Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 65. szám

mi: (I<>Tf;> dibiiill 270 SS! .Isüiuffi: bb'ijl .fittHI PJ*>1 2) Habár az 18^4. VI. t. cz. 14. §-a világosan azt ren­deli, hogy mind azok, a mik az 1840. 15. t. cz. II. r. 142. §-ban rendeltetnek, a váltói végrehajtásokra is kiterjesz­tetnek, mind a mellett ai/on elv: hogy ha a váltófel­törvszék az első bíróság határozatáthely­benhagyva, a semmisééi panaszt félrevetet­te, akkor további semmiségi panasznak nincs helye, egy igen fontos kivétek szenved, t. i. az ingatla­nokra vezetett váltójogi árverés .megsemmisítése végetti felfolyamodás, habár azt a váltóíjsltörvényszék az e. b. határozata helybenhagyása mellett félrevetette, a Hét­személyes táblához mégis megengedendő. Jogeset. Kitörlés iránti per a bekebelezés eredeti érvénytelensége miatt. Özv. Jékey Ferenczné és érdektársai a kocsordi 211. telekjegyzőkönyvbe bevezetve levő ingatlanaikra Polyák Alajos javára átkebelezéssel nyert zálogjognak érvényte­lenítése s kitörlése iránt Szatmármegye törvényszékéhez, mint telekkönyvi hatósághoz 1864. jan. 27-én keresetet adván be, elmondják, hogy e birtokot néh. elődük Jékey István adta zálogba Eördögh Dánielnek, erről leányára Kállay Mihálynéra szállott, ki azt 1844-ben Kacz Ger­gelynek ismét zálogba adta (A.) 1854 ben Kacz Gergely ellen a zálogváltó per meg­kezdetvén, a birtok részükre vissza ítéltetett s birósan is resignáltatott 1859. mart. 28-án (B.) E birtok azonban a telekkönyvi helyszínelés alkalmával Kállay Mihályné ne­vére telekkönyveztetett, s midőn a telekkönyvi hatóságot 1859. jun. 30-án megkereste a megyei törvszék e birtok­nak Jékey Ferencz nevére Íratása végett, ez visszautasí­totta a megkeresést, mert a végrehajtás alapjául szolgáló Ítélet át nem tétetett s különben is a vesztes alperes Kacz Gergely nevén birtok nem találtatott. — Ezután,mig Jé­key F. ügyvéde a törvszék meghagyása folytán kipuha­tolta, hogy a megnyert birtok Kállay Mihályné nevén a kocsordi 211 tjkönyvbe van bevezetve, s ujabban megke­reste volna a megyei törvszék a telekkönyvi hatóíágot az átirás végett, alperes átkebelezést kért a rendes zár idő alatt e birtokra, özv. Kállay Mihályné elleni E. F. G. alatti, s még 1853 és 1854. években az adósnak szathmár­megyei összes birtokaira átalánosan betáblázott követelé­seire nézve. — Azonban a betáblázások idejében e kocsordi birtok nem levén H. szerint Kállay Mihályné birtokában, — hanem Kacz Gergelyében — arra betáblázás nem esz­közöltethetett, s igy az eszközlött átkebelezés is alapjában semmis volt. Minthogy felperesek e miatt nem károsod­hatnak, ezen átkebelezés érvénytelenítése végett per indít­tatott 1860. jul. 11-én a megyei törvszék előtt, s ott ezen átkebelezés J. szerint érvénytelennek kimondatott s kitör­lése elrendeltetett, de a kir. it. tábla K. a. Ítéletében az e. b. Ítéletet feloldotta azon okon, mert a kereset tárgyára nézve a megyei törvszék illetékes biró nem volt. E keresettárgyalására határnap tűzetvén, sárra Polyák Alajos jelzálogos hitelező és özv. Kállay Mihályné érdekelt fél megidéztetvén: első rendű a lp. előadta, hogy a telekk. rend. 150. §-a szerint e kereset elkésett, mert alperes át­kebelezés iránti kérvénye 1859. oct. 31-én adatott be, ezen kereset pedig csak 1864. jan. 27-én, és igy nem a törvény által rendelt 3 évi záridö alatt, hanem sokkal ké­sőbben; rosz hiszemünek pedig ez alperes zálogjogára nézve nem tartathatik, mert azt törvényesen rendes tár­gyalás folytán birói határozat által, tehát jóhiszemmel szerezte. — Felperesek a telekk. rend. 3. §-ában előirt be­jelentést elmulasztották, s igy jogukat