Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 41. szám

Pest, 1865. péntek május 26. 41. szám. Hetedik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : Szerződés — teljesítési jogeset. — A pesti légszesztítrsulati bűnvádi per. (Vége.) — Kur. Ítéletek. — Hiv. tudniv. Szerződés — teljesítési jogeset. (Kohn - gr. Erdody-féle Agy). Közli: Kostyál Sándor ügyvéd ur. Kötelmi jogunk azon része, mely a szerződéseket fejtegető tant foglalja magában, magánjogunkban tüzetes méltánylásra ekkoráig nem talált. Mig az európai codificatió ujabbkori termékei, nagyrészt a római jog nyomán in'dulva, a szerződési jogügyekre, mint a polgári élet leggyakoribb, és egyszersmind legjelentékenyebb momentumaira, kiváló gondot forditának, a szerződéseket tárgyazó jogtant alaposan kifejték, szabatosan rendszerezék, és a legapróbb részletességekre nézve is kimerítőn szabályozák: Magyarországon ez irányban csupán néhány általános elv domborodott ki a jogéletben, s ezen elvek is jobbára majd az észjogból vannak elkölcsönözve, majd meg a római jogból szivárogtak át hozzánk. Elszórva találjuk ez elveket részint irott törvényekben, részint a magyar szokásjog nyilváuulásaiban. így olvassuk például: hogy a szerződések akképen teljesitendők, a mint köttettek; hogy a szerződő felekre nézve valóságos kötelező törvényt képeznek; hogy a szerződések minden esetben megszorított értelemben magyarázandók sat. Társadalmi viszonyaink fejlettsége, a polgári élet folyton növekedő szükségletei, az ipar gyarapodása, a forgalom élénkülése, s általában a közművelődés terjedése naponta érezhetőbbé teszik törvényeink azon hiányát, mely szerint a szerződési jog ügyek nálunk nincsenek még oly mérvben szabályozva, mint ez a fentebb elősorolt tényezők közvetlen befolyásához képest kívánatossá válik. — Kiváltkép a bérleti, és haszonbéri szerződéseknél tapasztaljuk annak szükségét, miszerint a polgári élet körében jelentékeny helyet elfoglaló szerződési jogügyekre vonatkozólag mindinkább közelednünk kellene azon magasabb állásponthoz, melyet e tekintetben az európai törvényhozások elfoglalnak. Mert valóban nem közönbösdolog a szerződő felekre, hogy kétes esetekben, s kivált olyankor, midőn a szerződés némi részben nem eléggé szabatosnak sőt inkább hézagosnak mutatkozik, — a magán felek magában a törvényben leljék meg eligazodásuk végett a biztos iránytűt. A szerződési feltételek jogi természete, és hatálya, a teljesítés módja, helye és ideje, valamint egyéb lényeges határozmányok különös mérvben igénylik a törvényhozás figyelmét, mert a szerződési ügyletek mindezen nyomatékos részleteit pusztán a szerződők szabad akaratára bizni, — épen nem ajánlatos, sőt fontos okoknál fogva sokszor veszélyes is. Méltán mondhatnók, hogy ily intézmény készítené elő azon földet, melyen a perlekedések gomba módjára szoknak tenyészni. Nálunk leginkább a gyakorlati jogtudomány feladata, a szerződési ügyletek körül jelentkező egyes kiválóbb eseteket felderíteni, és fejtegetni, hogy majdan ezen ügyletek szabályozása mentül szilárdabb alapot nyerjen, és minél életrevalóbb gyakorlati elvek nyomán szerveztessék. Érdekesnek találom azért a következő tanulságos jogesetet köztudomásra hozni, — melyben szintén arról van szó: váljon a szerződési feltételek valósággal és teljesen betöltetteknek mondhatók-e, váljon a szerződés teljesítésének ideje, módja, s mértéke, a jogszerző fél irányában milyen nézpont szerint bírálandó meg, és váljon maga a létesült jogügy érvényesen fennállónak, és hatályosnak tekintendő-e? Az 1863. márt. 25. Kohn Rezső irásba foglalt, szabályszerűen aláirt és minden kellékekkel ellátott szerződésre lépett boldogult Erdődy Erzsébet grófnéval, melynek értelmében a nevezett grófné haszonbérbe adja 1865. jan. 1-től számítandó 6 évreanagy-tapolcsánvi regálékat, jelesen kihaszonbérli Kohn Rezsőnek a nagy-tapolcsányi „Korona" és „Szarvas" czimezetü vendéglőket tartozmányaikkal, és a bennök gyakorlandó italmérési joggal együtt 9200 frt évi haszonbér mellett, oly kikötéssel, hogy a haszonbér évnegyedi részlete mindenkor előre fizettessék, hogy egy egész évi haszonbérösszeg óvadékul szolgálván, annak biztosítása czéljából a bérnök kötelességében álland 9200 frt erejéig Nágel Márk által kijelölt birtokra a grófnő javára betáblázást kieszközölni, mely czélból Nágel Márk az általa kijelölt jelzálogra szerzendő bekeblezést Írásbeli nyilatkozat folytán megengedte; egy szersmind további feltételkép meg lőn állapítva, hogy K. R. e haszonbéri szerződést illeték-megszabás végett illő helyen bemutassa; hogy a haszonbérbe vett és fentebb megnevezett „Korona" vendéglőbe alkalmas, szakavatott, jómódú, s feddhetetlen életű keresztény vendéglőst fogadni tartozik; — hogy erről a bérbeadó grófnét előlegesen értesíteni, e részben engedélyét és jóváhagyását kikérni, valamint a fogadott keresztény vendéglőst a grófnénál bemutatni köteles lészen. A grófné pedig az esetben, ha a most felsorolt feltételek meg nem tartatnának, azon jogot biztositá magának, hogy a szerződési viszonyc tetszése szerint bármikor felbonthassa, és megszüntethesse. Meg kell azonban jegyezni, hogy mindezen feltételek teljesítésére a kérdéses szerződésben határidő szabva nem volt, és miután a szerződés csak 1865. jan. 1-én volt hatályba lépendő, jogalaposan azt kell következtetni, hogy a szerződési feltételek a szerződés megkötése, és tényleges hatályba lépte közti idő alatt, vagyis 1863. márt. 25-től kezdve, egész 1865. jan. l-ig voltak teljesitendők, illetőleg pedig teljesíthetők. K. R mindjárt a szerződés létrejötte után hozzá fogott a feltételek szoros teljesítéséhez, a mennyiben t. i. az óvadékul lekötött 9200 frtig terjedő zálogjognak Nágel Márk birtokára leendő bekeblezése iránt olyképen intézkedett, hogy az ennek létesítéséhez szükségelt okiratokat a grófné jogi meghatalmazottjának, H. A. ügyvédnek K. B. tisztartó közbenjárása folytán átadatta, neki 500 frt tiszteletdijat kézhez szolgáltatott, és a bekeblezés eszközlését reá bizatta. H. A. ügyvéd azonban vett megbízása ellenére, az ügyet feltűnő módon késleltette, és e késleltetés-