Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 57. szám

234 Jogeset. Telekkönyvi átíratás. Özv. gr. Zichy Miklósáé szül. Loe bárónő és gyermekei gr. Zichy Imre, Gábor, Sándor, István, Antónia és gr. Apponyi György mint kiskorú gr. Zichy Vilmos gyámja Komárommegye törvényszékéhez benyújtott folyamodványukban Sopronmegye törvényszékének, mint a néh. gr. Zichy Miklós hagyatéka hatóságának A. a. eredetben és B. a. másolatban csatolt bizonyítványa alapján a szentpéteri 1-ső sz. t. j. könyvben foglalt A. a. fekvőségeket valamennyi örökösökre, az ugyanazon t. j. könyvben foglalt + alatti várföldi 2714 részlet sz. birtokot pedig \fs. részben gr. Zichy Gábor, 2/,-ad részben István és Vilmos neveire átitatni kérték. Ezen kérelemnek Komárommegye törvszéke —- számú következő végzésével helyt adott. Végeztetett: ,,Az eredetben felmutatott, Sopronmegye polg. törvszékének mint tárgyaló bíróságnak 1862. máj. 17-én 834. sz. a. kiállított, s néhai vásonkeői gróf Zichy Miklós cs. kir. kamarásnak hagyatékára vonatkozó bizonyítvány alapján a közös tulajdoni jog bekebelezése a szt-péteri 1. sz. tjkv. A. lapján 1. alatt 1—12 rendszámig bevezetett nemesi birtokra, a fentebb nevezett törv. örökösök, mint egyenlő részekbeni közös osztatlan állapotú tulajdonosok javára, az ezen birtokra betáblázott terhek sérelme nélkül elrendeltetik, és annak ugyanazon tjkvben B. tulajdon laponi foganatosítása a telekkönyvi irodának meghagyatik. — Továbbá ugyancsak a fentebbidézett törvszéki bizonyítvány, s az 1862. máj. 26-án Komáromban kelt eldarabolási vázlat alapján a tulajdonjog bekeblezése ugyancsak a szt-péteri 1-ső sz. tjkv A. lapján -+jegy és 2714. h. r. sz. a. 2351 hold és 1030 • öl kiterjedésben bevezetett várföldi pusztából a 2^ h. r. sz. jelöléssel mint %-ad, — a 361. sz. a. szántóföld, legelő és réti fekvőségek 1547 hold 1220 • öl kiterjedésben örökös gr. Zichy István és kiskorú gr. Zichy Vilmos mint egyenlő részekbeni közös osztatlan állapotú tulajdonosok javára, ugy a ™i h. r. számú jelöléssel mint y3-ad a 358 és 359. összeirási számú majorsági épületek, és 773 hold 1410 • öl kiterjedésű fekvőségek örökös gr. Zichy Gábor javára, végre a —' h. jc. sz. épületek és 30 holdnyi fekvőségek Zichy Gábor, István és kisk. Vilmos, mint egyenlő részekbeni közös osztatlan állapotú tulajdonosok javára, az ezen fekvőségekre betáblázott terhek sérelme nélkül elrendeltetik és annak B. tulajdoni laponi foganatosításaié, és újból nyitandó külön-külön telekjegyzőkönyvekben átirás által az ezen fekvőségekre bevezetett terhek átvezetésével együtt a telekkönyvi irodának meghagyatik. Miről sat." Ezen végzés ellen Minas Ignácz bécsi lakos mint gr. Zichy Imre hitelezője részéről semmiségi panaszszal egybekötött felfolyamodvány nyújtatott be, melyben előadatik, miszerint a katonai törvényszéknek 1859. apr. 30-án 2286. sz. a. kelt határozata folytán gr. Zichy Imre, mint gr. Zichy Miklós örököse ellen a kérdéses telekkönyvi testekre a csőd bejegyeztetett, s az, mint az •/. alatti végzés mutatja, még befejezve nincs; miért is a 2/. a. ítélet folytán Minas Ignácz, mint a csődtömeg hitelezője felfolyamodni kénytelen, mert gr. Zichy Imre semmi esetre sem kebelezhető be mint tulajdonos, nem lévén hatalmában sem jogot szerezni, sem arról lemondani mindaddig, mig a hitelezők kielégítve nincsenek, mivel helyét az 1840. XXII. t. cz. 32. 33. 