elhanyagolták, a későbbi bejelentés pedig ugyan e §. szerint alperes jóhiszem­mel szerzett jogának nem árthat. Hogy felperesek a pol­gári törvényszék előtt — tehát illetéktelen helyen —- pe­reltek, ez csak nekik árthat, valamint az is, hogy kellően fel nem szerelve oda beadott kérvényeik folytán az átirást a telekk. hatóság nem eszközlötte s felperesek a folyamo­dásukra e tárgyban hozott kir. táblai határozat ellen nem is folyamodván felébb, a telekk. hatóság előtt indítottak kiigazítási keresetet, mi D. szerint intéztetett el, s a fe­lekre nézve már jogerőre emelkedett. Felperesi okiratok­ból látszik, hogy az átirás nem tartott 1859-től mostanáig, mert csak 1860. oct. 16-án adták be ez iránt az első kér­vényt, alperes pedig kellő időben kérelmezte az átkebele­zést, s azt — az egyedüli telekkönyvi érdeklett Kállay Mihályné beegyezése folytán el kellett rendelni, és pedig felperesek beidézése nélkül, minthogy nevük még akkor a kocsordi 211. sz. a. telekjegyzőkönyvben elő nem for­dult.— Mi illeti a felperesi részről alperesi követelések ere­deti betáblázásának érvénytelenségére felhozott okokat, ezeket alperes nem ismeri el alaposaknak, mert az A. a. okirat, mely szerint özv. Kállay Mihályné a kocsordi bir­tokot Kacz Gergely használatába átadta, nem zálogos, ha­nem kölcsön szerződés, melyben a felvett tőke kamatai­nak részbeni fedezéséül adatott át a birtok Kacznak hasz­nálatra, s hogy azt maga Kacz sem tekintette zálogszer­ződésnek, mutatja az, mert az 1. sz. a. okirat szerint ő is esz­közlött arra betáblázásokat; mivel az A. okirat keltekor az az 1843. octóberben ő, mint izraelita, nemesi ingatlant az akkori törvények szerint nem is bírhatott. — De ha ál­lana is az, hogy az eredeti betáblázások e birtokra — azon okon, mert azok idejében Kállay Mihálynénak nem volt birtokában — kitérjeszthetőnek nem tekintetnének, — mi az egyedüli érdekelt beegyezése után lehetetlen — még akitor is meg kell a törvényesen eszközlött átkebele­zés által nyert zálogjognak állani, az ez iránti kérvény beadása napjátóli elsőbbséggel, s alperes joga felperese­ket telekkönyvileg még igy is megelőzi; s hogy a jóhi­szemmel nyert átkebelezés még akkor is ad zálogjogot, ha az eredeti betáblázás érvéuytelen, erre alperes 2. sz. a. be­csatol egy kir. táblai határozatot. Ezek alapján kéri 1-sőr. alp. a kereset alól magát — költségei megítélése mel­lett — felmentetni. — 2-od r. alp. sem azt el nem ismeri, hogy e birtok felpereseket illetné, sem azt, hogy az átke­belezésbe beegyezett volna. Felperesek válaszukban felhozzák, hogy ők már 1859. márt. 28-án tényleges birtokossai lettek a kérdéses birtoknak, s igy irányukban Polyák Alajos nem 3-ik sze­mély, s nem okai ők annak, hogy a polgári törvszék meg­keresésére a telekkönyvi törvszék még előjegyzést sem adott. — Az 1-ső r. alp. jogát rosz hiszemünek állítják, mert ha megnézte a telekkönyvet átkebelezési kérelme beadásakor, látnia kellett, bogy e birtoknak felperesek ne­vére irása szorgalmaztatott, s tudnia kellett Kacz Gergely­től is, hogy tőle e birtok felperesek részére átadatott, s hogy igy a kérdéses birtok nem azé, kinek nevére telek­könyvezve van. — De tudhatta alperes e körülményt K. L. ügyvédtől is, ki által átkebelezés iránti kérelmét be­adta, mert épen ezen ügyvéd mozdította elő felperesek zálogváltási ügyét is, s a végrehajtást is ez eszközöltette a birtok visszavétele iránt részükre. — Elmondják to­vábbá : hogy az A. a. szerződés zálogszerződésnek már a Kaez G. elleni zálogváltó perben itéletileg kimondatott. Első r. alp. viszonválaszában elmondja, hogy, ha

Next

/
Oldalképek
Tartalom