Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 11. szám

kedés, melyet a sürgős napi szükségek múlhatlanná tettek. Tartoztunk ezzel most a forgalom érdekeinek; mint előbb a termén yzés igényeinek, midőn Ő Felsége a földhitel intézetünket a törvénykezésre nézve oly kivételes kedvezményekkel ruházta fel,melyek jogrendszerünkben ismeretlenek voltak. Reményijük, a mily hálás elismerésre talált ez honfiainknál kivétel nélkül; oly elismerés s eszélyesség nyilvánuland a jelen — szinte nagy fontosságú intézkedés megítélésénél is. Beszterczebánya várossá k. bánya kincstár között lefolyt peres ügy. (Folytatás.) A vál. bir. itélet további indokolása ez: II. Míg ezek szerint a város a kereseti terület magánjogi birtokában létét kimutatta, addig a 1 p. bánya kincstár nem bizony itotta be sem ahbozi tulajdonjogát, sem magánjogi birtokolását. Tulajdonjogát előbb az Ernus család magszakadásábéli szállományi jogra fekteté ; később pedig azt az erdők-telepekre nézve megtagadván, azokat koronái tulajdonoknak vitatja, s a koronaiság elvére áll. Mig az első az ősis. pat folytán nem is lehet érvényesíthető, ez utóbbinál nincs kizárva, megalapítására nem gyökös jogi bizonyítékot képező kiváltságok, hanem csak a törvény rendeleteinek földerítése szükségeltetvén. Azt azonban alp. a peres erdők-telepeken be nem bizonyitá. A koronaiság bizonyítására alp. legfőbb érvül azt hozza fel, hogy a bányák törv. szerint mindig elidegenithetlen koronái javakat képezvén; azon jószágok is, hol azok léteznek, s különösen a körületükbeni erdők is, melyek nélkül bányák nem mivelhetők s me- i lyek Beszterczénél is mindig arra használtattak, szinte koronái javakat képeznek. Azonban akár felperesként a bányák, akár alperesileg az urbura, akár a nemes érezek tekintessenek koronái javaknak, az alperesi jogi következtetés az erdők-telepekre nézve egy esetben sincs megalapítva Mert: a) Atalános s hazai közjogunk s alkotmányos elveink szerint csak azok elidegenithetlen korona javak, melyek a törvényben kijelöltetnek, a visszaható erő kizárásával (1. dec. 24. de actionibus fisci r.) ily elidegenithetlenségről rendelkező 1514: 1—3 1608. 22. 1622. 46. t. cz. pedig a bányák körüli erdőkről nem szólnak. b) Nagy Lajos I. 3. Zsigmond III. 13. Mátyás VI. 49. Ulászló I. 30. t cz. pedig világosan tiltják, hogy a királyok bányák kedvéért a birtokokat, melyeken léteznek, kárpótlás nélkül, sőt (Zsig. III. 13. Ulászló I. 30.) átalában is elfoglalhassák ; mely kisajátítási kötelezettség idegen tulajdont feltételezvén, a koronaiság jellemét kizárja. Abból pedig, hogy 1. Lajos előtt még is történtek ily ingyen elfoglalások, s hogy csak Lajos tiltá el, nem következik, hogy az jogosan történt; mert ez csak világos törv. engedélye mellett lehetett az; s thozásunk épen a létező visszaélésekből merített alkalmat törvények hozatalára azok további meggátlása végett c) Alp következtetést megezáfolja azon tény is, mikép régi bányák közelében sok család tágas erdőket bir adomány utján ; sok bánya pedig az erdőkből nem ingyen , hanem alkuszerint pénzért szerzi a kellő fat. — De ha e kapcsolat szükségessége a fa s bányászat közt állna is, az még akkor sem terjedhetne magára a földre s birtokával járt egvébb javadalmakra, melyeket a bányászat nem szükségei. d) Alp. szerint ezen erdőség Zólyom várához tartozott s sz. István II deer 6. cz szerint elidegenithetlen kir. birtok volt. Miután azonban IV Béla azt (D, a) a városnak adományozá, előbbi kii-, birtok jelleme megszűnt. Es a kir. javak elidegenithetlensége csak Albert s Ulászló alatt szentesitetett (1439. 16; 1514: 1. 2. 3.) Miért Ulászló előtt bányák s urburák is adományoztattak, mint a vár jó-zágok is, úgy hogy épen ez lett oka a várrendszer megszűntének s a banderialís keletkeztének. Ezekre tehát sz. István II. decr. nem alkalmazható. Az 1608. 22. t cz. pedig, mely a zólyomi uradalom koronaiságát, mellékesen említi, IV. Bela idejére nem bírhat viszható erővel. — Es ha elid. koronái javak lennének, akkor alperes birtokában kellett volna mindig 1-nniök, mi nem igazoltaI tott. A korona birtoklására bizonyítékul alp, még a bányavárosok Censusát, bányagróf alattiságát, királynék általi eladományoztatását hozza fel; de nem több jogi sikerrel. Mert az u. n. Censust Zsigmond 1405: 13 cz. szerint minden kir. városok űzettek; és ezen Census a középkorban a zólyomi várőrség tartására szolgált a nélkül, hogy a kir városok magánjogi állása sérelmet szenvedett volna. Ezen adózás eredményezé mikép a bányavárosok több más koronái javak s jövedelmekkel Czillei Borbála idejéről a királynék jegyajándékát s özvegyi jószágait képezék, mi azonban területi mag injogukat ép úgy nem érinté, mint nem több kir. városok elzálogitása. Az alperesi 523. 526 sz. okiratokból látható az is, mikép a II. Lajos özvegyének, Besztercze vidékétől évenkint özvegyi jogon járt 1000 marka nem a város , hanem az ottani bányákat s urburát haszonbérlő Fuggerek által fizettetett bér fejében. — A bányagrófok hatósága pedig a bányászat érdekéből eredett s tisztán közhatósági s bányászi,de nem földesúri viszonyból állt. e) Alperes megtámadja IV. Béla a d o ni á n y (D. a.) levelét is, melyről különösen azt vitatja, hogy a z csak haszonélvezeti jogot ruházott a városra; s hogy az adomány jogérvényével nem birván, a kérdéses terület koronaisága kétségbevonhatlan lenue. Azonban alperesnek a Béla féle adomány érvényét meggyengíteni nem sikerült. Mert az mindazon kellékekkel , mei lyek kelte idejekor megkívántattak, el van látva, s azon kor. I. R. 84. 86. cz 4 § s II. R. 19 cz. § által is elismert szokásaiként a király kiküldött embere általi beigtatással is megerősitetett. E formák feletti későbbi törvényeknek viszható erőt tulajdonítani nem lehet. — És IV. Béla nem azt mondja abban, hogy felp. városnak a várréten kívüli földeket haszonvételül engedélyezi; hanem hogy azokat neki conferálja örök érvényel, visszavonhatatlanul, soha abban bár ki által nem háborgatathatván s ezen területet külön határokkal ki is jelölte, abból semmit sem vévén ki. Es ezen adománynak felp. századok óta kir. városi kiváltságokkal, s földesúri tulajdoni területtel, gyakorlatában s birtokában is van. Ennek ellenében alp. ellenkező birtokot tanúsító, vagy az okiratok összes tartalmából s az adott jogok természetéből meritett bizonyítékokat elő nem állított. Az irodalmi munkák, bizonytalan eredetű másolatok, a történelem állításai p. o. hogy a behivott idegen gyarmatosok in fundo regio a jus teutonicumnak megfelelőleg csak jure colonicatus regii, tehát csak haszonélvezettel telepitettek meg, és abból levont elvek, hogy egy vagy más község viszonyai ilyen vagy amolyan kiváltság levelek mellett mikép alakultak stb. e perben teljes bizonyitékokul nem szolgálhatnak, azokat csak a törvények s a peres tárgyra s felekre vonatkozó hiteles okmányok nyújthatván. Tehát Korpona, Zólyom stb. városok kiváltságai csak azt tanúsítják, hogy Béla adománylevelétől különbözők. — Az hogy a c o m es de Zó ly om kinek minden hatósága alól felmentetett B. városa, főispán — c o m e 3 parochianus — vagy alperesként várgróf comes curiae p a r o c h i volt-e , nem bir jelentőséggel; mert az 1222-ik más törv. szerint azon korban comes castri főispán scomes curio parochiani — későbbi alispán — pedig annak egyszerű helyettese volt. — A vadászat s halászatra vonatkozó záradéka, mily megszoritás számos adomány levelekben fordul elő, a többi tulajdonjogoknak megszoritás nélküli adományozását csak még inkább kitünteti. — Abból, hogy az adománylevélben a kir. kis haszonvételek büntető, vásár, vámszedési, önadóztatási, or. gyűlési stb jogok külön meg nem említetnek , az hogy