Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 11. szám

43 felp. városnak nem is adományoztattak volna, épen nem követke­zik. Mert századokon át azok birtokában levén, az következik, hogy azok a D a adomány természetes következményei voltak. Arra alig is van példa, hogy azon jogok a régi korban a kir városok ki váltság leveleiben külön is lettek volna megemlítve. Azok ugyanis mint az eliberatio is, a megyei hatóság alóli kivétellel — részint az adományozott municipalitás természetéből s földtulajdonjogból folynak; részint későbbi törvényekből s szokásokból eredtek ; a kü­lön felkérést igényelt vám — vásári jog pedig a földtulajdonnal nincs összeköttetésben. Az igaz, hogy Besztercze néhol o p p i­dumnak mondatik; de máshol s nevezetesen 1514.3. 1518. 11; 1519. 8. cz. c i v i t a s nak neveztetik. Azt pedig hogy a villa a 13-ik században, mily értelmű, az I. R 24. czből meg nem határoz­hatni, mert időközben Károly s Zsigmond törvényei a kir. városok rendszerét újból szabálvozák. (Folyt, köv.) Kariai íteletek. Magánjogi Ügyekben. A kir. ítélő táblán. 64. Bagoméri Lajosnő szül. Kolonay Veronikának, Kolonav Soma alperes elleni zálog-váltó perében Ítéltetett: Alperes az írásbeli eljárás elrendelését csak leszállító ki­fogasa mellőzése esetére kérelmezvén; — miután a kere­seti föld a C. a. okmány szerint édes attya idősb Kolonay Sámuel állal lön el/.álogitva, felperesnő pedig bár gond­nokság alatt álló atyja életében különös felhatalmazás, vagy engedmény nélkül az érintett föld kiváltása iránti perindításra jogosítva nem vala, alaptalan semmiségi pa­naszának elvetése mellett az eljáró bíróság Ítélete jóváha­gyatik s az iratok az ellenészrevételi költség mellőzésével további intézkedés végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. deczember 23-án 1 2385 P. sz. a. Előadó : Barthos János ktb.) 65. Tóth Gábor és érdeklársainak, Csécsi Bálint el­leni öröködési perében ítéltetett: Alperes azt, hogy a ke­reseti vagyon fiára, az 1862. october 25-én leszármazó egyenes örökösök nélkül elhalt ifjú Csécsi Bálintra, ennek néhai édes anyjáról Tóth Juliannáról , illetőleg öregattya Tóth Mihályról, felperesek vérszerinti oldalrokonáról száll­ván, az birtokába légyen, önként a persorán beismervén, következőleg*a keresetbevett javakra nézve az id. törv. szab. 10§-a értelmében, az örökösödésre nem alperes, mint azon javakat illetőleg idegen, hai.em felperesek, mint ol­dalági vérrokonok lévén hivatva, alperes, a kezei közt lévő 2/t Tóthfele teleknek kiadásában, úgy felperesek ál­tal is 624 frt 48 vsz. krban elfogadott összegnek megfize­tésében, még is az általok neheztelt 69 frt 75 pp. krt tevő temetési kölcségek levonásával felperesek részére, végre­hajtás terhe mellett elmarasztatik; a B. a. feljegyzett házi bútorok, és eszközök kiadására pedig alp. csak annyiban köteleztetik, mennyiben azok természetben meg vannak; és így a perkölcségek kölcsönös megszüntetése mellett, az e. b. Ítélet megmásittatván, a per további intézkedés vé­gett ugyanahhoz visszaküldetik. (1863. dcez. 22-én 7868 P. sz. a.) 66. Bujanovics Rudolf mint gr. Haller Ferencznő ha­gyatéka gondnokának, a hagyatékhoz tartozó s letétemé­nyezett ingóságok iránti folyamodása tárgyában végpzte­tett: Az 1863 évi ruaj. 1-én 7393 sz. a. hozott végzés el­len 1863 évi jun. 23-án 8316 sz. a. benyújtott felfolya­modását Sáros megye törvszéke vissza nem utasíthatván, ugyanazon törvényszéknek 1863 évi jun. 26-án 8316 sz. a. kelt végzése megváltoztatik, s az érintett fel folyamodás elfogadtatik, minek folytán Sáros megye törvényszékének 