Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 67. szám

283 s nejének ajándékozott üszveg —, sem végre a tanuk egyéb oiende-niondáiból levont helytelen bírói conjecturák meg nem dönthetik. Annálkevésbé,— mert a végvendelet az állampolgárnak külön positiv törvény által biztosított szent és sérthetetlen kiváltsága ; oly ereklye, mely a föld ö=szes népei által annyira dajkáltatik, hogy még Chinából, sőt Australiából is megkapják az európaiak végrendeleti örökségüket. Meg lévén ekép akir. tábla Ítéletének összes indokai, s ezzel telpnö 2-ik érve is tüzetesen czáfolva, kérdésen kívül áll, hogy a 1 p. é s neje a z J. alatti végrendeletnek javukra leendő alkotása czéljábólJüttnerre legkisebb uralmat vagy erkölcsi kényszert nem gyakoroltak; — annálkevésbé, — mert a három végrendeleti tana azt. Jüttner elhatározott szabad akaratából keletkezettnek állítja; mert továbbá alperes vagy neje a végrendelet alkotásánál jelen sem voltak ; — ott tehát sem pisztolylyal, sem uralommal, sem megfélemlítő ijesztgetéssel reá kényszert nem gyakorolhattak, — ha pedig a priori gyakoroltak volna, ezen kényszer már a végrendeleti tanuk jelenléte alkalmával megszűnt, — s ekkor már nagyon könnyű lett volna, az elhunytnak attól szabadulni, mire azonban szüksége nem volt. (Vége követk j A pestmegyei törvénykezés jellemzéséhez. Engedje meg, hogy becses lapja hasábjain én is járuljak egy adattal, azon naponként számosan előforduló s gyakran minden jogbiztosságot majdnem megsemmisítő, hitelünket, nemzetgazdászatunkat mindinkább megingató hivatalnoki eljárások, illetőleg visszaélések krónikájához, mely a fenálló, és megfoghatatlanul a kormány által még mindig fentartatni kívánt provisorium tisztviselői járatlanságának vagy más indok, néha pedig több körülmény szomorú vegyitékének kommentárt nem igénylő eredménj^e. S. D. örökösei pesti czég képviseletében és felperessége alatt váltói végrehajtást vezettem S. J. kis-kőrösi lakos adós ellen 6190 frt erejéig, lefoglalván nála az illető pestmegyei szolgabíró S. J. mintegy 5000 írtra becsült ingóságait. Felem ezzel némileg fedezve látván tetemes követelését: méltó tekintettel kivánt lenni az adóssal már régibb idő óta folytatott üzleti összeköttetésre, valamint a földmivelő osztály szorult pénztelen helyzetére, a végrehajtás tovább folytatását nem szorgalmazta. A foglalás történt e nyáron jul. 18-án. Alig azonban két héttel reá magán uton arról értesültem, hogy S. J. adós ellen Pestmegye fentemiitett szolgabirája, K. J. k...i lakos felperessége alatt, a javamra már lefoglalt ingóságokat felülfoglalta és elárvereztetésök végett f. é. aug. 19-ik napját már ki is tűzte. Jól tudom, hogy ez árverésre nekem, illetőleg első foglaltató felemnek is megkellett volna idéztetnie, nem találtam azonban feleslegesnek, e megidézést be nem várni, és felemnek az árveréseni képviseltetéséről kellőleg gondoskodni. Es mi történt ez árverésen ? Hosszú körülírás nélkül ám beszéljen maga a tény. Másodfoglaltató K. J. öszszevásárolja az egész ingó vagyont 3515 írtért, elhajtatja és bíróilag átadva átveszi az öszszes ingóságot, — a nélkül , hogy az árverésen megígért vételárt kifizetné, vagy ez iránt a végrehajtó bíró által csak felszólittatnék is, és felperesi képviselő óvására s panaszos lármájára a végrehajtó biró csak annyiban ügyel, h°g7 jegyzőkönyvbe igtaija K. J. nyilatkozatát, mely szerint ő azért nem tartozik a vételárt készpénzben letenni, mivel sommás ítélet alapján k i e 1 é g i t é s i v é gre hajtáshozjogot nyert, s különben is a vét e 1 á r n á 1 a e 1 é g b i z t o s. Nem tekintve tehát semmi elsőbbséget, óvást és törvényt, a másodfoglaltató K. J.-nek megengedtetett készpénzfizetés nélkül mindent összevésárolni és elhajtatni, illetőleg elvitetni csak azért, mert ő is hitelező és állítólag elég vagyonos, az első foglaltató pedig keresse tovább jogait a kin épen tudja, és az árfelosztási tárgyalást tartsa meg a — semmin. Fájdalom ezen egyes eset csak csepp a tengerben és csak saját gyakorlatomból is még sokkal szolgálhatok. Mandel Pál, ügyvéd. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekeben. A kir. Hétszemélyes táblán. 39 Csapay Benjáminnak — Csapay János ellen egyenlő osztály és öröksége kiadatása és járulékai iránti perében ítéltetett: A. felperesi kereset alapjául szolgáló 1860. pünkösd hó 6-án kelt D. a. egyességben a peres felek édes atyjuk akint intézkedvén, hogy akkoron valóságos birtokában levő javainak Va része János fiának az alperesnek, másik 1/3 része Benjámin fiának a felperesnek még éltében már örök osztály részül jusson, az utolsó l/3 réíz pedig, melynek haszonélvezetét magának fentartotta. az ő halála után a két fia közt egyenlően osztassék fel; ezen egyesség ellenében tehát, melynek minden kényszerítés, vagy reászedés nélkül létrejöttét, az azt előttemezett tanuk hit alatt tett egybehangzó vallomásaik 3430. sz. a. kétségen tul emelik, a peres felek atyjuknak más eltérő intézkedést,milyennek a 2. sz. a. 1864. évben kelt végrendelet mutatkozik, tenni jogában éppen nem állván, ennek félretétele mellett mindkét alsó bírósági ítéletek e részbeni megváltoztatásával a felp. és alperes testvérek között, az elhunyt közös atyának a 1). alatti egyességkor birtokában volt minden javakra nézve az egyenlő részbeni örökösödés ezennel bíróilag megállapitatik, és foganatba vétele elrendeltetik. A keresetileg kért, de szám szerint ki nem mutatott időközi haszonvételektől azonban felp. elmozditatik. Eként a kir. it. táblai Ítélet részben megváltoztatván, a perköltségekre nézve helyben, és nem felebbezett részében pedig az anyai örökrészre érintetlenül hagyatván sat. (1865. Kisasszony hó 3-án 11290. sz. a. Elő.: Zsömböry ktb.). 40. Özv. Beöthy Vinczóné és gyermekeinek, Jezerniczky Ádám s pertársai elleni zálogváltási perében ítéltetett: A folytatólagos keresetlevélhez 3 NB. a. csatolt osztályos egyesség alp. testvérek között, a periratok tanúsága szerint, tettleg érvényre nem jutván, azonkívül pedig alperesek, kik mint annyok néh. Jezerniczky Károly Lajosné született Beöthy Jozefa örökössei és a henczidai zálogos vagyon közös tulajdonossai lettek felperesek által megidézve, ezen osztályos egyességet maguk is létre nem jöttnek és ennélfogva a tulajdont folyvást közösnek állítván, — ez alapon, a zálogjószágnak a megítélt 46827 vfrt 545/6 kr. zálogösszeg és 65 oszt. ér-