Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)
1865 / 41. szám
ben odáig ment, hogy K. K. utóbb kényszerültnek érzé magát a bekeblezési ügyet másra bizni, és ezáltal a szükséges intézkedéseket megtétetni; miről a midőn H. A. értesült, az elfogadott 500 frt tiszteletdijat K. Rezsőnek csak egy év multán téritette vissza, anélkül azonban, hogy az átvállalt ügyre vonatkozó eredeti okiratokat ekkoráig is visszaadta volna. A további feltételek teljesítéséül K. R. bérnök a kérdéses szerződést illeték-szabás végett a cs. kir. adóhivatalnál jókor bemutatta, sőt a megszabott illetéket is nyomban lefizette; a szerződési feltételeknek mindenben megfelelő keresztény vendéglőst fogadott St. személyében, miről a grófnét előlegesen értesitvén, e részbeni jóváhagyását íblyamodványilag kérelmezte, egyúttal kijelentvén, hogy a fogadott vendéglőst a grófhénál bemutatni kivánja; mire azonban a grófné tisztjeitől azon értesítést vette, hogy a grófné most nincsen azon helyzetben, miszerint K. R. kérelmét teljesíthesse. Ezen kitérő végzéssel K. R. be nem érte, hanem inkább más alkalmat keresett, hogy említett kérelméhez képest a grófnénál meghallgatást találjon, és tőle határozott végzést nyerjen. Mindazáltal K. R. a hányszor ezt csak megkísértette, a grófné tisztjeitől mindannyiszor a fentemiitett kitérő értesitést vette, s igy többszöri törekvése és fáradozása daczára e részben óhajtott czélt nem érhetett. Meg kell végül említeni, hogy a kérdéses szerződésben bérnö k társakr ó 1, kiket K. R. maga mellé saját tetszése szerint felvehet, említés tétetik, de mindazonáltal azon társak sem név, sem szám szerint a szerződésben, melyet csak a grófné s maga K. R. aláirt, felemlítve nincsenek, — s melyet ennélfogva ugy kell tekinteni,minta grófné, és csak a K. R. közt kizárólag megkötött szerződést, minthogy a bérnöktársak felvétele és választása iránt épen semmi egyezkedés nem történt, a grófné magának ez irányban épen semmi jogot fenn nem tartott, hanem ez iránt K. Rezsőnek egészen szabad és korlátlan intézkedési jogosítványt nyújtott — Azért tehát a fenforgo szerződési jogviszony pusztán csak a grófné és K. R. között létesültnek, és fenállónak tekintendő. Az 1864. febr. 29-én (tehát csaknem egy évvel későbben, mint a szóban álló szerződés létre jött) K R. arról értesült, hogy a grófné ugyanazon bérleményi dolgokat, melyeket 1863- márt. 25-én neki haszonbérbe adott, uj szerződés alapján Hauszner Adolf és társainak adta ki haszonbérbe. Nyomban ezen értesítés után K. R. egy szolgabírói végzést kapott, mely szerint tudomására hozatik, hogy a grófné neki azon haszonbéri szerződést, mely közöttük 1863. márt. 25-én köttetett, bíróilag felmondatja, és azt megszűntnek nyilatkoztatja. (Vége köv.) á pesti légszesztársalati bűnvádi per. (Vége). A bizonyitéki eljárás nyolcz napi végtárgyalás után teljesen ki lévén merítve, a tiszti ügyész a törvényszék felhívására indítványát adá elő; melyben azt kérte, hogy Hein H. 1 évi börtönre s kár s költségek megtérítésére Ítéltessék ; minek indokolását következőkben adta elő: ,,A vizsgálat szakértők többségének véleménye alapján kiderítette: hogy a fellobbanás valósággal légszesz által okoztatott; továbbá, hogy néhai HabernMór a bolti üzletében 1864. jan. 5-től észlelt folytonos légszeszkiömlés iránti orvoslás iránt ugyanazon hó 7-én délután 4 óra tájt, az akkoriban az aranykéz-utczában létezett installationalis hivatalban