Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 77. szám

325 miért ismét makacsságból Ítéletet kért — s az ügy itélet alá adatott. És a 4 tagu fcszék: társulati tagok N. mint elnök, s T. mint tanácsos, két nem érdeklett tanácsossal következő végzést hozott sz. a. 1864. aug. 11-én. „M i u t á n f e 1 p. a f. é. ^ s z. a. törvszékihatározatot, melylyel a helybeli C. elleni ügyében f. é. jul. 7. napjára folytatólagosan szóbelitárgyalásrendeltetett; felebbezte, illetőleg ezen végzés mégse mm isitését kérte és ezen felebbvitel, illetőleg semmisitési panasz a n n ál fo g va, nii ve 1 kellő időben lett bemutatva, ugyanezen városi törvszéknek f. é. jun. 30. 1612. sz. a. hozott határozatával el fogadva is lett, ennél fogva a felebbezett határozatnak főtvszéki megvizsgálása és eldöntése előttjelen perben további jogérvényes lépések nem tétethetvén, az ezen ügyben a f.é. jun. 30-án 1612. sz. h a t ár o z a 11 a 1 fel fü gg e s ztett, de mégis tévedésből jul. 7-én megtartott szóbeli tárgyalás folytán előadott abbeli kérelemnek, hogy a 1 p. a tárgyalástóli elmaradása miatt, makacsságból elmarasztaltassák, hely nem adathati k." Felperes részről ez ellen 2-or is semmiségi panasz adatott be, mert tárgyalásilag kifogás alá vett birósági tagok által hozott végzés az előadott okokból semmis, semmis pedig azért is, mertabiróság mint érdekelt alaptalanul hozta fel, a meg nem jelent alperes részről annak védelmére, hogy joga volt alperesnek meg nem jelenni azért, mivel a felperesi fel folyamodás 1612. sz. a. végzéssel jun. 30-án elfogadtatott, mert erre valamint felp., kinemvolt e végzés hozatala előtt értesítve, megjelent, ugy alp., ki nem volt tudósítva, szinte köteles volt megjelenni: felp. állítása igazolása végett rávezettette, a felfolyamodásra, hogy a fel folyamodás felterjesztését rendelő végzés csak e fel folyamodott, másod ízben aug. 11-én kelt végzés után lett fel- és alp. feleknek kézbesítve, ily körülmények közt tehát az eljáró bíróság ismét alperest, mint meg nem jelentet, de megjelenni kötelest, a makacsság terhe és költségek alól — mint önügyében bíráskodó — nyílt törvények ellenére mentette fel. A felterjesztő városi törvszéki nyilatkozatban egy szóval sem tagadják az illető birósági tagok, hogy ők az alperes társulat tagjai, mint AA. szerint nem is tagadhatták, igy azt beismerték. Egyedül az hozatott fel, hogy R. ügyvéd elfogadtatott azért, mert ez E. ügyvédtől megbízást hozott fel, mely az által mint társulati ügyvéd által volt kiállítva. Ezután A kir. it. táblán következő végzés hozatott: „Az eljáró türvszék felperesnek az ^ sz. a. hozott végzés ellen közbevetett felébbezését elfogadván, ezen a f e 1 e b b e z é s t ő 1 függő ügyben tehátuj tárgyalást nem tarthatván, ugyanazért az említett végzés elleni felebbezésn ek el f 0 g ad á sa u tá n közbejött birói eljárás megsemmisitetik, egyébiránt felp. a városi törvszéket maga választváneljáró bíróságul, az annak állítólagos érdekeltsége mellett, a felebbezett^ sz. a. végzés indokolásánál fogva helybe nhagyatik, s a per további szabályszerű eljárás végett illetőségéhez viszsz a küldetik." Tehát itt kimondatott, hogy az ügyvéd rendelésre, helyettesítésre vonatkozó törvények nem kötelezők, a bíróságnak jog adatik — hogy a hiányos — és igy a magyar törvény szerint semmis megbízással megjelent ügyvédnek uj határidőt adhasson hiányos megbízását igazolhatni. Felperes részről ezen roásodbirósági végzés ellen semmiségi panasz nyújtatott be ismét felfolyamodással azért: 1) Mert az sz. a. első birósági törvényellenes végzés minden kötelező törvények ellenére hagyatott helyben, mely végzés az előadott okokból megmásítandó lett volna, nemcsak azért, mert felp. az orsz. bír. ért. 104. §. 5. pontnál fogva semmiségi panaszát (nem tudván előre, kik vesznek részt a bíráskodásban) utólag is jogosan adta be, hanem azért is, mert nem áll az, hogy felp. a városi bíróságot maga választotta; mivel felp. a városi törvszókhez, mint a társulat székhelyéül szolgáló városi bírósághoz keresetét nem választási jog, hanem törvény rendeletnél fogva adta be, s igy ez okból a N. és T. társulati tagok, mint birák elleni panasz elvetése hibásan indokoltatolt. Különben szomorú lenne, ha azért, mert felp. az illetékes bíróságnál köteles levén perét megkezdeni, nem tudta előre, hogy a városi törvszéknél az eldöntésben, kik vesznek reszt, s lesznek-e azok közt, kik érdeklettek, elfogultak, de arról csak utóbb értesült, az többé semmiségi panasz tárgya nem lehetne csak azért, mert már beadta keresetét azon bírósághoz, holott a 104. §. 5. pont ellenkezőt rendel. 2) Az érdemre adott felfolyamodásban, mert alp. ellen makacssági itélet az első izben meg nem jelenése miatt másodbiróságilag sem hozatott, de a törvényes megbízás nélkül megjelent ügyvéd birságban sem marasztatott, sőt törvény rendelte megbízás nélkül semmis megbízással R. elfogadtatott,—s mert hiányosnak kimondott ügyvédi felhatalmazvány kiigazítására törvényeink ellenére itt is jog adatott, — azelsőbirósági végzést e részben is helybenhagyó kir. táblai végzés ellen a felhozott törvényekre hivatkozva, felp. kéri a Hétszem. táblát, hogy mondaná ki, volt-e joguk az első bíróságoknak a hivatkozott és a jelen esetre ily határozottan rendelkező annyi törvényt semmisnek tekinteni, ós ily eljárással felperest törvényes igazaiban sérteni. 3) A felfolyamodott másodbirósági végzésnek ama része sem áll — mely, bár alp. 2-szor sem jelent meg, a makacsságot ki nem mondotta. E felfolyamodással tehát oda vitetett az ügy, hogy már most a Hétszem. táblának f. é. 14299. sz. a. felterjesztett ügyben a fölött kell dönteni, hogy a fenálló sidézett törvények szerint tartoznak-e az alsó bíróságok ily esetben eljárni, vagy ha bár a másik fél követeli is a törvényeket megtartatni, a bíróságok félre tehetik-e ? Ha az eddigi birói végzések helybenhagyatnak (mit hinni nem lehet), akkor tisztán áll — hogy az oszt. p. p. 4. §-a tettleg vissza van állítva, és többé nem is lesz szükség alperestől meghatalmazást kérni — és elég lesz — bárkitől, ha azt mondja: ő az idézettnek képviselője, az ügyvédi meghatalmazást előhozni, és ha az igy megjelent ügyvédnek védelme utóbb az alperesnek nem tetszik, azaz orsz. bír. ért. 106. §-ához képest a nem jogosított képviselő megjelenése alapján — orvoslást nyerhetend. A Hétszem. táblai itélet közöltetni fog. Kúriai íteletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán, 50. G-uzsván Mária és Manda felpereseknek — Vida I Illés és neje Bencze Mária elleni hagyatéki vagyon ki-