Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 40. szám

164 ad extraneos est. séu duutaxnt rcspectu cominuniuni beneficiorum, extra villanarutnque appertinentiarum" épen ellene bizonyit. c) Néni helyeselheti azon elvemet, mintha az arányon leiüli birtoklás — jogtalan és roszhiszemü lenne. Azonban meg kell vallanom, hogy a czáfolatul felhozott példák — nem voltak képesek nézetemben megingatni. — Mert gyakorlatilag alig képzelhető, hogy az ily féle eladás, vagy osztályról, vagy hiteles helyen, vagy az illetőknél okmány ne találtatnék. De különben is — miután az 1836. XII. t, cz. 7. §. hasonló esetekben, midőn a helyesebb osztálykulcsok tisztóba nem hozhatók, a tényleges birtokot rendelné felvétetni — ezzel a példák különbeni fontosságokat elvesztették. Mert e szerint mindenki megtartja azt a mit birt. d) Felhozatik az is czáfolatul, — mintha a magán birtoknak az arányosítás alá vetése, ellentétben állana — a telekkönyvi rendszerrel is. A mennyiben szerintem — például ha egy 1000 holdas birtokos, — kinek birtokára jelentékeny összegek vágynak betáblázva, arányos tagosítás alkalmával, annak nagy részétől elesnék — a jóhiszemű hitelezőt ki elégítené ki? Ez ugyan elvem folytán nem volna, bár nem ily nagy mérvben lehetetlen. De merem állítani —hogy biráló ur szerint is megeshetnék. Például — ha valaki irtványok (miket a közösökhöz számit) és egyéb közösből foglalt, nevére telekkönyvezett birtokára adósságot csinált, és attól tagosításkor elesik — nemde hasonló az eset. Bizony minden határ, mely még a tagosításon át nem esett, ilyes crisisnek ki lévén téve, „creditor debet esse cautus." Ezért nem is igen szoktak több— mint a földbirtok fele értéke erejéig hitelezni. Különben — miután a telekkönyvi rendelet 1855. a tagos arányosítást szabályozó pedig 1859ben kelt, miután ez 1861-ben az id. törvénykezési szabályokkal megerősíttetett, a telekkönyvi jogok e szerint birálandók meg. Azaz: hogyha valaki tagos arányosítás alatt álló birtokra vigyázatlanul kölcsönözött, a következést magának tulajdonítsa. e) Az ellenvélemény támogatására, egy a k. tábla áltól hozott ujabbkori ítélet közöltetik. Miszerint a tagos arányositási per az 1836. XII. t. cz. 1-ső és 12. §§. nyomán rendeltetik felszereltetni. De miután én is a 12. §-ra hivatkoztam, az 1-ső és 12. közti ellentétet pedig kimutattam, és mert az ítélet csak közben szóló, ez reám még döntőleg nem hatott. — Annyit azonban kiolvastam belőle, hogy a felperes báró Báníi László, a törvényt szerintem értelmezve, az aránjrositást, az egész határra kérte kiterjesztetni. Minek megállapításához neki részemről jó szerencsét kívánok. —De hiszem azt is, hogy ha időm engedné, én is találnék a curia levéltárában nézetem szerint hozott ujabbkori il életet. f) Azon állításomat, mintha az 1836. XII. t. cz. 1-ső 12. 13. §§. között ellentét léteznék, világos törvény ellenére, figyelmet érdemlőnek sem tartja. De épen az a kérdés, váljon azon törvény, melynek czime és 1-ső §-a szövegével, sőt a reá alapított 1859. nov. 11. rendelettel — ellentétben áll, annyira világos-e, és ha igen, melyikünk részére? Én tehát, miután megvagyok győződve, hogy értekezletem ezen mellőzött, nem czáfolt része az, melyben vitatott elvemet magával az 1836. XII. t. cz. 12. §-val, mely nzon kezdődik, hogy a határt arányosítás szempontjából szükséges felmérni és összesíteni, igazoltam; kimutattam azt i=, hogy a 13. §. a közlegelőről egészen külön rendelkezvén, ebből világos, hogy a 12. §-ban intézett arányos tagosítás, a legelő közösre hagyása mellett is foganatosítható. És ha ez a t. cz. annyira világos az ellennézet támogatására, miért rendelt az annyiféle osztálykulcsot a közösök szabályozására Holott ha a tényleges birtok annyira jogos tulajdon, járulékainak is annak kellene lenni; vagyis jogosan csak a tényleges birtok lehetne oszt.kulcs; máskép fel nem foghatván azon törvény rátióját,mely a