Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 77. szám

Pest, 1864. kedd octóber 4. 77. szám, Hatodik évfolyam. TORVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A részvény társulatok az átal. német keresk. törvényben. — Végrehajtási jogeset. — Kúriai Íteletet. — Irodalmi Értesítő. Hiv. tudnivalók. A részvénj társulatok az átal. német keresk. törvényben. Udvari titkár Hegedűs Lajos jogtudor úrtól. V. A részvénytársulatok belszefvezetónek és egyes részeinek egyniáshozi viszonyainak tárgyalása után, szabadjon még egy tekintetet vetnünk azon módozatokra, melyek szerint a német kereskedelmi törvény a részvénytársulatoknak harmadik személyek iránti viszonyait szabályozandóknak vélte. A részvénytársulatot az elöljáróság képviseli, ez szerez jogokat és vállal kötelezettségeket a társulat nevében. E tekintetben azon sajátságos intézkedésre kell figyelnünk, miszerint a társulati elöljáróság, igazgatóság kötve van ugyanazon határozatokhoz, melyek az alapszabályok vagy közgyűlési végzések által hozattak ; tisztjének ezekben előszabott korlátait saját felelősége alatt átlépnie nem szabad, de harmadik személyek irányában ezen megszorítás hatálytalan, a társulati igazgatóságnak képviseleti joga ki fe 1 é korlátlan. — Az igazgatósági tagok a társulat nevében tett cselekvényeikért rendszerint személyesen nem felelősek; ha azonban a törvény határozatai, vagy a társasági szerződvény azon pontjai ellen, melyek a közönség védelmére hozatvák, vétenek, jelesen, ha a 217 czikk rendeletével ellenkező kamatokat s osztalékot fizetnek, vagy ha még akkor is teljesítenek fizetéseket, midőn a társaság fizetési tehetlensége előttük tudva volt, cselekvényeikért harmadik személyek irányában is felelősekké válnak. Mint minden a világon, ugy azon czélok is, melyek létesítésére valamely részvénytársulat alakul, valamint azon körülménj^ek is, melyek annak fölvirágozását reményleni engedik, idővel változhatnak. Változott viszonyok folytán a társulati alapszerződés megváltozása, a társulati czélnak mással fel v ál t ás a, vagy a társulat föloszlása válhatik szükségessé. A német ker. törv. ez eseteket is előrelátó gondossággal olyképen szabályozni igyekezett, hogy a társulati tagok érdeke nem különben, mint a közönség-, jelesen a társulati hitelezők érdeke is, lehetőleg biztositassék. A társulati alapszerződés megváltoztatására egyszerű szótöbbséggel hozott közgyűlési határozat az állami jóváhagyásfentartása mellett elegendő; mig, ha a társulati czél megváltoztatásáról van szó, az ily változtatás uj szerződés kötésének tekintetvén, arra közgyűlésen egyhangúsággal hozott végzés szükséges. A társaság feloszlatásának van helye, ha az idő melyre a társulat alakult letelt; ha a társaság közgyülésileg feloszlatását elhatározza; ha a társasági törzsvagyon felényire leapadván, a társulat föloszlatását az illető közigazgatási hatóság elrendeli; ha a társaság kötelezettségeinek teljesitésére képtelenné válván, csőd alá kerül; ha a társadalmi szabályok megszegése miatt, vagy azon föltéteknek nem teljesítése folytán, melyekhez az engedély kötve volt, a társaság megszüntetése hivatalból elrendeltetik; végre ha oly körülmények következnek be, melyek folytán valamely vállalat létesítésére, vagy valamely üzlet gyakorlására vonatkozó jogosítvány, a törvények értelmében vagy köztekinteteknél fogva egyes felektől is visszavonható. A társaság föloszlatását az igazgatóság a kereskedelmi jegyzékekbei bejegyzés végett bejelenteni tartozik. Ezen bejelentés hírlapok utján háromszor közhírré teendő, s abban egyúttal a társulati hitelezők fölszólitandók, miszerint követeléseiket a társulatnál jelentsék be. Ezen intézkedés czélja a társulati hitelezők érdekeit lehetőleg biztosítani, minthogy ezek követeléseik födözetét csak is a társulati vagyonból követelhetik, mely a társtagok közötti fölosztással, mint ilyen létezni megA társaság föloszlásának egy nem ritkán előforduló sajátságos nemét képezi az úgynevezett egybeolvadás (fusio), midőn egyik részvénytársulat más részvénytársulattal olykép egyesül, hogy a feloszló társulat saját vagyonát és tartozásait a másik fenmaradótársulatra ruházza, ez utóbbitól nyerendő részvények fejében. Ily egybeolvadáshoz, ha csak a társulati alapszabályok mást nem rendelnek,e gy h an gu társulati határozat, ezen fölül állami jóváhagyás szükséges. Ily egybeolvadásnál a föloszlatott tásulat vagyona mindaddig, mig hitelezői ki nem elégítettek, vagy ezek követeléseik iránt nem biztositattak, elkülönítve kezelendő, a fenmaradó részvénytársulat igazgatósága saját személyes és egyetemleges felelősége alatt tartozván ezen külön kezelés foganatosításáról gondoskodni. Végrehajtási jogeset. Karger Vilmos felp.-nek Krieger János mint kiskorú Fischer Lujza, Mária, József, Emilia, Károly és Gyula gondnoka e. Kassa város törvszékéhez beadott rendes szóbeli keresetére kitűzött tárgyaláskor 1862 aug. 25-én a felek közt olynemü barátságos egyesség keletkezett, mely szerint alperesek különbeni végrehajtás terhe alatt kötelezték magukat felperesnek 604 f. 42 kr. tökét,annak 1859 jan. 17-től járó 4% kamatait és 25 frt. perköltségeket 1862 decz. 17-ig egyik a másikért jótállólag megfizetni, egyúttal a házukra felp. részéről nyert zálogjogot is fenállónak beismerték. Alperesek a fizetési határidőt meg nem tartván, felp. 1863 jan. 3-án 24 sz. a. beadott végrehajtási kérvényében követelése erejéig alp. ellen a végr ehajtást elrendeltetni, s azt az ingóságok elég77