Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 40. szám

163 rendkívüli rombolást, inert rögtön nagy kiterjedésben gyújtatott meg; épen ugy mint ujabb időben tapasztaltatott, hogy sziklák repesztésénél az eddig alkalmazottnál sokkal kisebb mennyiségű lőporral is egyenlő hatást lehet előidézni, ha az utóbbi villanyszikra segítségével nem egy, hanem több helyen gyujtatik meg egy pillanatban. Ezzel a fent nevezett 4 szakértő véleményezése be lett fejezve. Eredetileg Jedlik Ányos egyetemi décán ur is fel volt hiva mint szakértő, az elnöki szék elfoglalására, azonban dolgai halmozottságánál fogva az ülésekben meg nem jelenhetvén, más részt pedig, mert a kihallgatott Than Károly, Say Mór, Preisz Mór és Nendtvich Károly tanár urak közül az első kettő némely kérdésekbeni megfejtésében eltért a többi kettőtől, felszólitatott Stoczek József a budai kir. műegyetem igazgatója Jedlik ur helyének pótlására; ki is véleményét külön beadványban adta be. Miután azonban azon pontokra nézve, melyekben mind a négy egyetértett, hozzájárulólag nyilatkozott, azokra nézve pedig, hol a fentebb érintett eltérés történt, Than Károly és Say Mór tanár urak véleményéhez járult, külön véleményének közlése szükség feletti, s e helyütt csak annyi jegyeztetik meg, hogy Stoczek ur nyilatkozata folytán, azon nézet, mely valamennyi észlelt tüneményt légszeszlobbanásból megmagyarázhatónak találta> többségre emelkedett. Az authenticátió alkalmával a felmerültek alapján a törvényszék még a következő kérdések iránt kivánt választ a teljes számban megjelent szakértőktől. a) Az inductió szagtalannak találtatván, ezen körülmény igazolja-e ugy az inductionalis cső, mint az annak végén levő csap tökéletes voltát ? Felelet. Tökéletes csap a szó eszményi, vagyis mathematicai értelmében nem létezik ; gyakorlatilag azonban minden olyan csap. melyen 24 óra alatt 4 köb hüvelyknél több légszesz keresztül nem szivárog, czéljának megfelel, és helyesnek mondható; azon körülmény tehát, hogy azok, kik a csövet megvizsgálták, azon szagot nem éreztek, kétségtelen tanúság arra, hogy ugyacső, mint a csap tökéletes volt, mert ha a csap hiányos lett volna, az azon kiömlő gáz bűze több lábnyi távolságból is érezhető fogott lenni. b) Az inductió bebizonyított jóvoltánál, honnan eredhetett tehát a Habern boltjában fellobbant durrlég? Fel. Mint már mondottuk, lehet, hogy Habern, midőn a megelőző este a csapnál volt, azta helyett, hogy bezártavolna — kinyitotta; de az máskép is megmagyarázható. A vizsgálatból ugyanis kitűnik, de az különben is igen valószínű, hogy a főcsap az explódót megelőzőleg több napon át kinyittogattatott, •ennek folytán az óncsöveken tapasztalt nyílásokon elegendő mennviségü légszesz ömölhetett ki a később bekövetkezett fellobbanás előidézésére. Ezen légszesz, mely könnyebb voltánál fogva a helyiség felsőbb részében gyűlt meg, diffusió utján lassanként a helyiség felsőbb részéből leereszkedvén, a fellobbanás reggelén elérhette azon alantabb réteget, hol a Habern által a boltba bevezetett gyújtó anyag által fellobbantatott. c) Miután Önök azt vélelmezték, hogy sötétben gázcsövi kiÍ

