Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 65. szám

271 felperesi okoskodások állanának, akkor a telekkönyvi intézmények annyira ingatagok lennének, hogy a birtok biztonság még ezek mellett is csak képzeletben élne, niegmutatja,hogyőitt 3-ik személy, mert a telekkönyvi tulajdonos Kállay Mihályné volt, felperesek a birtokhoz tulajdoni jogot tartottak, később a hirdetményi határidő utánni bejelentéssel szereztek is e két személyen kivül eső hitelezők, s igy ő is. 3-ik személynek tekintendők. — Elmondja, hogy felperesek ha bár birlalták is a birtokot, az át. p. t. könyv 321. § szerint joguknak telekkönyvi bejegyzése előtt tulajdonosoknak nem tartathattak, s miután joguknak a telekkönyvben nyoma sem volt, az arrai jogok szerzésénél őket megkérdezni alkalom sem lehetett. Felperesek a telekk hatóságot kárhoztatják az általuk kért bekebelezés megtagadásáért, ez azonban törvényesen indokolta eljárását, felperesek pedig elkésésüket mivel sem menthetik. Alperes rosz hiszemüsége mellett felhozott felperesi okok oly alaptalanok, hogy ezek szerint alperes tartozott volna az ő érdekeiket, — ha ezekről tudomása nem volt is, — saját érdekei elébe tenni, — s utána járni annak, hogy nincs-e azon birtokhoz valakinek — habár telekkönyvileg nem látszó — tulajdoni joga? Alp. ennek végére járni nem tartozott, s ha tudta volna is felperesek jogát — - mit tagad — még akkor is jóhiszemmel szerzett volna a birtokra zálogjogot. Hogy K. L. ügyvéd nem tudta az átkebelezési kérvény beadásákor azt, hogy a kocsordi 211. telekkjegyzőkönyvbe bejegyezve levő birtok ugyan az, melyet felperesek Kacz G-ergelytől kipereltek, mutatja az, hogy a mint .ezt később megtudta, alperes ügyének vitelétől visszalépett, s már az átkebelezés tárgyalásakor alperest más ügyvéd képviselte. Felperesek azon kérését, hogy az átkebelezési iratok csatoltassanak a perhez, nem ellenzi, bár szükségtelennek tartja, mivel az azok folytán hozott határozatokat 4, 5, 6. sz. a. mellékelte, s azokból látszik, hogy Kállay M-né e tárgyalásoknál 7. sz. a. megbizott ügyvéde által képviselve volt, s ez az átkebelezésbe beegyezett. Felhozza még alperes, mikép a felperesek előde, Kacz Gergely által folytatott zálogváltó perben az A. alatti szerződés nem szerepelhetett, hanem ott A. a. oly szerződésnek kellett becsatolva lenni, melylyel felperes zálogváltási joga igazoltatott. — 2-od r. alp. védelmére felhozza, hogy az átkebelezési tárgyalásnál őt ügyvéde nem jól képviselte. Ezek folytán Szathmármegye telekkönyvi törvszéke felperesi kitörlést keresetet elutasitotta, mert: a) alperesi követeléseknek 1853 és 1854-ben özv. Kállay Mihálynénak szathmármegyei összes birtokaira eszközlött átalános betáblázása — minthogy ezen kocsordi birtok azon időben — habár Kaoz Gergelynek adósság biztositékául s használat végett átadatott is, — az adósnak zálogtulajdonát képezte — jogosan történt. b) Felperesek a telekk. rend. 3. §. 1. 2. poutjaiban előirt bejelentést a záros határ időig 1859. jun. 30-ig elmulasztották, s jogukat később alperes kárával nem érvényesíthetik. c) alperes átkebelezési kérvényét a törvényes időben adta be, s ez által — a kellő időben be nem adott kiigazítási kereset előtt — nyert zálog jogát érvényesen s a törvény világos engedelme mellett jóhiszemmel szerezte. d) az átkebelezési ügyiratok megczáfolják azt, hogy felpereseket a zálogváltó perben, és alperest az átkebelezés tárgyalásánál ugyan azon ügyvéd K. L. képviselte volna, s igy rosz hiszemüség ez oldalról sem állitható. e) Még ha az átkebelezés érvénye kétségbe