Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 76. szám

Pest, 1864. péntek szeptember 30. 76. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, EÉÉ" Az évnegyed e napokban lejárván, az illetők tisztelettel felkeretnek, hogy évnegyedes előfizetésüket mielőbb megújítani szíveskedjenek, az előf. díj 2 frt. a szerkesztőséghez (aldnnasor 7 sz.) küldendő. A részvénytársulatok az átal. német keresk. törvényben. Udvari titkár Hegedűs Lajos jogtudor úrtól. IV. A részvény társulatok ügyeit a közgyűlés, a választmány s az igazgatóság vezeti. Mindazon jogok, melyek a részvényeseket a társaság ügyeire nézve, jelesen az ügyletek vezetésére, a mérleg megbirálására s a nyeremény fölosztására nézve illetik, a részvényesek egyeteme által a közgyűlésben gyakoroltatnak. A közgyűlést a társaság előljárósági igazgatósága, s a mennyiben ezen joggal a társasági alapszabályok értelmében más személyek is fölruházvák, ezek hivják egybe. Közgyűlés azonban mindannyiszor hirdetendő, valahányszor ezt egy vagy több részvényes, ki vagy kiknek részvénybirtoka a részvénytőke egy tizedrészét képviseli, írásban benyújtott folyamodványban az okok előadása mellett kívánják. Az igazgatóság az okok helyességének vagy helytelenségének megbirálásába nem bocsátkozhatik. Ezen fölül tartozik az igazgatóság közgyűlést hirdetni, ha a törzsvagyon felére leolvadt volna. A közgyűlésben tárgyalandó ügyek rendszerint az alapszabályok által jelültetnek ki; a német kereskedelmi törvény értelmében azonban közgyűlési végzéstől függenek a következő ügyek u. m. a társaság folytatása vagy alapszabályainak megváltoztatása, a részvénytársaságnak más részvénytársulatbai beolvadása (fusiója), a választmány évi jelentésének, a mérleg és nyeremény osztaléki tervezet elfogadása, a választmány által az igazgatóság ellen indítandó perek vitelére adandó felhatalmazás s több e félék. A közgyűlés csak oly tárgyak fölött hozhat érvényes határozatot, melyekelőre bejelentettek. Indítványok tételére, valamint oly tárgyalásokra, melyekről végzés nem hozatik, előleges bejelentés nem kívántatik. A mi a részvényesek szavazati jogát illeti, nehogy számosb részvénynek egyetlen, vagy csak kevés részvényes kezeinél való felhalmozása által a kisebb birtokú részvényesek hatálytalan minoritásra sülyedjenek s a társaság ügyeire való jogos befolyásuktól elzárattassanak, a kereskedelmi törvények rendszerint meghatározzák azon arányt, melyben szavazati jogukat gyakorolhassák azon részvényesek, kik egynél több részvénynyel birnak.Igy p. 0. az 1840: XVIII. t. cz. 60 §-a értelmében minden részvényesnek annyi szavazata van, ahányrészvénynyelbir,de tíznél több szavazatot semmi esetre sem nyerhet. A német kereskedelmi törvény ily szavazati maximumot nem állapit meg, ily maximum ki vagy ki nem kötése az alapszabályok dolga lévén. A közgyűlés átalános szótöbbséggel határoz minden ügyek fölött, melyekre nézve az alapszabályok az átalánosnál nagyobb többség létrejöttét nem követelik. E szabály alóli kivételnek csak két esetben van helye, midőn tudniillik a társaság czéljának megváltoztatásáról vagy egy részvénytársaságnak más társaságba leendő beolvasztásáról (fusiójáról) van szó. (215 §.) A részvény társulatoknál rendszerint választmány (felügyeleti tanács) szokott szerveztetni, melynek természetes hivatása egyik közgyűléstől a másikiga részvényesek érdekeire fölügyelni, a társasági elöljáróság cselekvőségét ellenőrzeni. Részvénytársaságoknál a német ker. türv. értelmében választmány alakitathatik ugyan, ha ez az alapszabályokban kiköttetett, de annak felállítását a törvény határozottan nem rendeli; ily választmány alakítását vagy nem alakítását a részvényesek szabad belátására bízván. Ha választmány (fölügyeleti tanács) alakitatott, ugy ez a társaság üzletvitelére fölügyelni, magának az ügymenetről tudomást szerezni, a mérlegeket s a nyeremény fölosztási tervezeteket megvizsgálni s arról évenkint a közgyűlésnek jelentést tenni tartozik. Ezen fülül kötelessége, valahányszor a társaság érdekei megkívánnák, közgyűlés egybehivását eszközölni, végre az igazgatóság azon tagjai ellen, kiknek beperlósét a közgyűlés elrendelte, a pert megindítani. A társaság végrehajtó közlönyét (orgánumát) a többnyire igazgatóságnak czimzett előjáróság (Vorstand) képezi. A német ker. törv. értelmében minden részvénytársaságnak szükségképen ily elöljárósággal kell bírnia, mely a társaságot ugy a bíróság előtt, mint azon kivül képyiseli. Az elöljáróság egy vagy több személyből alakitathatik, kiknek nem kell szükségképen részvényeseknek lenniük. Az igazgató vagy az igazgatók a kereskedelmi jegyzékbe bejegyzendők ; valamint az azok személyében előforduló minden változás is az érintett jegyzékekbe bevezetendő. — Az igazgatósági tiszt bizalmi hivatal lévén , minden időben visszavonható (227. cz.) viszont az igazgató vagy az igazgatósági tagok is bármikor fülmondhatják hivatalukat, s arról bármikor le is mondhatnak. Az igazgatóság a társaság ügyeit buzgón és becsületesen azon utasításokhoz képest tartozik vinni, melyek e tekintetben a társaság által neki adattak. Jelesen lelkiismeretesen köteles azon megszorításokat megtartani, melyek által képviselési joga egyes részben korlátoztatott. Gondoskodnia kell, hogy a szükséges üzleti könyvek, előjegyzések stb. vezettessenek. Évente, még pedig az üzleti év letelte után legfeljebb hat hó alatt, a lejárt üzleti évről mérleget készíteni, s azt a részvényesek elé terjeszteni tartozik. Hogy pedig azon a részvényesekre s a jóhiszemű közönségre oly veszélyes visszaélésnek, mely szerint az igazgatóság a társaság ügyeinek rosz karban létét ismervén, a veszteségeket mindaddig elpálástolja, mig az igazgatósági tagok kezei között levő részvénye76