34 és 36. §§-ai értelmében a csődtömeg foglalja el; miért is ezen okoknál fogva a 2714. részlet számú birtokot illető bekeblezést mint érvénytelent felfolyamodó megsemmisíttetni kéri." A kir. ítélő táblán végeztetett: „Gr. Zichy Imre, mint örökhagyó gr. Zichy Miklós egyik örököse ellen a csődmegnyitása a szt-péteri telekjegyzőkönyvekben feljegyezve levén, s ennélfogva a jelen átiratási kérvény alapjául bemutatott, s az érdeklett csődtömeg hozzájárulása nélkül létrejött osztályos intézkedésre, bukott gr. Zichy Imre mint egyik egyezkedő fél szabad rendelkezési képessége hiányában a telekkönyvi rendelet 69. §. értelmében a tulajdoni jognak sem bekeblezése, sem előjegyzése megengedhető nem levén, a felfolyamodásnak hely adatik, s az e. b. végzés megváltoztatásával, kérvényezők átíratás, illetőleg bejegyzés iránti kérelmökkel elutasittatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségűkhez visszaküldetnek." (1864. aug. 12. 1609. P. sz a.). A másod birósági elutasító végzés e. özv. gr. Zichy Miklósné és érdektársai kellő időben felfolyamodván, előterjesztik, hogy a királyi tábla végzése jogsérelmet foglal magában, mert Minas Ignácz az átíratás után másfél évre lépett csak fel ezen felfolyamodásával, mely, noha a telekkönyvi rendelet 142. 148. §§-ai 14 illetőleg 30 napi határidőt szabnak a fel folyamodásra — mégis elfogadtatott, miben található igy a telekkönyvnek biztossága? De törvényellenes Minas Ignácz felfolyamodása azért is, mert ő azt egy hibás bejegyzésre alapította, a mennyiben t. i. a budai katonai törvszéknek nem állott jogában gr. Zichy Imrének egyedül ingó vagyonára elrendelt csődöt annak ingatlan vagyonára is feljegyeztetni. Ezt Minas Ignácz egészen elhallgatta s csak másfél év múlva, midőn már több jogos eladások történtek, és a jóhiszemű vevők beruházásokat is csináltak, lép fül és megsemmisítést kér, mi által egy pár ezer forintnyi követelése miatt, mely különben is ki fog elégíttetni, 300,000 írt esnék áldozatul. Továbbá Minas Ignáczot még azértis kérik felfolyamodásával elutasittatni, mert ő állítólagosán, érdekét és jogát csak annyiban látja veszélyeztetve, hogy mindamellett, hogy a gr. Zichy Imre e. csőd az illető tjkvbebejegyezve volt, Komárommegye törvszéke azt figyelembe nem vévén, a kért átiratást megengedte. De ezen már eredetileg is hibás bejegyzés meg van szüntetve,mert amint az a telekkönyvi kivonatokból kitűnik, a katonai törvényszék megkeresése folytán az e. b. a kérdéses csőd bejegyzését már kitörültette. Ennélfogva a Minas Ignácznak különben is elkésetten ós hívatlanul beadott és a későbbi kitörlés által már egészen alaptalanná vált felfolyamodására hozott kir. táblai végzést megváltoztatui és az átiratást megengedtetni kérik. A kir. Hétszem. táblán határoztatott: „Az eljáró megyei törvényszék által a szt-péteri birtoknak átíratása az akkor bekeblezve volt terhek épségbeni tartása mellett levén elrendelve; azon kérdés pedig, váljon tartozik-e azon terhek közé a budai cs. kir. katonai törvszék részéről egyedül gr. Zichy Imre ingóságaira elrendelt csődnek telekkönyvi feljegyzése? külön intézkedésnek tárgyát képezvén; a kir. itélő táblának a telekjegyzőkönyvben különben is elő nem forduló Minas Ignácz hitelezőnek jogosulatlan panasza folytán hozott határozatának megváltoztatásával, az átiratást megrendelő e. b. végzés hagyatik helyben, s az iratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek." (1865. jan. 18-áu 15060. P. sz. a.).