Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 11. szám

43 felp. városnak nem is adományoztattak volna, épen nem következik. Mert századokon át azok birtokában levén, az következik, hogy azok a D a adomány természetes következményei voltak. Arra alig is van példa, hogy azon jogok a régi korban a kir városok ki váltság leveleiben külön is lettek volna megemlítve. Azok ugyanis mint az eliberatio is, a megyei hatóság alóli kivétellel — részint az adományozott municipalitás természetéből s földtulajdonjogból folynak; részint későbbi törvényekből s szokásokból eredtek ; a külön felkérést igényelt vám — vásári jog pedig a földtulajdonnal nincs összeköttetésben. Az igaz, hogy Besztercze néhol o p p idumnak mondatik; de máshol s nevezetesen 1514.3. 1518. 11; 1519. 8. cz. c i v i t a s nak neveztetik. Azt pedig hogy a villa a 13-ik században, mily értelmű, az I. R 24. czből meg nem határozhatni, mert időközben Károly s Zsigmond törvényei a kir. városok rendszerét újból szabálvozák. (Folyt, köv.) Kariai íteletek. Magánjogi Ügyekben. A kir. ítélő táblán. 64. Bagoméri Lajosnő szül. Kolonay Veronikának, Kolonav Soma alperes elleni zálog-váltó perében Ítéltetett: Alperes az írásbeli eljárás elrendelését csak leszállító kifogasa mellőzése esetére kérelmezvén; — miután a kereseti föld a C. a. okmány szerint édes attya idősb Kolonay Sámuel állal lön el/.álogitva, felperesnő pedig bár gondnokság alatt álló atyja életében különös felhatalmazás, vagy engedmény nélkül az érintett föld kiváltása iránti perindításra jogosítva nem vala, alaptalan semmiségi panaszának elvetése mellett az eljáró bíróság Ítélete jóváhagyatik s az iratok az ellenészrevételi költség mellőzésével további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. deczember 23-án 1 2385 P. sz. a. Előadó : Barthos János ktb.) 65. Tóth Gábor és érdeklársainak, Csécsi Bálint elleni öröködési perében ítéltetett: Alperes azt, hogy a kereseti vagyon fiára, az 1862. october 25-én leszármazó egyenes örökösök nélkül elhalt ifjú Csécsi Bálintra, ennek néhai édes anyjáról Tóth Juliannáról , illetőleg öregattya Tóth Mihályról, felperesek vérszerinti oldalrokonáról szállván, az birtokába légyen, önként a persorán beismervén, következőleg*a keresetbevett javakra nézve az id. törv. szab. 10§-a értelmében, az örökösödésre nem alperes, mint azon javakat illetőleg idegen, hai.em felperesek, mint oldalági vérrokonok lévén hivatva, alperes, a kezei közt lévő 2/t Tóthfele teleknek kiadásában, úgy felperesek által is 624 frt 48 vsz. krban elfogadott összegnek megfizetésében, még is az általok neheztelt 69 frt 75 pp. krt tevő temetési kölcségek levonásával felperesek részére, végrehajtás terhe mellett elmarasztatik; a B. a. feljegyzett házi bútorok, és eszközök kiadására pedig alp. csak annyiban köteleztetik, mennyiben azok természetben meg vannak; és így a perkölcségek kölcsönös megszüntetése mellett, az e. b. Ítélet megmásittatván, a per további intézkedés végett ugyanahhoz visszaküldetik. (1863. dcez. 22-én 7868 P. sz. a.) 66. Bujanovics Rudolf mint gr. Haller Ferencznő hagyatéka gondnokának, a hagyatékhoz tartozó s letéteményezett ingóságok iránti folyamodása tárgyában végpztetett: Az 1863 évi ruaj. 1-én 7393 sz. a. hozott végzés ellen 1863 évi jun. 23-án 8316 sz. a. benyújtott felfolyamodását Sáros megye törvszéke vissza nem utasíthatván, ugyanazon törvényszéknek 1863 évi jun. 26-án 8316 sz. a. kelt végzése megváltoztatik, s az érintett fel folyamodás elfogadtatik, minek folytán Sáros