Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 77. szám

324 het elő, hogy a félnek zavarba kell jönnie önmagával, s minden jóhiszeműsége mellettolj állapotba jő, hogy mint jelen esetben önvétke nélkül 159 frt 47 krnyi perköltség megfizetésében marasztaltatik első bíróságilag. Az ügyvédi megkatalinazváüvokra nézve az 1574. 34, 1723. 35. 36. törv. czikkelyek kötelezők-c l M. F. a. sz. F. C. társulatot, mely az ehhez ellene benyújtott rágalmazó folyamodványt hiteles másolatban törvényes megintésre ki nem adta, a vele közös ezen okmánynak, hogy az ezt aláíró 16 rágalmazó tagot idéztethesse, törvényszékileg hitelesített alakbani közlés teljesítése egyúttal a közlésnek megintésrei megtagadása miatt az 500 frt bírság és költségek megtéritése végett Sz.-Fehérvár város mint a társulatnak illetékes törvényszéke elé idéztette. Az alperes társulat törvényesen megidézett elnöke azonban 1864. jan. 21-én meg nem jelenvén, helyette R. ügyvéd jelent meg egy, E. ügyvéd által, ki magát társulati ügyvédnek irta — kiadott helyettesítő ügyvédi fülhatalmazván y mellett. De mivel R-t helyettesítő E. ügyvédnek a perbeidézett társulati elnöktől az 1840. XV. t. II. r. 117. §. szerint két tanúval kiállítani kellett saját meghatalmazását, igy azt, hogy E. társulati ügyvéd és hogy oly megbizása van, minélfogva az, ki E. megbízásával megjelenik, alperesnek ügyét tárgyalhatná, R. elő nem mutatta, felperes az alperes helyett e megbízással tárgyalni akaró R ügyvédet az 1574. 34., az 1840. XV. II. r. 117. §. folytán törvényesen rendelt ügyvédnek el nem fogadta; nem akarván az ügyet ily eljárással annak kitenni, hogy egy törvényesen nem rendelt ügyvéd védelmezése miatt semmiségi panaszra és alperesnek perhuzásra alkalom nyujtassék. Tehát az E. által kiállított felhatalmazást, iniure male esse et non esseidem est, semmisnek vétetni, R. ügyvédet a Pl. T. decz. 2-ki de emendalingua e szavai szerint: per consequens illi, qui penes eiusmodi iam viribus destitutas procuratorias litteras pro principalibus suis in iudicariis processibus comparent, veluti suíficienti mandatariatu destituti in poena emendae linguae convinci soleant etc. mint a törvények nyilt rendelete ellen törvénytelen megbízással megjelenőt a birságban — alperest társulati elnökében, mint meg nem jelentet a kereset levél értelmében makacsságból marasztaltatni kérte. A törvszék 1864. évi 1071. sz a. következő végzést hozott: ^ Miután alperesért megjelentR. ügyvéd részére a felmutatott meghatalmazás E. ügyvéd minta sz.-fehérvárié, társulat ügyvédje által állitatott ki, ennélfogva a kért nyelvváltságnak hely nem adatik, R. ügyvéd azonban utasitta tik, hogy amennyiben meghatalmazása hiányos lenne, megbizását ujjolag kitűzendő tárgyalási határ időre igazolja, ezen ügynek folytatólagos tárgyalására f. é. jul. 7-én 9 óra tűzetik ki, mely határidőre mindkét fél különbeni törvényes következmények terhe alatt jelen jen meg. Kelt 1864. m áj. 11-én. E végzés ellen felperes által semmiségi panasz nyújtatott be: 1) Az orsz. bir. ért. 104. §. 5. pontjnál fogva kéretett a végzés megsemmisitetni, és az érdekelt és elfogult főbiró és egyik tanácsos bírósági tagok helyett újbóli ítélet hozásrai visszaküldés mellett másokkali helyettesítés — azért rendeltetni, mert AA. a. igazoltatott, hogy az összesen részt vett 4 biró közül az elnöklő főbiró, és 1 tanácsos az alp. társulatnak tagja, igy a többség önügyében is az 1659. 