Törvényszéki csarnok, 1865 (7. évfolyam, 1-101. szám)

1865 / 40. szám

alatti szerződés valósággal foganatba ment, s a borok tettleges átadása, s a vevő birtokába átvétele által hatály osittatott, s megerősíttetett, — az igazolva van H. V.ésT. F. kőbányailakos tanuk előadásai által,kiknekvallományaiszerint B. alatti szerződésnél fogva felp. által megvásárlóit borok m. évi april 27-énés ugy az A. alatti foglalást egy hónappal megelőzőleg a felp. által kibérlett kőbányai pinczébe vitettek, s felp. meghatalmazottja által átvétettek, s ugyanaz által a borok eladása végett a szükséges hirdetések eszközöltettek. Miután tehát felp. által mind a jogos szerzési czim, mind a megvásárolt borok tettleges átadása, s átvétele, s valóságos birtokban tartása kellőleg bebizonyíttattak, az igényelt borokat az alp. részére tett zálogolás és zárlat alól felmenteni, s alp. mint vesztes felet a vtk. II. r. 128. §. értelmében a perköltségekben elmarasztalni kellett." — Kelt sat. sat. A foglaltató hitelezők ezen végzés ellen fel folyamodást nyújtottak be, a perben ki fejtette krei hivatkozás mellett különösen neheztelvén, hogy felperesnek egyenkint álló tanúi teljes próbának vétetve, még póteskü sem tartatott szükségesnek, noha némely döntő körülményre p. o. az átvétel, és váltó visszaadására az mégsem volt Ítélhető, de a miből nem a póteskü feleslegessé ge, hanem a tény igazolatlan volta következik; — előadták még, hogyha a perben felp. által állított átadás — tettlegesnek, vagyis ingó dolgok tulajdonjogának megszerzésére elegendőnek vétetik, akkor nem leend az a színlelt ügyleten alapuló igény, melyet meg ne kelljen Ítélni, mert eddig az igénykeresetek azon buktak meg, hogy a színlelt eladásoknál a tettleges átés birtokbavételt nem lehetett színlelni, valósitni sem pedig azért, minthogy a végrehajtást szenvedett eladók nemcsak tulajdonosok, hanem vagyonuk haszonélvezői is akartak maradni, — pedig nem maradhattak volna, ha az eladott dolgot birtokukból kibocsátják. Most azonban már a tettleges át- és birtokbavételt is lehetend valósitni, a nélkül, hogy az valóban megtörténnék, s az eladó adósok haszonélvezői maradhatuak a csak színleg nem saját vagyonuknak, mert az ezen perben felperes által állított s a fenti végzés által törvényszerűnek elfogadott átadási mód mellett csak arra kell a színlelőknek ügyelni, s bizonyosan fognak is, — hogy a bérelt hely olyan legyen, hol a végrehajtást szenvedett eladó könnyen hozzájusson sajátjához, és el- s át is van adva a dolog a vevőnek „pro forma" a nélkül, hogy az eladó perezre is megszűnt volna tulajdonos és haszonélvező birtokos lenni; s ha hozzá gondoljuk, hogy a bért kéz alatt az eladó adós fizeti ki, hogy a vételár kiegyenlítésére jó előre készen tartanak egy váltót, — a játék teljesen sikerült, és az ezen perben hozott végzés szerint ezt törvényszerűnek kellene tartanunk! Ily játéknak kell pedig tekinteni a felp. által állítólag kötött egész ügyletet még azért is, mert felp. temesmegyei — s végrehajtást szenvedett Baltz Fülüp pesti lakos levén, s a borok Pestről csak Kőbányára szállíttatván, — e helyiség épen a végrehajtást szenvedett birtoklási és rendelkezési jogának épségben hagyása miatt látszik választottnak. Ez ügy jelenlega kir. váltó fel t ö r vé n y szé k he z levén felülvizsgálat végett felterjesztve — bármelyik fél javára szóljon is az, mindenesetre nagy fontosságú határozat lesz, s ha felp. tulajdon