hozathatnék is, azért az ez által nyert bekcblezés érvényessége a beadás napjától számítandó elsőbbséggel — a telekkönyvi s idevonatkozó más törvények mellőzése s a közhitel megszilárdítása végett fenálló telekkönyvi intézmény megingatása nélkül — kérdés tárgya nem lehet. Kállay Mihályné F. szerint az átkebelezésnél törvényesen képviselve volt, s az átkeblezést elrendelő végzés ellen jogorvoslattal nem élt. Az elsőbirósági határozat ellen felperesek folyamodtak s azt törvénytelennek, erőltetettnek, és a valósággal ellenkezőnek állították, tagadván, hogy az alperesi követelések betáblázásakor a kocsordi 211. tjk. sz. a. birtok özv. Kállay Mihályné birtokában lett volna, s állítván, hogy ekkép arra érvényesen e követeléseket betáblázni nem lehetvén, az átkebelezés sem volt eszközölhető. Nem ismerik el felperesek,hogy elmulasztatott volna részükről a telekk. rend. 3. §. 1. 2. pontjaiban előirt bejelentés, mert a zálogváltó per birája többször megkereste a telekk. törvszéket a zár idő lejárta előtt a végrehajtás bejegyzése végett, de ez előjegyzést sem adott, mi felpereseknek kárára nem szolgálhat, s alperes jogait tul nem terjesztheti; hivatkozik az 1856-iki LTV. sz. orsz. törv. és kormánylap 218. számában megjelent rendelvényre, mely szerint a jog mindig érvényesíthető—még egy 3-ik jóhiszemű jogokat nem szerez; alperes pedig nem 3-ik személy s nem is jóhiszemű. — Ezzel és a tárgyalás folytán előadottak alapján kéri az e. b. határozat megváltoztatása melleta kért kitörlést elrendeltetni. A kir. it. tábla felperesi folyamodás folytán hozott ítéletében felperesi keresetnek helyt adott, a kért kitörlést — az átkebelezések eredeti érvénytelenségének kimondása mellett — elrendelte. Ezen ítélet indokai következők : „Az A. a. okirat, — mely szerint Kállay Mihályné a kérdéses kocsordi birtokot Kacz Gergelynek átadta, — minthogy az átadás meghatározott évekre szólott, a teendő építések s javítások megtérítése köteleztetett, s Kacz Gr. a birtokba törvényes bizonyság által bevezettetett, — valóságos zálogszerződés, s e szerint a kérdéses birtokot az alperes javára 1853 és 1854-ben Kállay Mihályné ellen eszközlött átalános betáblázások nem terhelhetik, sőt kétségtelen az is, hogy ezen birtok akkor sem volt Kállay Mihályné birtokában, midőn alperes az átalános betáblázás alapján 1859. oct. 31-én követeléseinek átkebelezését arra kérelmezte, s igy az átkebelezés érvényesen nem eszközöltethetett. Alperest ezen ügyre nézve telekkönyvi szempontból jóhiszemű 3. személynek tekinteni nem lehetett, mert ő az átkebelezés eszközlésére ugyanazon K, L. ügyvédet bizván meg, ki a Kacz G. elleni zálogváltó pert Jékey Ferencz részéről vitte s végrehajtással be is fejefcte ; midőn ez ügyének viteléről azon okból mondott le, meft I az átkebelezési kérelemre hozott végzés után arról győződött meg, hogy a kocsordi 211. tjkönyvi birtok — melyre alperes átkeblezést kért — ugyan az, mely az ő képviselete mellett Jékey Ferencznek végrehajtás utján átadatott: ezen ügyvédtől alp. tudta, hogy a kérdéses javak már Jékey Ferencz tulajdonai. Alp. Polyák Alajos ezen másodbirósági ítéletet 3-ad bírósági átvizsgálás végett felebbezte a következő okokból: A tárgyalás folytán előadott alapos, törvényes és a telekk. intézmények hitelességében gyökerező érvei — melyekhez továbbra is ragaszkodik — figyelmen kivül hagyattak, a másodbirósági határozatban fel nem hozattak, meg nem czáfoltattak. Szerinte a kir. táblai ítélet indokolása két fő alapon nyugszik: 1) az, hogy az abban kifejtettek szerint alp. követe-