Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 65. szám

mi: (I<>Tf;> dibiiill 270 SS! .Isüiuffi: bb'ijl .fittHI PJ*>1 2) Habár az 18^4. VI. t. cz. 14. §-a világosan azt rendeli, hogy mind azok, a mik az 1840. 15. t. cz. II. r. 142. §-ban rendeltetnek, a váltói végrehajtásokra is kiterjesztetnek, mind a mellett ai/on elv: hogy ha a váltófeltörvszék az első bíróság határozatáthelybenhagyva, a semmisééi panaszt félrevetette, akkor további semmiségi panasznak nincs helye, egy igen fontos kivétek szenved, t. i. az ingatlanokra vezetett váltójogi árverés .megsemmisítése végetti felfolyamodás, habár azt a váltóíjsltörvényszék az e. b. határozata helybenhagyása mellett félrevetette, a Hétszemélyes táblához mégis megengedendő. Jogeset. Kitörlés iránti per a bekebelezés eredeti érvénytelensége miatt. Özv. Jékey Ferenczné és érdektársai a kocsordi 211. telekjegyzőkönyvbe bevezetve levő ingatlanaikra Polyák Alajos javára átkebelezéssel nyert zálogjognak érvénytelenítése s kitörlése iránt Szatmármegye törvényszékéhez, mint telekkönyvi hatósághoz 1864. jan. 27-én keresetet adván be, elmondják, hogy e birtokot néh. elődük Jékey István adta zálogba Eördögh Dánielnek, erről leányára Kállay Mihálynéra szállott, ki azt 1844-ben Kacz Gergelynek ismét zálogba adta (A.) 1854 ben Kacz Gergely ellen a zálogváltó per megkezdetvén, a birtok részükre vissza ítéltetett s birósan is resignáltatott 1859. mart. 28-án (B.) E birtok azonban a telekkönyvi helyszínelés alkalmával Kállay Mihályné nevére telekkönyveztetett, s midőn a telekkönyvi hatóságot 1859. jun. 30-án megkereste a megyei törvszék e birtoknak Jékey Ferencz nevére Íratása végett, ez visszautasította a megkeresést, mert a végrehajtás alapjául szolgáló Ítélet át nem tétetett s különben is a vesztes alperes Kacz Gergely nevén birtok nem találtatott. — Ezután,mig Jékey F. ügyvéde a törvszék meghagyása folytán kipuhatolta, hogy a megnyert birtok Kállay Mihályné nevén a kocsordi 211 tjkönyvbe van bevezetve, s ujabban megkereste volna a megyei törvszék a telekkönyvi hatóíágot az átirás végett, alperes átkebelezést kért a rendes zár idő alatt e birtokra, özv. Kállay Mihályné elleni E. F. G. alatti, s még 1853 és 1854. években az adósnak szathmármegyei összes birtokaira átalánosan betáblázott követeléseire nézve. — Azonban a betáblázások idejében e kocsordi birtok nem levén H. szerint Kállay Mihályné birtokában, — hanem Kacz Gergelyében — arra betáblázás nem eszközöltethetett, s igy az eszközlött átkebelezés is alapjában semmis volt. Minthogy felperesek e miatt nem károsodhatnak, ezen átkebelezés érvénytelenítése végett per indíttatott 1860. jul. 11-én a megyei törvszék előtt, s ott ezen átkebelezés J. szerint érvénytelennek kimondatott s kitörlése elrendeltetett, de a kir. it. tábla K. a. Ítéletében az e. b. Ítéletet feloldotta azon okon, mert a kereset tárgyára nézve a megyei törvszék illetékes biró nem volt. E keresettárgyalására határnap tűzetvén, sárra Polyák Alajos jelzálogos hitelező és özv. Kállay Mihályné érdekelt fél megidéztetvén: első rendű a lp. előadta, hogy a telekk. rend. 150. §-a szerint e kereset elkésett, mert alperes átkebelezés iránti kérvénye 1859. oct. 31-én adatott be, ezen kereset pedig csak 1864. jan. 27-én, és igy nem a törvény által rendelt 3 évi záridö alatt, hanem sokkal későbben; rosz hiszemünek pedig ez alperes zálogjogára nézve nem tartathatik, mert azt törvényesen rendes tárgyalás folytán birói határozat által, tehát jóhiszemmel szerezte. — Felperesek a telekk. rend. 3. §-ában előirt bejelentést elmulasztották, s