tényleges birtokot igen, de természetes járulékait, nem egész mértékben biztosítja; mert ha például a belsőségek közti arány, vagy az elágazás állapíttatott meg a közösök osztálykulcsául, az, ki a határ tényleges birtok szerint y,0nek tulajdonosa, a közösökből lehet, hogy csak y.20-otkap, mert belsősége, vagy az elágazás szerint csak ennyi jár. Tehát már ez okból sem tekinthetem a tényleges birtokot arányosításnál érinthetlennek. Hivatalos tudnivalók. A főmltgu Hétszem. tábla I. tanácsában máj, 22-én s köv. napokon előadatnak : Spitzer Katalin — Röszler István s társa e. igényper. Singmann Farkas — Singmann Mór e. becsületsértőt. Nagy József— Nagy Sándor e. örökség. Vaczy Lajos —Poroszlai Nagy Györgyné örökösei e. adósság. Bujdosó Mihály — Andriska Pál e. adósság. Weisz Lázár — Szvoboda Károly e, könyvkivonati követelés. Biróküldési hérvények a kalocsai főkáptalan és a Tolnamegyei madocsai közbirtokosság közti határvillongási ügyben. Gscheit Ábrahám — Lőwy Jakab e. becsületsértés. Thurzó Lajos ügyvéd széksértési ügye. Elő.: Vitái Alajos ktb. Endre Péter — özv. Pásztor Ferenczné e. bérlet megszüntetés és haszonbér fizetés. Schlezinger Mór — Farkas Károly e. kártalanítás. Grünwald Ferencz — Klinger Venczel e. 775 frt37 krnyi kárpótlás Kovács János — Kozautschek J. R. e. számlakövetelés. Özv. Glöczer Józsefné — özv. id. Glöczer Józsefné s érdektársai e. örökösödés. Deme Katalin — Suhajda János s társai e. hasonló. Elő.: Szerényi Ferenci ktb. Bek Eduárd — Kredatus György e. kártérités. Hankovszky szül. Muraközy Mária — Muraközy János e. 274 frt 5 kr felülfizetési összeg. Özv. Salánki Sándorné — Vanicsek Józsefnő szül. Salánki Teréz ugy is mint kiskorú gyermekei természetes és törvényes gyámja e. szőlőrészlet önkéntes eladatásának kieszközlése. Virág András s társai — Baloghi István s Tóth Mária néh Tóth István örökösei e. örökösödés. Gr. Schmidegg Sándor s társai — Gáál Gusztáv s Kristóf e. végrehajtás. Stadler Károly — Wittwindisch Bernát e. 7 fi t 50 kr. Porszász József — Wittwindisch Bernát e. 11 frt 50 kr. Ringenbach János mint néh. Vikus Erzsébet örökösei gondnoka — Baumgarten Aron e. 735 frt s járulékai. E 1 ő.: G á g e r Mihály ktb. Ugyanott s akkor a II. tanácsban: Aradmegyei hold-mézesi úrbéri peregyesség végrehajtása alkalmával felmerüli biróküldési ügy. Elő.: Bornemisza ktb. A gömörmegyei ©Idalfalu községi úrbéri rendezési és tagositási perben a kihasítandó majorsági birtok mennyisége iránt két birtokos között keletkezett ügy. Elő.: Gellén József személynökiitélőmester. Soroksár m.városának, báró Sina Simon e. az úrbéri korcsmák megállapítása iránti pere. Elő.: Végh Ignáoz ktb. Széky István telekkönyvi ügye. Olay István — Szikszay Dániel e. ügyvédi illetmény. Traytler János s társai — az aradi cs- kir. pénzügyészség e. haszonbér elengedés. E 1 ő.: H a r i s G y Ö r g y ktb. Mandl Simon — Behr Károly e. számla követelés. Sárkány János — Fülöp István s neje e. 150 frt. E 1 ő : Z sö m b ö r y G yö r gy ktb. Kasza János biróküldési kérvénye, a neje Ruttkay Zsuzsanna elleni adóssági perben. Duschanek Mónika — férje Duschanek Vilmos e. havi tartás felemelése, továbbá 1820 frt s járulékai. Körmöcz Zsuzsanna — férje Molnár István e. válóper. Szathmári Juliánná — férje K. Szabó litván e. hasonló. Tuka János — neje Kiss Zsófiáé, hasonló. Szabó Zsófia — férje Dobos József e. hasonló Szalay Ágnes — férje Czégényi József e. hasonló. Szőke Károly — neje Pál Juliánná e. hasonló. E l ő.: F e r e n c z y Ferencz ktb. Erdenschon Johanna — Brener Sámuel s társa e. 205 frt. 30 kr. Vincze Imre — Szürszabó Nagy Sándor e. 300 frt. Reismann Mária — Fried Fülöp s társa e. lftO frt. Csete Sándor — Hegedűs János e. 20 frt. Elő.: Végh Ignácz ktb. t'elelfis szerkesztő es kmdó-tulajdonos SZOKOLAY ISTVÁN. Nyomatott Fetten K o c » i Sándor állal (Erkőty, Galyóciy ét Kucsi nyomdájában). Hal-piaci és al-dunaaor sarkán, 9. a.