Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 26. szám

102 ban, ezen eljárás egészen megváltozott. Mert az a törvényes illetőség helyébe, az „uti possidetis" elvét állitván fel, s ennek alapján, a jobbágyok által törvényes illetőségükön felül birt, ugy nevezett maradék földeket is, a jelenleg használó jobbágy kezén hagyván : tólök az 1820«ik év óta békésen használt birtokaikból, nem enged elvenni egy • ölet sem ; — mi a megváltozott viszonyoknál fogva átalában véve helyeselhető is. — Csakhogy aztán ezen elv alkalmazása egy oldalú ismét nem lehet; s ha a földes urnák, nincs jogában elvenni egyik jobbágyától, az ennek kezén, törvényes illetőségén felül talált maradék földeket : ugy viszont arra sem kényszeríttethetik, hogy a másik jobbágy ánál, ennek törvényes illetőségén alól netalán mutatkozó hiányt, mely az .,uti possidet i s" elvének felállítása előtt, ama feleslegből egyenlittetett ki, — most saját allódiuraából pótolja. És ezt, ama sokszor érintett nyilt parancs nem is követeli' fiuriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. ítélő táblán. 157. Herczeg Eszterházy Pálnak Feldreich Jakab alperes ellen 3725 frt 89 kr. és járulékai iránti perében ítéltetett: Alperes az ./• a. okmány szerint, melynek egész terjedelmébeni kötelező erejére maga is hivatkozik, évi 2471 frt s 94 krt tevő haszonbérnek fertály évi időkben, mindenkor előre fizetendő kötelezettségét, valamint azt is, hogy az 1860 és 1861-ik évekre eső haszonbéri összegből összesen 3725 frt 89 krt önhatalmúlag visszatartott, elismervén; s ekként a semmi feltételhez nem kötött haszonbéri fizetéseknek kárkövetelési czimen történt önhatalmú visszatartóztatásáre, még ha ily kártérítés iránt alapos igényeket támaszthatott volna is, jogosítva nemiévén; de különben is, az ./• a. okmány 17-ik p. értelmében kárköveteléái joga semmi alappal nem bírván, alperes köteleztetik felperesnek a még fizetetlen 3725 frt 89 krnyi haszonbéri tartozást 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett megfizetni. (13278 P. sz. a. Előadó : Rozgonyi.) 158. Tallián János felperesnek Gróf Vickenburg Mátyás Constantin alperes ellen, azadándi határban fekvő Zeke féle rószjószágnak megítélése iránti ügyében ítéltetett : A folytatbatósági kérdés különös és előző eldöntésének 1-ső bíróságilag történt mellőzését, alperes nem panaszolván, sőt az érdemileg hozott ítéletet ellenészrevételeiben jóváhagyatni kérvén; miután néhai Csapody Gáborné szül. Tersztyánszky Erzsébet A a. végrendeletének 8-ik és annak függeléki 3-ik §. 6. pontja szerint szerzeményi Zekeféle javait félperesnek azon esetre : ha fia Csapody Pál magzat nélkül halna el, azzal hagyományozta : hogy Csapody Pálnak azokat a végrendeletnek 5. pontja szerint sem adóssággal terhelni, sem eladni, elidegeníteni szabad ne legyen, maga Csapody Pál pedig édes annyának végrendeletét a Zekeféle szerzeményi jószág iránt tett intézkedésre nézve, — mely szerint neki csak korlátozott birtoklás lévén engedve, őtet egyedül a haszonélvezet illethette — nem csak elfogadta, sőt felperesnek ebbeli végrendeleti örökösödési jogát L. a. levelében el is ismerte, s ezen igy fennálló jogát felperes a hiteles helyek megszűntével az akkor fennállott nyilván könyvekbe az 1 sz. a. hiteles kivonat szerint bejegyeztette, alperes épen ezen okból felperest felhívási perbe idézvén, Tallián János, itteni felperes jogának kimutatására nem csak szorítva lőn, sőt az általa eszközlött betáblázás is, a