feljelentést tett, mit Mellinger Mór, Langsfelder Ede, Singer Zsigmond, Ramhatter Antal, Brodman Ferencz, Klár István vallomásaik, valamint ezeknek az installationalis könyvvel való összehasonlítása — igazolnak. — Hogy ennek ellenére az installationalis hivatal, a nekie bejelentett, és sürgős intézkedést igénylő légszeszkiömlés megakadályozása végett, csak is a reá következett jan. 8-án reggelén, midőn már a fellobbanás is bekövetkezett, indított munkást a színhelyre, igazoltatott Hein Henrik installationalis főnök s Kaufmann Mátyás légszesztársulati munkás vallomásával. Ezzel a vétkes mulasztás tényálladéka kellőkép bizonyítva van. Ennek ellenében Ja légszesztársulat igazgatója Stephani Lajos által (35) felhozott érvek, mintha a fellobbanást nem a légszesz de más lobbanó tárgyak, mint a) néh. Habern Mór boltjában létezett puskapor, mit Singer Zsigmond (25 a.) vallomásával erősit, de a (141) szemlejegyzőkönyv szerint csupán 26 lat mennyiségűnek állapitathatott, mi viszont a (158) szakértői vélemény alapján a fellobbanást nem okozhatta, b) ugyanott létezett tűzjátéki anyagok, mint rakéták, melyeknek a fellobbanás alkalmávali elsülését Práger Mária (72) és Répásy Dánielné (110) állítják, továbbá kisütött rakéia burkoknak a fellobbanás utánni romok között lett feltaláltatását Kortsák József (82) állítja, okozhatták, c) hogy néh. Habern Mór helyiségéből származott fellobbanás szántszáudékossággal idéztetett volna elő, miután szerinte néh. Habern Mór boltjába vezetett úgynevezett bevezetési cső azárral együttSzumrákPál(101),Limburszky József (102),Discher József (103), Vágner Dániel (80), Reinfrank Dániel (98), Knapp Alajos (99), és Stövesandt Károly (106) vallomásaiként a fellobbanás után légmentes jó állapotban találtatott, és csak az installationalis ólomcsövezeten lett volna Singer Zsigmond (25) és Hegyváry Károly (29) vallomásaiként két helyütt nyilás, melynek szakmájába eső javításától az erre ajánlkozott legényét maga néh. Habern Mór eltiltotta, hogy néh. Habern Mór noha számos tanuk vallomásaként jan. 5. óta tudta és érezte a gázkiömlést, mégis csak 7-én délután jelentette fel, — hogy Kortsák József (82) vallomásaként a fellobbanást öt héttel megelőzőleg alig 6—800 frtot érhetett áiuit a biztosító társaság (147) nyilatkozataként 2500 frt erejéig biztosította, s ugyancsak Korcsák Józsefnek 8000 frt áruüzlet raktárára a fellobbanást 12 nappal megelőzőleg nemcsak alkudozott, sőt részérei visszatartását azon biztatással, hogy pénzhez jutni remél — kérte, hogy Habern Mór azelőtt soha, csupán 1864. jan. 8-án nyitotta maga ki boltját, mit Singer Zsigmond (25) vallomásán kivül mások is igazoltak, — hogy ugyanennek vallomásaként, az előtt a reggeli bolt kinyitás alkalmával soha gyertya vagy lámpa nem gyújtatott, mert arra szükség nem volt, mégis jan. 8-án reggelén Habern Mór, ki a légszesz kiümlés jelenségét az előző napok óta tudta, s boltbalépésekor kétség nélkül szagolta, világot gyújtott, holott mint több év ótai légszeszfogyasztónak tudnia kellett, hogy ez veszélyes, hogy néh. Habern Mór a fellobbanást megelőző jan. 7-iki estén a boltbezáratást megelőzőleg Singer Zsigmond szemtanú (25) vallomásaként a légszesz bevezető cső zárján babrált, s ekként azt szándékosan vagy esetlegesen kinyithatta, — hogy a fellobbanást — ha azt valósággal légszesz okozta volna, néh. Habern Mór bolthelyiségének egyszerű szellőztetése által akadályozhatta volna:
