Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 43. szám

175 Kúriai Ítéletek. Magánjogi ügyekben A kir. Hétszemélyes táblán. 29. Vieser Alajosnő szül Török Filippinnek — Kovács Ferencz elleni rövid utu visszahelyezési ügyében ítéltetett: A kereseti szőlő B. a. szerint, felp. és férje Vieser Alajosnak osztatlan küzös tulajdonát képezvén, nevökre is mint ilyen telekkönyveztetett,miután pedig az, hogy a szőlő eladásához f'elp. is hozzájárult volna, nem igazoltatott, alp. tehát egyedül Vieser Alajos jogán az egész szőlőnek haszná'atát nem igényelhetné, és azt mégis elfoglalta, ez által felperest eddig férjével közös birtokában megháborította, másrészről azonban, mivel alp. a 4. sz. a. szerinl, Vieser Alajos jogába lépett, és felp. a kérdéses szőlőnek kizárólagos használatát nem bizonyitotia, ugyanazért felp., a törvény rendes utjának fennhagyása mellett a többször emiitett szőlőnek alperessel egyenlő közös használatába visszahel veztetik ; és a szőlő munkáltatására tett költségek, ugy a jövedelem iránt egymás irányában kölcsönös számozkodásra utasitatuak, — ily módon mindhárom bírósági ítélet megváltoztatván, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntettetvén, a periratok sat. (1865. apr. 7-én 1246. sz.a. Klóadó JamniczkyLipótktb). A kir. itélö táblán. 147. Bachmann Ferencznek — Gronay Lajos elleni perében Ítéltetett: Felperes keresetének alapjául felvett abbeli jogcziniet, mintha az alp. által Kupfer Bernáttól állítólag elvett 300 fit összeg az ő tulajdonát képezné, — alp. tagadása ellenében a persorán, jelesül azálrala •/. a. mellékelt Kupfer Bernát, — mint különben is e per körülményeinél fogva alp. kifogása folytán aggálytalannak nem tekinthető egyén által kiállított téritvénynyel, — mely szerint a kérdéses váltón, — melynek értékét állítólag Kupfer B. vette fel, s melyből tőle alperes, felperes előadása szerint, a kereseti 300 frtot tartja vissza, nem is felp. tűnik ki forgatmányosnak, s így tulajdonosnak — nem igazolván ; sőt ellenkezőleg az épen felp. által B. a. mellékelt bizonyítványból kiderülvén, mikép a kérdéses váltó s ennélfogva annak értéke egy átaljában felp. nem illeti, — hanem azt a hivatkozott bizonyítványt kiállító kirekesztő tulajdonául igényli; ily körülmények közt pedig felperesnek, a kereseti 300 frthoz tulajdoni jogczime, következőleg alperesen kereshetőségi joga nem lévén, — keresetétől elmozditatik, mint pervesztes fél az 1840 : XV. t. cz. II. R. 128. §. alapján a 25 frtba határozott perköltségeknek alp. részére 15 nap alatt, — különbeni végrehajtás terhe melletti megfizetésében elmarasztaltatik. — Ilykép az eljáró városi törvényszék ítélete az alperes részéről emelt alaptalan semmiségi panasz elvetésével megváltoztatván, a per sat (1865. apr. 28-án 4932. sz. a. Előadd: Dimits) 148. Gr. Vasquez Lajos s neje szül. Münzberger Ludovikának — Harnacsek János ellen birtok adás-vevési szerződés betöltése iránti perében Ítéltetett: Alperesnek a bírói illetékesség ellen közbetett kifogása e helyen is alaptalannak találtatván, a ker. táblának ítélete érintett "bírói illetékességre vonatkozó részében, felhozott indokainál fogva, helybenhagyatik. — Az ügy tulajdonképeni érdemét vagyis az A. alatti alperes által önként valónak ismert szerződésnek betöltését illetőleg azonban, tekintve, hogy alp. az ugyanazon A. a. szerződés 7. pontjában elválalt tartozásokat a 13. pont értelmében az illető hitelezőkkel másképen is kiegyenlíteni jogosítva