Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 87. szám
354 gazolási kérelem alakjában helye van. És pedig annyival is inkább, mert az 1840: XV. t. cz. II. É. 12 fejezete által perujitási jogorvoslat" indokául az szolgál, hogy az alaki jogból eredhető anyagi jogsérelmeknek eleje vétessék ; — de a határidő vétlen elmulasztása miatti előbbi állapotbai visszahelyezés iránti jogorvoslat, a vk. II. R. 12 fejezetében előszámlált perujitási esetekkel azonos, közös indok által támogattatik, ilynemű perújítások elvi hasonlatosságnál fogva is (per analógiám) megengedendők, éz igy az orszb. értek, szabályok 95 §-a tulajdonképen ugy sem más, mint az idézett 12 fejezet által történt elvileges megállapításnak világos szavakkali tüzetes kijelentése. Jogeset. Szerződés betöltése tárgyában. Ozv. Mehlman Marianna és Véhner József mint Mehlman József törvényes gyámjai 1862 nov. 25-ón Baranya megye torvszékéhez beidott keresetlevelükben előterjesztik, miszerint Mehlman József Provender Killián nővérét Provender Annát nőül vévén, atyai örökség fejében a köztök kötött A a. házassági szerződvénynél fogva 800 pfrt kellett volna kapni, azonban Provender Killián abból csak egy részt, t. i. 200 frtot fizetett ki, 600 frtal pedig adós maradt. Miután ezen adósságot sem az illető házas feleknek ki nem fizette, sem Provender Anna halála után férjének mint törvényes örökösnek kifizetni nem akarja, ez összegben és járulékaiban alperest elmarasztaltatni kérik. Tárgyaláskor alp. azt állitja, miszerint az A a. irat sem a felek sem tanuk által alá nem, Íratott. De ha aláíratott volna is a felek állal, még sem lehetne érvényes, mert a 3/. és */. a. csatolt keresztlevelek szerint mindkettő kiskorú volt, már pedig kiskorúaknak gyámbiróság beleegyezése nélkül házasságra lépni nem szabad, annál kevésbbé köthettek terhes szerződéseket. Érvénytelennek mondja alp. felp. által a szerződés 3- ik pontjára történt hivatkozást, mert ő magát a 800 ft. lefizetésére sehol sem k> telezte , valamint ellentmond a 4- ik pontra történt hivatkozásnak is, mert felp. sem vér, sem szerződéses örökös, s még ez esetben is csak örökségi per utján érvényesíthetné igényét. A szerződvény elvetése mellett magát a kereset alól felmentetni kéri. Felperesek elismerik ugyan a válaszban, hogy jelen szerződés Írásakor az osztr. törvények kötelező erővel birtak, de azon zavart hozzák fel mentségül, mely akkor a törvény kezelés körül uralkodott, s állítják, hogy alp. nem sajátkezüleg ugyan, de az ottani szokás szerint a Rcath tanitó által jegyeztette alá nevét, s erre bizonyságul azon tanukra hivatkoznak, kik általános beleegyezés folytán neveiket szokás szerint hasonlóan a tanitó által jegyeztették a szerződés alá, kik tehát valósággal jelen voltak. Arra, hogy alp. 800 frtot kötött le, érvül hozták fel a 200 írtnak már megtörtént lefizetését, melyet ha nem kötelezendett, nem is fizetett volna. Alp. viszon válaszol ja, miszerint a törv. kellékek ellen nincs kifogásnak helye, s a magyar törvények sem hatalmazták fel mint kiskorút terhes szerződés kötésre, s hogy nem a szokás, hanem a törvény határoz. A 200 frtra fektetett érvet pedig mégsem misitettnek véli az által, hogy felperesek azt nem tőle, de adósaitól szedték be. Baranya megyetürvszéke a tanuk kihallgatása után 1863 máj. 5 én 849 sz. a. következőleg ítélt: „Felp. keresetétől el mozdíttatik é* 22 írt. 80 krra mérsékelt perköltségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe alatti megfizetésére