Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 19. szám

74 nik, hogy felp az alp. gőzmalom társaságnak 1862. jun. 13-án történt összeszámítás szerint 5871 frt 52 krral tartozott, s ezen tartozás fedezésére, a hivatkozott Írásban elszámlált 10 db váltót, melyek közt a Princz M. féle 2000 frtos, J. O. Weisz féle 1000 frtos és F. Erdensohn féle 1000 frtos váltók is foglaltatnak, az alp. társaság kezeire biztositásképen azon feltétel mellett tette le, hogy az alperes társaság a váltókért befolyó összegeket beszedheti, és kielégítésére fordíthatja; azt pedig, hogy a Princz M. féle váltót Schlesinger M. elfogadó lejáratkor ki nem fizette , felperes tagadásba nem veszi, de ezen körülmény a B. alatt beperesitett okiratból is kitetszik, ezek szerint kétséget nem szenvedvén, miszerint az alp. társaság biztosítására, illetőleg kielégítésére letett váltók értéke 2000 frtal megcsonkult, jóllehet felp. azt állítaná,miszerint ő a letett váltókra nézve kezességet nem válalt, de mivel ennek ellenkezője a kihallgatott tanú vallomásokkal támogattatik,és mivel a biztosítás természetéből önként folyik, hogy a biztosított félnek mindazon tárgyakra nézve, melyek kezeire biztositásképen letétettek, követelése erejéig megtartási joga van, felp. azt, hogy az alp. társaságot ezen 2000 frtra nézve egyébként kielégítette, vagy kármentesítette volna, be nem bizonyítván, ezeknél fogva felperes azon keresetétől, mely szerint az alperes társaság kezeibe letett, és lejáratkor beváltott J. O. Weisz ésF. Erdensohn féle váltókért befolyt 2000 frt tőkét és kamatokat meg ítéltetni kéri elmozditatik, és a perköltségek az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek, az első bíróság ítélete akként megváltoztatván, a per stb. (1864. évi február 23-án 10871 P. sz. a. Előadó : Németh.) 110. Beretvás Lajos felperesnek Beretvás Albert elleni osztályos faizásiilletmény és járulékai iránti perében ítéltetett: A kereset alapjául szolgáló A a. osztály levél 17-ik pontjában a faizási jognak közbirtokosságira, és a nem nemesi birtokváltsági összeg (redemptio) után járó colonicalisra lett megkülönböztetése mellett, az utóbbira nézve különösen a fentebbi okirat 12-ik lap látható 17-ik sz. B pontban az határoztatván, hogy az osztozó testvérek, ezen colonicalis faizást mindig egyformán fogják húzni; és ugyanezen osztálylevél végpontjában ismételve is kijelentetvén, miszerint az osztály tárgyát képezett különböző természetű, városi t. i. és nemesi pusztai javak, a nagy-kőrösi közös haszonvételekhez való egyenlő jogra nézve semmi különbséget nem teendnek, és az A a. osztályhoz jutott különböző természetű javak egyik testvérnek sem szolgálhatnak jog hátrányul; miután az 1848-ik évben kelt, a n.-körösi volt közbirtokosság, és a városi lakosság közt kötött egyesség alkalmával, a felek beismeréseként, csupán közbirtokosságilag használt, egy heted erdő részről történt lemondás, és csupán a közbirtokosi jogczimen járt faizás szüntetett meg, ezen egyesség által a feleknek szerződésen alapuló magánjogaik különben sem érdekeltethetvén, a váítsági összeg után 1854. évig kiadott, ekkoron pedig a városi valóságos birtoknak kulcsul lett felvétele mellett kijáró faízásban az A a. osztálylevél felhívott intézkedései kövi tkezlében , tehát felperest többi testvéreivel egyenlő joggal megillető faizási jogánál fogva korlátozni és károsítani egyik osztozó testvérének sem állott jogában , ennélfogva az A a. osztály tárgyául szolgált városi javak után az 1855. évben életbe léptetett ujabb kulcs szerint járó erdei faizáshoz egy negyed részben felperes joga bíróilag raegállapitatik. És ehez képest, miután aB. a. hivatalos kimutatás, a néhai Beretvás Péter jogán bírt javak után járó failletőséget mutatja ki, és az egyes osztozó testvéreknek más alapon szerzettjavaik utáni failletőségüket kimutató, e. r. alperes által felmutatott jegyzékek a B. a. hivatalos kiszámítás hitelességét le nem rontanák, ennek alapján az első rendű alperes Beretvás Albert, az általa illetőségéi, felül az 1855. évtől fogva bírt 14 quotta fa kiadásában, továbbá minden egyes fa quotta után, a felperesileg 60 krba, alperes által pedig 20 krba felszámitatni kért mennyiség bíróilag 40 krbani megállapítással évenkint elmaradt haszonban, és a felperesnek 25 frt, saját ügyvédének pedig 15 frt munka dijj, illetőleg perköltség fizetésében 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe mellett elmarasztaltatik. Ekképen az eljárt e b. Ítélete az első rendű alperesre nézve megváltoztatván; 2-od és 3-ad rondü alperesnők irányában pedig az általuk felperessel 2. és 3 szám alatt kötött és beperesitett azon egyességek alapján, melyek szerint özvegy Kalocsa Lászlóné Beretvás Juclith 2 od rend. alperesnő a követelt 25 fa quottának, 3 ad r^ndü alperesnö Grubody Sándorné Beretvás Mária azonban 11 fa quottának felperes részére leendő kiadásában megegyezett, és felperes ezen alperesek irányában a kereset levél szerint követelt haszonvétel szorgalmazásától elállott, a per bíróilag megszüntettnek nyilvánitatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1863. 12125 P. sz. a. Előadó: Zsombor y.) 111. Gaiger Mózesnek b. Palochay Kornélia ellen a plavniczai bérleményt illető faizás iránti ügyében végeztetett : A mennyiben a másod bírósági végzésben a szerződésbeli faizás kiszolgáltatásának helye egyedül a Plavnicz és Grarnos helységek határaira szoríttatott; minthogy a plavniczi és gramosi erdő sem a keresetben sem a tárgyalásnál névszerint ki nem jelöltetett, hanem a fa illetőség kiadása csak azon helyeken, hol az a szerződés keltétől gyakorlatilag divatozott, kéretett, s így a határozat ezen kérelmen tul terjeszkedett: annyiban s e részben a megyei törvényszék végzése aloeres semmiségi panasza folytán, az id. törv. szab. 104 §. 7. p. értelmében megsemmisíttetik; egyébre nézve pedig az alp. elmaradása folytán hozott, s így az id. törv. szab. 101 és az 1840. 15. t. cz. II. r. 134 §§-ai szerint érdemre nézve felül nem vizsgálható végzés érintetlenül hagyatván, az ügyiratok további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1864. évi január 29-én 7610. P. sz. a. Előadó : R a i s z.) 112 Korber Andiásnak Kocsis István elleni végrehajtási jog feljegyzése iránti telekkönyvi ügyében végeztetett: Az id. törv. szab. 123-ik és 151-ik §§-ai szerint végrehajtási eljárás folytán , a végrehajtási jegyzőkönyv , vagy jelentés szolgálván a telekkönyvi bejegyzés tárgyául ; miután egy részről Moldován Mária és érdektársai által bejelentett , de a végrehajtási eljárás teljesítése után még nem érvényesített tulajdoni igény, a végrehajtási jogcselek vények bejegyeztetését nem akadályoztathatná, más részről pedig az ügyiratok között fekvő végrehajtási jelentés tartalmából, a bejegyzendő végrehajtási jogcselekvények miuősége kellőképen kivehető lenne, ugyanazért a felfolyamodásnak hely adatván; az 1861 oct. 18. kelt végrehajtási jelentés alapján, végrehajtató Korber Andrásnak végrehajtási zálogjoga 267 frt. 34 kr. erejéig az 1861. novemb. 5-ik napjatói számítandó elsőbbséggelaSzinyér Várallyai 147-ik sz. telekjegyzőkönyvben Kocsis István nevén álló illetőségre bekebeleztetni, s egyidejűleg a végrehajtási becsünek foganatba vétele is feljegyeztetni rendeltetik.