joga megítéltetik, annyi kétségtelen, hogy ez egész sorátfogja maga után vonni a hitelezők kijátszására irányzott sz i nl ege s eladásoknak. A pesti légszesztársalati bűnvádi per. (Folytatás). Aszakértőka hozzájok intézett kérdésekre adott s előbbi számunkban egész terjedelmükben közlött feleletekhez még a következő észrevételeket csatolják. Ezen peres ügyben eddig nyilvánuló két véleményre nézve, melyek közül az egyik gáznak, a másik más explodáló anyagnak tulajdonitja a Muráti-féle háznak lerombolását, két kérdésnek megfontolása elkerülhetlenül szükséges, úgymint : 1. Nincs-e gáz vagy egy másik explodáló anyag közbenjárásának lehetősége a tett vizsgálatok eredménye által kizárva? 2. Magyarázható-e minden észlelt tünemény gáz explósióból vagy egy más explodáló anyag eldurranásából? Az első kérdésre nemmel kell felelni. Igaz ugyan, hogy a Habern Mór-féle boltból fenmaradt néhány bádog • edény felületén mutatkozó por megvizsgáltatott a közönséges szilárd explodáló anyagok nyomainak felfedezése végett, s hogy ezen vizsgálat negatív eredményt adott, de lehetetlen meg nem emlékezni arról is, hogy ezen edények a boltban volt többi áruknak, állványoknak, falomladéknak sat. csak csekély részét tették, és hogy nem tudhatni, nem voltak-e épen a vizsgáitáruk a többi anyagok által födve? — Más explodáló anyag közbenjárásának lehetősége tehát a tett vizsgálatok által kizárva nincs. — De azon lehetőség sinos kizárva, hogy gáz okozta légyen az explosiót; mert bár igaz, hogy gáz okozta ily roppant hatások a legnagyobb ritkaságok közétartoznak; éshogy gázexplósiók rendesen tűz kitörését vonják maguk után, még más részről tanuk vallomása szerint a főcsap jan. 7-én reggel bezáratott, azon nap este pedig Habern Mór volt utolsó a főcsapnál, miszerint fel kell tennüuk, hogy ekkor a csap csak ugyan bezáratott, mi által a gázexplósió lehetősége tökéletesen elenyészik, ugy mégis a gáznak ilyetén hatását lehetségesnek kell vallani, és gondolható azon eset, hogy a főcsap kinyittatott a helyett, hogy az bezáratott volna. Az eddigi vizsgálatok szerint tehát gáznak szinte úgymint más anyagnak közbenjárása lehetséges. A második kérdésnél más anyag tekintetében a szakértők véleményeik ahban egyesülnek, hogy tisztán más explodáló anyag eldurranásának azért nem tulajdonitható a lerombolt házon észlelt hatás, mert fel nem tehető,hogy oly nagy mennyiségű durranyag, mely ezen roppant hatást gyakorolhatná, lehetett volna ott összegyűjtve a nélkül, hogy azt az előzmények törvényszéki vizsgálata, vagy a maradványok vegyelemzése fel nem fedezte volna; fel kell továbbá tenni, hogy nagyobb mennyiségű explodáló anyag, mely valószínűleg csak emberi közbenjárás által gyúlhatott meg, a közbenjárón nagyobb sérüléseket okozott volna, mint a milyenek a megholtak tetemein észleltettek. A tünetek gázexplosióból való magyarázatára nézve fenn említetett, hogy a nézetek különböznek; mindamellett valószínűnek mondják a szakértők, hogy a tapasztalt rombolás gáz által idéztetett elő, de azon különbséggel, hogy dr. Than Károly és dr. Say Móricz az eddig felhozott tüneményeket tisztán gáz hatásának tulajdonítják, dr. Nendtvich Károly és Preisz Móricz pedig a rendkívüli hatásnál és a sérüléseknél fogva valószínűbbnek mondják azt, hogy legelőször azon puskapor gyuladt meg, mely tanuk vallomása szerint a boltban volt, és hogy ez indította a gázt explosióra, mely azután azért okozott oly