köteleztetik: Mert a felperesileg A a. beperesitett 1861 évi april 27-én, e szerint az átptkv uralma alatt keletkezett, s igy ezen törvények értelmében mégis bírálandó házassági szerződés, részint azért, mivel ezen egész terjedelmében egy kéz által írott szerződést a szerződő felek a prtás 118 §-a ellenére alá sem írták, részint pedig azért, mivel a szerződő felek a szerződés kötésekor a 3/. és *|. szerint kiskorúak levén, nekik a ptkv 244 és 1219 §§-ai értelmében gyámhatósági engedély nélkül vagyonukat illetőleg terhes szerződéseket, s kivált Provender Annának, kinek sem édes anyja, sem ennek gyámtársa azt alá nem irta, kötni szabadságukban sem állott, érvénytelen , s ezek szerint a keresetlevél azon kitételei is , hogy a hivatkozott szerződés 4 pontja szerint alp. köteles lett volna azonnal 1861 april 27-én Provender Annának atyai öröksége fejében 8ü0 frtokat fizetni, és hogy ezen szerződés 4 pontja szerint néh. Provender Annának felp. lenne örököse, azon oknál fogva, mert ezen felp. állítást a hivatkozott szerződésből kiolvasni nem lehet, mert alp. abban magát sehol fizetésre le nem kötötte, s igy őt e jelen szerződés betöltési perbe fogni nem is lehetett; s továbbá, mert felp. néh. nejének sem vér, sem szerződéses örököse nem levén, mint ilyen pert már azért sem kezdhetett; mert ha örököse volna is, akkor is csak osztályos, vagy örökségi per utján szorgalhatná igényeit, alaptalanok levén, ehez képest, minthogy az előbocsátottak szerint aszerződő felek kiskorúsága s igy terhes szerződésrei képtelenségük, valamint az is, hogy az A a. szerződés a gyámhatóság beegyezése nélkül köttetett, alperesileg bebizonyíttatott; felperest, mint a ki alperesi ezen ellenvetéseket mivel sem volt képes megczáfolni, keresetétől már azért is, mert az általa, valamint alperesileg is megnevezett s hit alatt kihallgatott tanuk vallomása szerint alp. a kérdéses összeget megboldogult Anna testvére s nem felp. részére igérte fizetni, elmozdítani kellett. A perköltségek megítélése felp. perveszteségén alapszik. Ezen ítéletet felperesek fellebbezték, mert szerintök a szerződés nem az aptkv szerint, hanem a magyar törvények szerint ítélendő meg. Az aláírást illetőleg a.z ellen, hogy a tanuk nem sajátkezüleg ugyan, de általános beleegyezéssel s igy mindenki jelenlétében jegyeztették oda nevöket — erősiték meg, alapos kifogást nem lehet tenni, valamint nem lehet érvénytelennek nyilvánitani a szerződést sem, mert az illető felek s rokonaik közt két oldalulag köttetett. Erősitik a 4-ik pontot, mert az az alperesnek beleegyezésével történt, s ezt, valamint azt, hogy a házasfelek vagyonaikat halálozás esetére kölcsönösen egymásra átíratták s hagyományozták, hit alatt is erősíthetik. Felperes tehát nejétől öröklött jogánál fogva kényszerit heti alperest a szerződés betöltésére. És mivel kiskorú felperest édesanyja sgyámja, nejét pedig férjhez menetele nagykorusiták, vagy ha nem, de törvényesen képviselték, s igy házassági szerződést köthettek, felperesek az itélet megváltoztatásáért esedeznek. A kir. i t. táblán ítéltetett: A megyei törvszék ítélete az abban felhozott indokoknál fogva helybenhagyatik. (1864 január 20. 9516. P. sz. a ) Ezen itélet is felperesek által az első fölebbezésben felhozott indokoknál fogva újra fölebbeztetett. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: A kir. it. tábla Ítélete az abban felhívott indokoknál foo-va kelybenhagyatik s az iratok stb. (1864. oct. 3. 1 8664 P. sz. a.)