igy jogukat elhanyagolták, a későbbi bejelentés pedig ugyan e §. szerint alperes jóhiszemmel szerzett jogának nem árthat. Hogy felperesek a polgári törvényszék előtt — tehát illetéktelen helyen —- pereltek, ez csak nekik árthat, valamint az is, hogy kellően fel nem szerelve oda beadott kérvényeik folytán az átirást a telekk. hatóság nem eszközlötte s felperesek a folyamodásukra e tárgyban hozott kir. táblai határozat ellen nem is folyamodván felébb, a telekk. hatóság előtt indítottak kiigazítási keresetet, mi D. szerint intéztetett el, s a felekre nézve már jogerőre emelkedett. Felperesi okiratokból látszik, hogy az átirás nem tartott 1859-től mostanáig, mert csak 1860. oct. 16-án adták be ez iránt az első kérvényt, alperes pedig kellő időben kérelmezte az átkebelezést, s azt — az egyedüli telekkönyvi érdeklett Kállay Mihályné beegyezése folytán el kellett rendelni, és pedig felperesek beidézése nélkül, minthogy nevük még akkor a kocsordi 211. sz. a. telekjegyzőkönyvben elő nem fordult.— Mi illeti a felperesi részről alperesi követelések eredeti betáblázásának érvénytelenségére felhozott okokat, ezeket alperes nem ismeri el alaposaknak, mert az A. a. okirat, mely szerint özv. Kállay Mihályné a kocsordi birtokot Kacz Gergely használatába átadta, nem zálogos, hanem kölcsön szerződés, melyben a felvett tőke kamatainak részbeni fedezéséül adatott át a birtok Kacznak használatra, s hogy azt maga Kacz sem tekintette zálogszerződésnek, mutatja az, mert az 1. sz. a. okirat szerint ő is eszközlött arra betáblázásokat; mivel az A. okirat keltekor az az 1843. octóberben ő, mint izraelita, nemesi ingatlant az akkori törvények szerint nem is bírhatott. — De ha állana is az, hogy az eredeti betáblázások e birtokra — azon okon, mert azok idejében Kállay Mihálynénak nem volt birtokában — kitérjeszthetőnek nem tekintetnének, — mi az egyedüli érdekelt beegyezése után lehetetlen — még akitor is meg kell a törvényesen eszközlött átkebelezés által nyert zálogjognak állani, az ez iránti kérvény beadása napjátóli elsőbbséggel, s alperes joga felpereseket telekkönyvileg még igy is megelőzi; s hogy a jóhiszemmel nyert átkebelezés még akkor is ad zálogjogot, ha az eredeti betáblázás érvéuytelen, erre alperes 2. sz. a. becsatol egy kir. táblai határozatot. Ezek alapján kéri 1-sőr. alp. a kereset alól magát — költségei megítélése mellett — felmentetni. — 2-od r. alp. sem azt el nem ismeri, hogy e birtok felpereseket illetné, sem azt, hogy az átkebelezésbe beegyezett volna. Felperesek válaszukban felhozzák, hogy ők már 1859. márt. 28-án tényleges birtokossai lettek a kérdéses birtoknak, s igy irányukban Polyák Alajos nem 3-ik személy, s nem okai ők annak, hogy a polgári törvszék megkeresésére a telekkönyvi törvszék még előjegyzést sem adott. — Az 1-ső r. alp. jogát rosz hiszemünek állítják, mert ha megnézte a telekkönyvet átkebelezési kérelme beadásakor, látnia kellett, bogy e birtoknak felperesek nevére irása szorgalmaztatott, s tudnia kellett Kacz Gergelytől is, hogy tőle e birtok felperesek részére átadatott, s hogy igy a kérdéses birtok nem azé, kinek nevére telekkönyvezve van. — De tudhatta alperes e körülményt K. L. ügyvédtől is, ki által átkebelezés iránti kérelmét beadta, mert épen ezen ügyvéd mozdította elő felperesek zálogváltási ügyét is, s a végrehajtást is ez eszközöltette a birtok visszavétele iránt részükre. — Elmondják továbbá : hogy az A. a. szerződés zálogszerződésnek már a Kaez G. elleni zálogváltó perben itéletileg kimondatott. Első r. alp. viszonválaszában elmondja, hogy, ha