Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 59. szám

Pest, 1865. kedd anguszt. 1. 59. szám. Hetedik évfolyam TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Ismét a perhuza-vonás. — Döntvény az igény keresetek illetőségéről. — Végrendeleti jogeset. — Kur. Ítéletek. — Udv. rendelet. — Hiv. tudniv Ismét a perhuza-vonás kérdéséhez.*) 011 i k Pál ügyvéd úrtól. A ,,Törvényszéki Csarnok" 54. számában Ferenczi Sándor ur által közlött kitűnő értekezés indit arra, hogy az igazság szolgáltatásunk körüli bajok egy néhányát saját tapasztalásom után közöljem. Hogy a perhuzás nem annyira az ügyvédeknek mint a biróságoknak vétkül róható, azt a fenttisztelt czikkiró ugy fejtette meg, hogy azon senki sem fog többé kételkedni. Mily egyénekből állanak nagyobb részt a megyei s sz. kir. városi biróságaink ? A Bach-féle rendszer megszüntetése által igen sok irnok és kerületi jegyző esett ki hivatalából; azokat alkalmazni, ezekkel pedig az elköltözött cseh és német hivatalnokokat pótolni kellett. Lehete csodálni, ha ily egyénekből (a kik birói pályára soha sem készültek, arra soha sem vágyódtak) összeállított bíróságok a kor kívánalmainak meg nem felelnek? Ismerek egy 18,000 lakossal bíró szab. kir. várost (Selmeczbánya), melynek törvényszéke az elnökön kívül egyetlen egy előadó törvénytudóból áll;**) ezek a számos polgári ügydarabokat maguk között elosztják, és ha az elnök valamely ügy darabot vagy érdekeltségből, vagy azért, mert az ellenfélnek kedvezni akar, vagy más titkos okból elintézni nem akar, az ügyvéd térdig koptathatja el lábait, még sem kapja meg a végzést vagy ítéletet. — Lássunk egy pár példát. M. A. távol lakván, 1863. évben meghalálozott édes anyja utáni hagyatéknak felvételét ügyvédje által folytonosan szorgalmazza ; mai napig sem volt képes az Ért. 166. §-ban előirt határidőt kapni. K. J. birtoka még tavai adatott el nyilvános árverés utján; a hitelezők hijába szorgalmazzák a lefizetett vételár felosztását. D. J. birtoka f. é. febr. 11-én elárvereztetett, a vételár lefizettetett és a papiroson fel is osztatott, de a letéti pénztárbóli utalványozását a hitelezők hijába szorgalmazzák. A helybeli takarékpénztárnak bizonyos Kaschjar ellen beadott sommás szóbeli keresete még 1863. nov. 4-én letárgyaltatott, de az ítéletet mostanig sem kapta meg. Adda Titus részére, Eckensperger hagyatéka ellen f. é. jan. 17-én végrehajtás eszközöltetett, a végrehajtó beadta jelentését; de a végrehajtási jegyzőkönyvre hozandó végzést a hitelező minden szorgalmazása daczára mai napig sem birja utóiérni. *) Ajánljuk az illetők figyelmébe ezen a jelen czikkben 9 már más alkalommal is — nyilvánosságra hozott törvkezési adatokat — tanúságul azon fontos kérdés megoldásához: váljon a jelen megyei s városi tisztviselők meghagyandó ke, vagy még országgyűlés előtt restauratió alá bocsátandók? Szerk**) Van még egy közigazgatási tanácsnok, a ki a bűnesetek nyomozásánál szokott alkalmaztatni. Scherz Fülöp részére egy adósának áruczikkjei végrehajtási árverés utján még 1864. jun. elején 58 frt 65 krnyi értékben eladattak, de a végrehajtó fél az eljáró bíróságtól sem magát a pénzt, sem annak hova fordításáról végzést mai napiglan nem kaphat. Kovacsik-féle tolvajtársulat már négy év óta börtönökben ül a szegény városnak nem csekély költségére; a nyomozások régen be vannak fejezve; és a büntető per még meg sem indíttatott ellene, sem ki nem bocsáttatik, sem el nem Ítéltetik. A felfolyamodás azonnal felterjesztendő lenne; de hónapokig hever elintézetlenül, s igy van a felebbezésekkel is, melyek a törvényes 8 nap helyett fél év alatt sem kerülnek ki az irodából. Zólyommegye törvszéke egy rendes szóbeli kereset tárgyalására a törvényes 30 nap helyett 92 napos határidőt tűzött ki. Ezekből és számtalan hasonló esetekből meggyőződhetik a tisztelt olvasó közönség, hogy a perhuza-vonásn ak valódi oka nem az ügyvédi karban, sem törvényeinkben, hanem, mint a „Törv. Csarnok" már oly sokszor és tüzetesen kimutatta — főleg az igazság kiszolgáltatására hivatott e. b. orgánumokban keresendő, a kik, becses kivételekkel, hol tudatlanságból, hol érdekeltségből, hol rosz akaratból az ügyek befejezését hátráltatják. Ideje, hogy ezen szomorú helyzetünkön a magaskormány minél hamarábbsegitsen — s gondoskodjék oly törvényszékekről, a hol az elnök ne legyen előadó, hanem az ügynek rendes, és szabályszerű elintézésére felügyeljen, ellenőrködjék és a ki a szorgalmazó felet nem a szokott „nem érek rá" szavakkal elutasítsa, hanem a lusta előadót, fogalmazót, kiadót, telekkönyvvezetőt sat. kötelessége nem teljesítése miatt feleletre vonja, hogy az körülményekhez képest hivatalától felfüggesztessék. Döntvény az igénykeresetek illetőségéről. Közli: Moys István ügyvéd ur. Ezen lapok 1864. decz. 9-iki 96. számában e czim alatt előforduló nézetekre nem késhetek következőket megjegyezni: 1-ször. Hazánkban a legfőbb törvényszék a nmlt. kir. Hétszem. tábla levén, azt olyan morális testületnek tartanunk kell, mely a netáni homályos törvények mellett, a józan ész és igazság alapján határozatainak hozatalánál oly elveket megalapít, melyekhez az előforduló bevágó eseteknél továbbá is hiven ragaszkodik. — Ennélfogva nemcsak tanácsos, sőt szükséges is, hogy ilyetén elveket, melyeket a „Törv. Csarnok" a jurista közös érdekében hiven közleni törekszik, ez programjának egyik kiválóbb pontját képezvén — szükséges — mondom, hogy azon elve59