van, és igy azoknak szerződésileg bizonyos határidőhöz különben sem kötött kifizetése avagy kielégítésére egyelőre nem köteleztethetik; az ezen tartozások kiegyenlítése után fenmaradandó öszveg pedig mint a felek által tárgyalásilag tisztára nem hozott határozatlan mennyiség fizetési tekintetben bírói elmarasztalás tárgyát még most nem képezheti: ugyanazért érdeklett alp. az ismételve felhívott A. a. adás-vevési szerződés betöltésére különbeni jog hátrány terhe alatt ezennel aképen köteleztetik, miszerint azt, hogy a kérdéses betáblázott tartozásokat az illető hitelezőkkel kiegyenlítette, felperesek előtt a jelen ítélet kézbesítésétől számítandó 30 nap alatt igazolja, és az ugyanazon tartozások levonásával még felperesek javára fenmaradandó öszvegről a hivatoltszerződés 14. pontjához képest a kötelezvényt kiállítván, annak az általa megvett birtokra leendő bekebelezését eszközölje és azután felpereseknek adja át, — a mondott e. b. ítélet tehát különben az abban felhozott indokokból e részben és ilyképen módositatván, illetőleg megváltoztatván, az ügyiratok sat. (1865. márt. 28-án 15191. P- sz. a. Elő.: Blaskovits Kálmán ktb.). 149. Ehrenfeld Alajosnak — Pitkó András és Mihály elleni birtok perében Ítéltetett: A birtok térnagyságának bizonyítására a vevő és eladó között létrejött adás vevési szerződés egy harmadik személy irányában tekintetbe nem vétethetvén, a telekkönyvi kivonat pedig általában bizonyítékul nem szolgálhatván, jelen esetben annál kevésbé, mert a B. a. szemle tanúsítása szerint a fel és alperesek összes birtokának térmenyisége ugyanazok telekkönyvezett birtokának térmennyiségétől lényegesen különbözik, — miután a kihallgatott tanuk vallomásaáltal sem az, hogy alperesek vagy birtokelődjük által felp. birtokelődjének birtokából foglaltatott, sem az, hogy mi kor és mennyi foglaltatott volna, törvényszerűen nem bizonyittatott; miután továbbá az alperesek birtokában lévő 124. sz. a. kertnek a 4. sz. a. okmányban emiitett kertteli azonossága ezen most említett okmánynak, és a 4. sz. ugy B. a. térrajzoknak összehasonlításából kétségen tul emeltetvén, alperesek a 4. sz. a.okmánynyal bebizonyították, hogy ezen kérdéses kert az akkori földesuraság részéről nekiek házhelyül kirendeltetett, és kiadatott, és felperes azt, hogy a 4. sz. a. okmány kiállítója erre fölhatalmazva nem volt, nem bizonyította, azt pedig, hogy azóta, mióta ő az 122. sz. telket megvette, s ennek birtokába lépett alperesek abból foglaltak, s igy őt szerzett tényleges birtokában megkurtítottak volna, nem is állította, felperes nem bizonyított keresetétől elmozditatik. Ilyképen megváltoztatván, az illetőség tekintetében pedig helybenhagyatván az eljáró törvényszék Ítélete, alperesek alaptalan semmiségi panasza végre félrevettetvén, az iratok sat, (1865. apr. 25-én 10722. sz. a. Elő.: Szerényi). Irodalmi értesítés. E rovatot tárgyhalmaz miatt nem tölthettük be hosszasb idő óta. A legutóbbi közlésünk óta megjelent jogi munkákat most bemutatjuk közönségünknek. Szlemenics Pál: „Magyar fenyítő törvény" 4-dik javított s a legújabb törvényekkel s rendeletekkel bővített kiadás Ökrös Bálinttól. 1865. Heckenast Gusztávnál. XVI lap. s 17 iv. Ára 2 frt. Ezen munka már 1846-ban, midőn legelőször megjelent, i messze elmaradott volt a jogtudomány akkori színvonalától is ; mi J azonban épen nem akadályozá, hogy azt az akkor úgynevezett tudós társaság kitüntetésre érdemesítse. Akkor már ismeretesek vol-