'avitásokat elővenni nem lehet, s ott hol gázkiömlés van, nem szaiad, nem lehetne-e azokat — ideiglenesen legalább — a Davisíéle biztonsági lámpa segítségével eszközölni ? Fel. A Davis-féle biztonsági lámpák használata légszeszfellobbanások ellen nem nyújtanának biztonságot. Hogy ez igy van, bizonyítja már a laicusra nézve is azon körülmény, hogy a kőszénbányákban használatuk mellett is történnek fellobbanások. Dr Say különösen előadá, hogy midőn egyszer tanáruk a Davis-féle lámpa hasznát megmagyarázandó kisérletet tett s a lámpát gázzal telt edénybe merítette, a lámpa azonnal széjjel vettetett. A Davis-féle lámpák haszna csak abban áll, hogy durrlégnek jelenlétét biztosan indicálják. Világító légszeszkiömléseknél egyedül biztos és legegyszerűbb ideiglenes óvszer, a főcsapot bezárni, a helyiséget kellőleg szellőztetni s oda világgal be nem menni. A kijavítások csak nappal eszközöltethetvén biztonsággal. Ezek után mind az öt szakértő előadott véleményükre nézve szabályszerüleg meghiteltetett. (Vége köv.) A közbirtokosságokban! arányos tagosítás kérdéséhez. (Vége). Ertekezletem második része — mely vitatott nézetemet magával az 1836. XII. t. czikkel, és az erre alapított 1859. nov. 11-én kelt kormány rendelettel igyekszik támogatni, — következőkkel czáfoltatik. Jelesül a) Azt állítja a bíráló ur, hogy 1836. XII. t. cz. 12. §. világosan ki van mondva, hogy a tagosítás keresztül vitele tekintetéből, az egész ha tárbeli külső földeknek összezése szükségeltetik. — Azonban — miután azon § szóról szóra igy kezdődik „Az arányosság végrehajtására szükséges az egész határ egyes birtokok szerint való földabroszának elkészítése s ennek utána az egész határbeli külső földeknek, és igy a régi belső telkek utáni tartozmányoknak is összezése, nemde világos ebből, hogy a törvény nemcsak tagosítás, — hanem mint szavai mutatják, kiválóan az arányosítás végrehajtása szempontjából rendeli, az egész határ összesítését, mi pedig mellettem, és nem biráló ur mellett szól. És pedig annál inkáb — mert azon §. alább — azon szőlőket, szilvásokat és gyümölcsösöket, mik nem foglalt földön ültettettek, csak a megállapított kulcs szerinti beszámítás mellett — engedi meg — meghagyatni, az előbbeni birtokosoknál. — Miből önként következik, hogy a majorsági földek, nemcsak tagosítás, (mint azt biráló urtartja), hanem arányosítás szempontjából sem tekinthetők — ne nyúlj hozzámnak. b) Tagadja — hogy valaha a majorsági földekben netalán mutatkozott aránytalan birtoklást arányosító perrel lehetett volna orvosolni. Mert ezt csak repositionalis, divisionalis, rectifieationalis perekkel lehetett — helyre hozni. Nem képes tehát felfogni, hogy miként akarom én mindezeket, a közbirtokosok közt arányos tagositási perrel elintézni. Hogy az arányosságot hajdan is ki lehetett a majorsági földekre terjeszteni, és hogy azt, — az ujabb törvények sem tiltják, és igy, hogy az ezek szerint is alkalmazható, imént igazoltam. A fentérintett juris pereket pedig — csak indokul hoztam fel annak igazolására,hogy miután azok az ősiséggel együtt töröltettek el, az aránytalan birtoklás, vagy ha tetszik régi foglalással okozott sérelmek jelenleg egyedül aranyos tagositási perrel orvosolhatók. Mit minthogy a törvény sem tilt, — a főmltgu curiának azon kitűnő jogánál fogva, miszerint ex aequitate is Ítélhet, ha a törvény kétes volna is, a hol csak a törvényszabta osztálykulcsok tisztába hozhatók — alkalmazni, és csak ott — hol ez nem lehet, a tényleges birtokot kellene felvenni osztálykulcsul. — Azt sem hagyhatom érintetlenül, hogy bírálóm, a többi közt a 87. (4.) végzésre is hivatkozik, annak igazolásául — hogy az arányosság, csak a közösökre terjedhet ki. Holott annak utolja ezen szavakban „proportionalisveroextensaquidem, etiam