kért megsemmisítés ellenében a maga érvényében hagyatott ; de tekintve továbbá, hogy alperes maga is felperesnek bekebelezéssel biztosított jogát, mely egyébiránt csak Csapody Pálnak a B. a. hivatalos okmány szerint 1859. april 11-én történt magnélküli kihaltával nyilt meg, oly akadálynak tekintette : hogy Csapody Pállal, midőn a G. a. örökösödési szerződés értelmében a fizetéseket megtenni kezdte, 'H. a. ismét egy ujabbi egyességet kötött, melynek 2-ik és 5-ik pontja szerint a kikötött vételárból nem csak Csapody Pálnak összes betáblázott adósságai és ezek kamatainak megfizetésére szükségelt összeget, hanem azon felül a felmerült akadályok és kétségek kiegyenlítésére magának még 20,000 pfrtot visszatartott; hogy pedig ezen akadályok alatt csak is felperesnek A. a. végrendeletén alapuló igénye értetett, bár alperes ezt a per során tagadásba vette, az által bebizonyittatik, mert alp. az emiitett 20,000 pfrtot épen ezen czim alatt Csapody nak berki birtokára betábláztatta, mely kötelezettség a berki jószág eladásával Gróf Schmidegh Károlyra szállván, alperes ugyanezt, mint Csapody Pál berki jószágának megvevőjét, illetőleg tulajdonosát, a vele épen a felperesnek fennebbi végrendeleti örökösödési joga felett már 1855. nov. 28-án kötött VIII. sz. a. becsomózott szavatossági kérvényéhez csatolt B. a. egyesség alapján, ellenbeszédének beadása előtt szavatosságra e perben beidézte, sőt ezen, gr. Schmidegh Károly ellen felperesnek a Zekeféle szerzeményi jószághozi igényén alapuló követeiéséta VII. sz. a. becsomózott folyamodáshoz ./• alatt mellékelt okmány szerint annak csődtömege ellen be is jelentette, hol is alperesnek ezen követelése a berki javak vételára felosztásánál figyelembe venni határoztatott, mindezeknél fogva kitűnvén az: hogy Csapody Pál teljes tulajdonának nem tekinthető birtokot adott el, a G. a. örökeladasi szerződés ez irányban semmis lévén, az e. b. Ítéletének megváltoztatása mellett, felperesnek a Zekeféle részjószág tulajdona megítéltetik, és alperes köteleztetik felperesnek a D. a. mérnöki felosztás szerint, az ádándi határban levő Zekeféle 195. hold és 1056. • ölnyi részbirtokot, mely hogy ennyiből áll, alperes részéről ellenbeszédében nem tagadtatott, és igy hallgatag beismertnek tekintendő, 14 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett tulajdonába átbocsátani, a perköltségek az ítéletek különbözésénél fogva pedig kölcsönösen megszüntetvén, az összes iratok további intézkedés végett sat. (1864. febr. 11-én 1663 P. sz. a. Előadó: Gáger.) Rövid Közlések: H e 1 y b e n h a g yjí t j k. Prokisch János Singer Lipót e. 2 db. arany ir. végrehajt, ü. mert alperes pusztán felhozott amaz állítása, hogy a keresetlevél és idézvény tartalma neki a törvény rendeletéhez képest meg nem magyaráztatott, e miatt az idézvénynek elégtételéről nem gondoskodhatott, a keresetlevélre vezeI tett s igy hitelesnek tekintendő hivatal szolgai jelentés ellenébe figyelembe nem vétethetik. (1864 febr. 23. 8824.) Csörgey Samu és Pál gr. Festetics Geyza e. sommás visszahelyezési ü. az alispányi bíróság ítélete, mert felp. azt, hogy a birka legeltetés békés és háboritatan nyilvános gyakorlatában lettek volna, az e végre felhívott s kihallgatott tanuk vallomásával nem igazolták. (1864. febr. 24. 10799.) Podolin város Rutbach község e. sommás visszahelyezési ü. a ker. törvszék ítélete, mert felp. részről a per során kétségbe sem hozatik az, hogy alp. a kereset tárgyát tevő földrész-