1863 évi maj. l-jén 7393 sz. a. kelt végzése vizsgálat alá vétetvén, miután Sárosmegye törvszéke, mielőtt Zemplén megye törvényszékének 1863 mart. 13-án 991. sz. a. kelt végzésének a felekkel lett közléséről s jogérvényéről a felek kihallgatása által meggyőződött volna, a htétemé­n/ek ki adatását el nem rendelhette, a panaszlott 9393 sz. végzés feloldatik, annak következményei megszüntetnek, és az ideigl. törvszabályok 180§-a alapján a megrendelve volt biztosítási intézkedéseknek, időközi épségben tartása meghagyatván, az iratok a lélek kihallgatása s további törvényszerű eljárás végett ugyanazon megye törvszéké­hez visszaküldetnek. (1863 évi deczember 17-én 7705 P. sz. a) Udvari rendelet. 1. A keres, czégek bejegyzése iránt. Ő császári és Ap. kir. Felsége legkegy. Urunk nevében ke­gyesen tudatanndó : Hogy az országban tettleg fennálló és anyagi gyarapodásával összekötött ipar és kereskedelmi szabadság jóté­konysága minél terjedtebb alkalmazást nyerhessen, más részről pe­dig a kereskedelmi czégek korlátlan változtatása által a közforga­lomra és hitelre nézve károsan visszahatható következmények meg­előztessenek, a kereskedelmi czégek (czimek) alakja, bejegyzése megváltoztatása és közzététele, valamint ezen cselekvények jogi hatálya iránt következő közigazgatási természetű s a magyar vál­tótörvénykönyv behozatala után hatályba lépett átalános kereske­delmi szabadság folytán szükségesekké vált ideigl. szab. lesznek követendők. 1. §. Minden kereskedő, ki egyenes adófejében, pótlékok nél­kül üzlete után Buda-Pesten évenként 40 frtot, azon városokban, melyeknek lakossága 10,000 lelket meghalad 30 frtot, 10,000 la­kossal nem bíró városokbau pedig legalább 20 o, é. frtot fizet, kö­teles czégét (kereskedelmi, aláírási cziraét) azon e. b. k. váltótör­vényszéknél, melynek körületében telepe létezik, a kereskedelmi jegyzékbe (lajstrom, czimkönyvbe) leendő beiktatás végett beje­lenteni, s azt az illető váltótörvényszék előtt önkezűleg aláírni. Ha azonban valamely czég a kereskedelmi jegyzékbe már bevezette­tett, a fenebbi adóösszegek tekintetében közbejöhető későbbi vál­tozások az e §-ban foglalt rendelkezésre befolyást nem gyakorol­hatnak. 2 §. A czég bejelentési kötelezettség alól felmentvék a ku­fárok, házalók, zsibárusok s mindazon kisebb kereskedők , kiknek üzletük a kézmü-forgalom terjedelmét tul nem haladja, valamint azon kereskedők, kik az 1 §-ban kitett összegeknél csekélyebb adót fizetnek. 3. §. Az 1. §. határozata alá nem eső kereskedők czégüket az 1840 XVI. t. cz. 1. fej. értelmében az illető e b. k. váltótörvény­széknél is bejegyeztethetik, szabadságukban áll azonban azt az idézett t. cz. 5 §-ában kijelölt törvényhatóságnál is bejelent­hetni, 4. §. A czégek bejegyeztetése s azok körüli eljárás tárgyá­ban a kereskedőkre nézve követendő szab. a közkereseti társasá­gokra is alkalmazandók. 5 § Minden uj czégnek az ugyanegy helyen, vagy ugyanegy községben már létező s a kereskedelmi jegyzékbe iktatott más czé­gektől világosan különböznie kell. A mennyiben tehát valamely ke reskedő, ki a kereskedelmi jegyzékbe már bejegyzett más keres­kedővel egyenlő kereszt (elő) és család (vezeték) nevet visel, czé­gül saját nevét használni kívánná, tartozik ahoz oly toldatot csa­tolni, mely által az a már bejegyzett czégtől világosan megkülön­böztethessék. 6. §. Ha más helyen vagy községben fióktelep állitatik fel, ugy ezen fióktelepet illetőleg a kereskedelmi czég azon e b. váltó­• törvényszéknél is bejelentendő, mely annak helyére nézve illetékes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom