Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 87. szám

354 gazolási kérelem alakjában helye van. És pedig annyi­val is inkább, mert az 1840: XV. t. cz. II. É. 12 fejezete által perujitási jogorvoslat" indokául az szolgál, hogy az alaki jogból eredhető anyagi jogsérelmeknek eleje vétes­sék ; — de a határidő vétlen elmulasztása miatti előbbi állapotbai visszahelyezés iránti jogorvoslat, a vk. II. R. 12 fejezetében előszámlált perujitási esetekkel azonos, közös indok által támogattatik, ilynemű perújítások elvi hasonlatosságnál fogva is (per analógiám) megengeden­dők, éz igy az orszb. értek, szabályok 95 §-a tulajdon­képen ugy sem más, mint az idézett 12 fejezet által tör­tént elvileges megállapításnak világos szavakkali tüzetes kijelentése. Jogeset. Szerződés betöltése tárgyában. Ozv. Mehlman Marianna és Véhner József mint Mehlman József törvényes gyámjai 1862 nov. 25-ón Ba­ranya megye torvszékéhez beidott keresetlevelükben előterjesztik, miszerint Mehlman József Provender Killián nővérét Provender Annát nőül vévén, atyai örökség fe­jében a köztök kötött A a. házassági szerződvénynél fogva 800 pfrt kellett volna kapni, azonban Provender Killián abból csak egy részt, t. i. 200 frtot fizetett ki, 600 frtal pedig adós maradt. Miután ezen adósságot sem az illető házas feleknek ki nem fizette, sem Provender Anna halála után férjének mint törvényes örökösnek ki­fizetni nem akarja, ez összegben és járulékaiban alperest elmarasztaltatni kérik. Tárgyaláskor alp. azt állitja, mi­szerint az A a. irat sem a felek sem tanuk által alá nem, Íratott. De ha aláíratott volna is a felek állal, még sem lehetne érvényes, mert a 3/. és */. a. csatolt keresztleve­lek szerint mindkettő kiskorú volt, már pedig kiskorúak­nak gyámbiróság beleegyezése nélkül házasságra lépni nem szabad, annál kevésbbé köthettek terhes szerződése­ket. Érvénytelennek mondja alp. felp. által a szerződés 3- ik pontjára történt hivatkozást, mert ő magát a 800 ft. lefizetésére sehol sem k> telezte , valamint ellentmond a 4- ik pontra történt hivatkozásnak is, mert felp. sem vér, sem szerződéses örökös, s még ez esetben is csak örökségi per utján érvényesíthetné igényét. A szerződvény elve­tése mellett magát a kereset alól felmentetni kéri. Fel­peresek elismerik ugyan a válaszban, hogy jelen szerző­dés Írásakor az osztr. törvények kötelező erővel birtak, de azon zavart hozzák fel mentségül, mely akkor a törvény kezelés körül uralkodott, s állítják, hogy alp. nem sajátkezüleg ugyan, de az ottani szokás szerint a Rcath tanitó által jegyeztette alá nevét, s erre bizonyságul azon tanukra hivatkoznak, kik álta­lános beleegyezés folytán neveiket szokás szerint hason­lóan a tanitó által jegyeztették a szerződés alá, kik tehát valósággal jelen voltak. Arra, hogy alp. 800 frtot kötött le, érvül hozták fel a 200 írtnak már megtörtént lefize­tését, melyet ha nem kötelezendett, nem is fizetett volna. Alp. viszon válaszol ja, miszerint a törv. kellékek ellen nincs kifogásnak helye, s a magyar törvények sem ha­talmazták fel mint kiskorút terhes szerződés kötésre, s hogy nem a szokás, hanem a törvény határoz. A 200 frtra fektetett érvet pedig mégsem misitettnek véli az által, hogy felperesek azt nem tőle, de adósaitól szedték be. Baranya megyetürvszéke a tanuk kihallgatása után 1863 máj. 5 én 849 sz. a. következőleg ítélt: „Felp. keresetétől el mozdíttatik é* 22 írt. 80 krra mérsékelt perköltségnek 15 nap alatt végrehajtás terhe alatti meg­fizetésére köteleztetik: Mert a