megye törvényszékének 1863 évi maj. l-jén 7393 sz. a. kelt végzése vizsgálat alá vétetvén, miután Sárosmegye törvszéke, mielőtt Zemplén megye törvényszékének 1863 mart. 13-án 991. sz. a. kelt végzésének a felekkel lett közléséről s jogérvényéről a felek kihallgatása által meggyőződött volna, a htétemén/ek ki adatását el nem rendelhette, a panaszlott 9393 sz. végzés feloldatik, annak következményei megszüntetnek, és az ideigl. törvszabályok 180§-a alapján a megrendelve volt biztosítási intézkedéseknek, időközi épségben tartása meghagyatván, az iratok a lélek kihallgatása s további törvényszerű eljárás végett ugyanazon megye törvszékéhez visszaküldetnek. (1863 évi deczember 17-én 7705 P. sz. a) Udvari rendelet. 1. A keres, czégek bejegyzése iránt. Ő császári és Ap. kir. Felsége legkegy. Urunk nevében kegyesen tudatanndó : Hogy az országban tettleg fennálló és anyagi gyarapodásával összekötött ipar és kereskedelmi szabadság jótékonysága minél terjedtebb alkalmazást nyerhessen, más részről pedig a kereskedelmi czégek korlátlan változtatása által a közforgalomra és hitelre nézve károsan visszahatható következmények megelőztessenek, a kereskedelmi czégek (czimek) alakja, bejegyzése megváltoztatása és közzététele, valamint ezen cselekvények jogi hatálya iránt következő közigazgatási természetű s a magyar váltótörvénykönyv behozatala után hatályba lépett átalános kereskedelmi szabadság folytán szükségesekké vált ideigl. szab. lesznek követendők. 1. §. Minden kereskedő, ki egyenes adófejében, pótlékok nélkül üzlete után Buda-Pesten évenként 40 frtot, azon városokban, melyeknek lakossága 10,000 lelket meghalad 30 frtot, 10,000 lakossal nem bíró városokbau pedig legalább 20 o, é. frtot fizet, köteles czégét (kereskedelmi, aláírási cziraét) azon e. b. k. váltótörvényszéknél, melynek körületében telepe létezik, a kereskedelmi jegyzékbe (lajstrom, czimkönyvbe) leendő beiktatás végett bejelenteni, s azt az illető váltótörvényszék előtt önkezűleg aláírni. Ha azonban valamely czég a kereskedelmi jegyzékbe már bevezettetett, a fenebbi adóösszegek tekintetében közbejöhető későbbi változások az e §-ban foglalt rendelkezésre befolyást nem gyakorolhatnak. 2 §. A czég bejelentési kötelezettség alól felmentvék a kufárok, házalók, zsibárusok s mindazon kisebb kereskedők , kiknek üzletük a kézmü-forgalom terjedelmét tul nem haladja, valamint azon kereskedők, kik az 1 §-ban kitett összegeknél csekélyebb adót fizetnek. 3. §. Az 1. §. határozata alá nem eső kereskedők czégüket az 1840 XVI. t. cz. 1. fej. értelmében az illető e b. k. váltótörvényszéknél is bejegyeztethetik, szabadságukban áll azonban azt az idézett t. cz. 5 §-ában kijelölt törvényhatóságnál is bejelenthetni, 4. §. A czégek bejegyeztetése s azok körüli eljárás tárgyában a kereskedőkre nézve követendő szab. a közkereseti társaságokra is alkalmazandók. 5 § Minden uj czégnek az ugyanegy helyen, vagy ugyanegy községben már létező s a kereskedelmi jegyzékbe iktatott más czégektől világosan különböznie kell. A mennyiben tehát valamely ke reskedő, ki a kereskedelmi jegyzékbe már bejegyzett más kereskedővel egyenlő kereszt (elő) és család (vezeték) nevet visel, czégül saját nevét használni kívánná, tartozik ahoz oly toldatot csatolni, mely által az a már bejegyzett czégtől világosan megkülönböztethessék. 6. §. Ha más helyen vagy községben fióktelep állitatik fel, ugy ezen fióktelepet illetőleg a kereskedelmi czég azon e b. váltó• törvényszéknél is bejelentendő, mely annak helyére nézve illetékes.