximumul 20 — magánban 5 évet tűzvén ki; a büntetés joghatályául bizonyos jogok megszüntetését nem átalában rendeli, hanem kimondását esetenként, a körülmények természete szerint a bíróra bizza ; a confiscatiót, rendőri felügyelet alá helyezést, száműzést eltörlötte. Mind a belga, mind a hollandi tetemesen javította a franczia jognak bünkisérlet körüli tanát, rendelve, hogy az a bevégzett bűntettnél mindig szelídebben büntettessék. Es mindkettő átalános enyhitési jogot enged a bírónak, A mi még a fentemiitett, apróbb államok büntető jogi törvényhozásait illeti, a s z e r bországi (397. §-ból) l u c z e r n i s st. Marinoi is méltók figyelmünkre, azon nemes irányuk miatt, mely büntető jogrendszerük javitásában, s nevezetesen a büntetések kegyetlen szigorának enyhítésében nyilvánul. Mind a három haladást tanusit azzal, hogy a bünösségi beszámitás igazságosb, körülményekhez mért eszközölhetésére a bíróságoknak igen tág kimérési jogot adnak ; aluezerni e czélból a büntetésnek a törvényi minimum alatti leszállítását is megengedi; a szerb 2—12 év közötti fokozatot állított fel. S t. M a r i n o b a n a halálbüntetés ' eltörültetett.