53. ellenére ,,quod ubi iudex v. aliqui senatores interessati: ex reliquis iuratis civibus substituantur" bíráskodott — kik tartoztak volna magukat másokkal helyettesitetni, mert ők tudták, hogy alperes társulatnak tagjai — igy a fenforgó birságra nézve érdekeltek, birák pedig és alperesek egyúttal nem lehettek. Felp. azonban nem tudhatván, hogy ezek mint igy érdekeltek részt vesznek, ellenük előre kifogást tenni nem tartozott,de azt sem tudta ítélet előtt, hogy kik azok a tagok, kik részt nem vehetnek, az 1723. 2. §. szerint: iudices in causis propriis quoquo modo interessati in sedibus iudiciariis esse non possunt." 2-or. Felhozta felp a végzés megmásitására, mennyiben a törvények ellenére nem törvényes megbízással, sőt alperes nevében egyenesen semmis megbízással jelent meg R. ügyvéd, mégis a birságban, alp. pedig mint meg nem jelent, makacsságban el nem márasztaltatott, és ez által ujabban nemcsak az idézett törvények vagyis az 1574. 34. „procuratores agere possunt ostensis procuratoriis litteris principalium" — 1723. 36. czikk — „ut a modo deinceps in litteris procuratoriis haec quoque clausula apponetur, e t a 1 i o s in regno iu rámentő adstrictos praesentium exhibitores eiusmodi procuratoriae litterae in iudiciis robur sortiantur firmitatis — sértettek, mert törvény rendelte megbizása R. ügyvédnek állítólagos főnökétől nincs — de az 1. sz. a. megbízást kiadó E.-nek sincs helyettesítési joggal kiállított megbizása becsatolva: hanem megsértetett a HK. II. R. 10. §. Prot. 5 „quod iudicare pertineat ad iudicem, quod innotescit vei per leges vei per documenta, quae aliquis sequi debet;" mert helyettesítő ügyvéd bár maga megbizását nem igazolta, s igy a törvény elfogadni tiltotta, mégis a törvény ellenére R. elfogadva lett. Megsértetett az 1840. 15. törv. cz. II. rész 117dik§.„A törvényszék előtt, ki ügyét meghatalmaz o 11 á 11 a I v i n n i n e ni a k a r j a, ü g y v é d e t rendelni köteles, aláírását két tanú által hitelesíteni tartozik" mert helyettesítést kiadó E. — ezen törvény szerint saját megbizását nem igazolta, mégis elfogadtatott. Megsértetett a II. R. 72.czim „iudex enim ex objectionibus et allegationibus partium. litteraliumque instrumentorum coram eo productorumetexhibitorumeontinentiis et tenoribus sententiam decernere teneatur," mert R.-nek megbizása elfogadtatván — az E.-nek be nem mellékelt megbízására alapitatotta a végzést, tehát nem a bemellékelt okiratok szerint ítélt a bíróság. Megsértetett a Pl. Tab. dec. 15-iki de Jud. Quaest „iudex defectum partium in quaestione facti supplere non potest" azért, mert a végzésben az 1-ső bíróság által a megjelent ügyvédnek megengedtetett, uj határidőre ujabb és törvényes megbízással magát igazolhatni, mire a magyar törvények a bíróságokat nem jogosítják, az annyi levén, mint a félnek, a tény kérdésben pótlást engedni, mi az idézett törvényekkel ellenkezik. Történt azonban még az is, hogy a fel folyamodott végzésben már a pótló tárgyalás is az ezt rendelő első birósági végzés jogerőre emelkedése előtt jul. 7-re kitüzetett, a sérelmes végzés ellen felperes részről beadott felfolyamodás elfogadásáról nem értesített felperes kötelessége szerint megjelent a törvényesen tudtára adott időre, előadta ekkor minden kifogásait a biróságnak érdekelt tagjai ellen, hogy azok részt ne vegyenek, de e kitűzött időre az idézett alperes részről ismét senki sem jelent meg,