felperesileg A a. bepere­sitett 1861 évi april 27-én, e szerint az átptkv uralma alatt keletkezett, s igy ezen törvények értelmében mégis bírálandó házassági szerződés, részint azért, mivel ezen egész terjedelmében egy kéz által írott szerződést a szer­ződő felek a prtás 118 §-a ellenére alá sem írták, részint pedig azért, mivel a szerződő felek a szerződés kötésekor a 3/. és *|. szerint kiskorúak levén, nekik a ptkv 244 és 1219 §§-ai értelmében gyámhatósági engedély nélkül va­gyonukat illetőleg terhes szerződéseket, s kivált Proven­der Annának, kinek sem édes anyja, sem ennek gyám­társa azt alá nem irta, kötni szabadságukban sem állott, érvénytelen , s ezek szerint a keresetlevél azon ki­tételei is , hogy a hivatkozott szerződés 4 pontja szerint alp. köteles lett volna azonnal 1861 april 27-én Provender Annának atyai öröksége fejében 8ü0 frtokat fizetni, és hogy ezen szerződés 4 pontja szerint néh. Pro­vender Annának felp. lenne örököse, azon oknál fogva, mert ezen felp. állítást a hivatkozott szerződésből kiol­vasni nem lehet, mert alp. abban magát sehol fizetésre le nem kötötte, s igy őt e jelen szerződés betöltési perbe fogni nem is lehetett; s továbbá, mert felp. néh. nejének sem vér, sem szerződéses örököse nem levén, mint ilyen pert már azért sem kezdhetett; mert ha örököse volna is, akkor is csak osztályos, vagy örökségi per utján szorgal­hatná igényeit, alaptalanok levén, ehez képest, minthogy az előbocsátottak szerint aszerződő felek kiskorúsága s igy terhes szerződésrei képtelenségük, valamint az is, hogy az A a. szerződés a gyámhatóság beegyezése nélkül köt­tetett, alperesileg bebizonyíttatott; felperest, mint a ki alperesi ezen ellenvetéseket mivel sem volt képes meg­czáfolni, keresetétől már azért is, mert az általa, valamint alperesileg is megnevezett s hit alatt kihallgatott tanuk vallomása szerint alp. a kérdéses összeget megboldogult Anna testvére s nem felp. részére igérte fizetni, elmozdí­tani kellett. A perköltségek megítélése felp. pervesztesé­gén alapszik. Ezen ítéletet felperesek fellebbezték, mert szerintök a szerződés nem az aptkv szerint, hanem a magyar tör­vények szerint ítélendő meg. Az aláírást illetőleg a.z ellen, hogy a tanuk nem sajátkezüleg ugyan, de általános be­leegyezéssel s igy mindenki jelenlétében jegyeztették oda nevöket — erősiték meg, alapos kifogást nem lehet tenni, valamint nem lehet érvénytelennek nyilvánitani a szer­ződést sem, mert az illető felek s rokonaik közt két olda­lulag köttetett. Erősitik a 4-ik pontot, mert az az alpe­resnek beleegyezésével történt, s ezt, valamint azt, hogy a házasfelek vagyonaikat halálozás esetére kölcsönösen egymásra átíratták s hagyományozták, hit alatt is erő­síthetik. Felperes tehát nejétől öröklött jogánál fogva kényszerit heti alperest a szerződés betöltésére. És mivel kiskorú felperest édesanyja sgyámja, nejét pedig férj­hez menetele nagykorusiták, vagy ha nem, de törvénye­sen képviselték, s igy házassági szerződést köthettek, felperesek az itélet megváltoztatásáért esedeznek. A kir. i t. táblán ítéltetett: A megyei törvszék ítélete az abban felhozott indo­koknál fogva helybenhagyatik. (1864 január 20. 9516. P. sz. a ) Ezen itélet is felperesek által az első fölebbezésben felhozott indokoknál fogva újra fölebbeztetett. A kir. Hétszemélyes táblán Ítéltetett: A kir. it. tábla Ítélete az abban felhívott indokoknál foo-va kelybenhagyatik s az iratok stb. (1864. oct. 3. 1 8664 P. sz. a.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom