Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 65. szám

272 léseinek eredeti betáblázása a kocsordi 211. tjk. sz. a. birtokra ki nem terjesztethetvén, s igy betáblázás nem levén, az eredeti átkebelezés is érvénytelen. Ennek ellenkezőjét alperes a tárgyaláskor megmutatta, s hogy valótlan a kir. táblai Ítélet azon kitétele, mintha az átkebelezés kérésekor sem lett volna e birtok Kállay Mihálynébirtokában, azt a hitel-telekkönyv akkori állapota fényesen bizonyítja, mert hamégabiróság is azt tartja tulajdonosnak valamely ingatlan birtokra nézve, kinek neve a telekkönyvben elő sem fordul, s a tulajdonoskép bejegyzettre kimondja — 3-ik személy kárával, — hogy az nem tulajdonos, akkor a telekkönyvi intézmények a birtok viszonyok biztonságára legkissebb biztositékot sem nyújtanak. Megmutatta alp. — épen a kir. táblai határozattal — azt is, hogy az eszközlött átkebelezés, az ez iránti kérvény beadásátóli elsőbbséggel még akkor is bekebelezéssel szerzett zálogjogot ad, ha az eredeti betáblázás érvénytelennek mondatnék ki s e kir. táblai határozatot mindenekben jóváhagyó hétszem. táblai határozatot—mely időközben érkezett le — csatolván •/. a.: elvesztettnek állítja a törvények létézésében s azok helyes alkalrnazasábani bizalmat azon esetre, ha a legfőbb bírói hatóságok is eltérnek ugyanazon kérdésre nézve egyszer kimondott elveiktől. — Kérdi alp., ha valaki a kocsordi 211. sz. a. birtokot Kállay Mihály nétól, mint a hirdetményi határidő alatt meg nem támadott telekkönyvi tulajdonostól örökösen megvette, s e vásárlást azonnal bejelentette volna, megsemmisithető volna-e ez azért, mert egy más biróság előtt azon birtokot valaki megnyerte per utján, de e per létezése a telekkönyvben ismeretlen ? Erre „n e m"mel kell felelni. Mennyivel inkább érvényesnek kellett lenni alp. jogának, midőn a per még nem is a telekkönyvi tulajdonos, csak a birtok használója ellen folyt? ez első tekintetre látszik. 2-ik indoka a kir. táblai Ítéletnek alp. roszhiszemüsége. Ennek ellenkezőjét is kimutatta alp. a tárgyaláskor, s abból, hogy ő véletlenül azon ügyvédet kereste meg, ki a Jékey-féle zálogváltó pert az előtt Kacz Gr. ellen folytatta, nem láthatja át, mikép lehet roszhiszemüségét következtetni. — Avagy van-e valaki arra kötelezve, hogy ha valaki késik jogát érvényesiteni, 6 se érvényesítse annak kedvéért a magáét? vagy arról épen lemondjon? — s ha mégis érvényesíti^ lehet-e roszhiszemünek mondani ezért? Nem lehet, s ha ily elvek mégis felsőbb helyen kimondatnak, nem fog merészelni senki birtokot venni, mert egy birói határozat kimondhatja ellenében— alap nélkül is — a roszhiszemüségét. — Alperes hivatkozva jóhiszeműsége tekintetében a keresethez D. a. csatolt telekkönyvi törvszéki végzésre, melyet felperesek csak kivonatban csatoltak be, bemutatja azt egész kiterjedésében •//. a. Ebben ez mondatik: a bejelentéselőtt átkebelezés utján nyert zálogjogok érvényesen és a törv. világos engedelme mellett szereztettek. — E végzés 2-od és 3- ad bíróságilag is, a tárgyaláskor még kéznél nem lehetett, de most 3/. 4/. a. felmutatott határozatok szerint jóváhagyatott, s igy jogerőre emelkedvén, az, hogy alperes jogát jóhiszemmel szerezte, ez többé birói határozat tárgya nem is lehetett; — s hogy a kir. tábla — előbbi határozatával ellenkezőig mikép mondhatta 1865. évi 1031. sz. a. Ítéletében alperest rOsZuíszemünek, alp. meg nem foghatja, miután itt nemcsak elv sértetett meg, hanem ugyanazon kérdésre nézve ugyanazon biróság határozott ellenkezőkép. Roszhiszemü az, ki álutakon,csalással vagy hamis okiratokkal szerez jogot. Itt ez eset fenn nem forog, mert alp. nemcsak vélelmezte, de bizonyosan tudta, hogy a kérdéses birtok özv. Kállay Mihálnynéé.s ha hallotta volna is,— mit be nem ismer — hogy felperesek perrel megnyerték ezen birtokot Kacz Gergelytől — azt ezek tulajdonának nem tarthatta az át. p. t. 321 és 322. §§-ai szerint.— A telekkönyvi rend. 35, 36,37. §§-ai előírják, kiket kell az átkebelezés végett beidéztetni, s mi hatása van aze felett hozott határozatnak — alp. ezekhez alkalmazta magát, s nem foghatja meg, mikép lehet őt törvényesen szerzett jogától megfosztani, a törvény által rendelt teendőket elmulasztott felperesek javára? — Ezek alapján kéri a kir. tábla íteletének megváltoztatásával 3-ad bíróságilag az elsőbirósági ítéletet — költségei megítélése mellett —jóváhagyatni, s zálogjogát továbbra is érvényesnek kimondatni. Most az ügy a főmlt. kir. Hétszem. tábla előtt áll, s nagy figyelemmel várják az ügy részleteit ismerők, melyik résznek fogja a legfelsőbb biróság adni az igazságot ? annak-e, ki a törv. szabályai szerint járt el jogai szerzésében, s e körüli jóhiszeműsége már legfelsőbb biróság által is kimondatott, vagy pedig annak, kinek volt ugyan joga, de annak biztosítása végett a kellő időben mit sem tett? Az eredmény megmutatandja, lehet-e bízni a telekkönyvi intézményekben a birtok biztonságára nézve ? vagy pedig némely esetekben azok is csak írott szó maradnak. Annak idejében közlendjük a harmadbirósági határozatot. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekebn A kir. Hétszemélyes táblán. 38. Sarkady Dánielnek mint ujitó felperesnek, özv. Elbogen Mózesné alp. ellen 233 frt 71/t kr. s járulékai iránt indított ujitott perében ítéltetett: Ujitó felp. az 1. sz. a. felhívott rendelettel igazolván azt, hogy a katonatiszti szállások kibérlése körül felsőbb hatóságu meghagyás folytán járt el, — és azon körülmény, hogy azt ujitott alperes tudta, ugyanannak 9. sz. a. beperesitett kérvényéből, és az arra nyert hátirat folytán világos lévén, az eljáró szolgabírói biróság Ítélete érdemileg helybenhagyatik; — minthogy azonban az alapperben saját mulasztásai miatt vesztes ujitó felperesnek az annak lefolyta alatt felmerült költségeket visszakövetelni joga nincs, ujitott alperes csakis az alapperben követelt lb'5 frtban, ennek 1863. máj. 1-ső napjától, mint a pénzfelvétel idejétől számítandó 6"/() kamataiban és a jelen perbeli 23 frt 69krra mérsékelt perköltségek megfizetésében marasztaltatik. Ilyképen megváltoztatván ak. it.táblaitélete, a per sat. (1865. jul. 17.4974. sz. a. Elő.: Szerényi ktb.). Hivatalos tudni valók. A főmlt. Hétszem. táblán az I. tanácsban aug. 21-én s aköv. napokon előadatnak. — Gr. Festetits György — Száraz Antal s neje e. haszonbér hátralék iránti végrehajtás. Földváry Sándor s Vas József telekkönyvi ügye. Néh. Kükemezei Horváth Mária csődtömege — özv. Horváth szül. báró Eötvös Mária s többek e. zárlati ügy. Illievits György — Mattanovics József s társai e. telekkönyv. Takulyán István — Popovits János e. telekkönyv. Kuncz János s társa — Kállay Enoch e. végrehajtás. Herczfelder Adolf — Laszky Adolf e. végrehajtás. Elő. Perlaky ktb. Lukacsov Pál — Leibovits Lipót s neje e. telekkönyv. Szeged városa—Pollák Vilmos e. adóhátralék. Kohn József — Böhm Eleonóra e. végrehajtás. Kohn Izsák — Benáth Márk e. oklevél kiadás. Wotzasik Mayer — Zitterbarth Mátyás e. végrehajtás. A. pesti cs. kir. pénzügyészség — Gr. Károlyi György s társai e. telekkönyv. Fülöp Antalné szül. Héja Julianna — Ambrus László e. örökösödés. Zehoczki G. K. folyamodása. Báró Baldácsy Antal nyilatkozata, a gr. Hunyady József s érdektársai által kért biróküldési ügyben. E 1 6. Németh János ktb. Felelős szerkesztő es kiadó-tulajilonos SZOKOLAY ISTVÁN. Hyomalolt Pesten 18V5. Kocsi Sándor által (í.rkúty, Galgóczy és Kocsi nyomdájában). Hal-piaci és al-dunasor sarkán, 9. ti. a