Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 67. szám

275 nem leendnek. A Bég utcza végén lévő öt darab kertet illetőleg, tekintve, hogy ezen kert a 16 sz. a. telekkönyvi kivonat igazolása szerint alperes város tulajdonául van bekebelezve, s hogy felperes is a keresetlevélben egyedül a használatot kéri átengedtetni, s ennél fogva a tulajdon felperesnek meg nem Ítélhető, alp. város egyedül ezen kert használatának átbocsájtásában marasztaltathatik el, melyekhez képest a jelen Ítéletben megállapított kötelezettségeknek teljesitésére alp. város ezen Ítélet jogerőre emelkedésétől, illetőleg az egyházi és iskolai állomások felállításától számítandó 14 nap alatti végrehajtás terhemellett köteleztetvén, a kamatokra és költségekre nézve az e. b. ítélet helybenhagyatik, s a periratok stb. (1864. július 19-én 8936 P. sz. a. Elő. : Chernél.) 406. Sztratimirovics Albinának Nikolics István elleni perében Ítéltetett: Alperes az A a. váltón alapuló tartozásának valódiságát kétségbe nem vonván, az eljáró városi törvszék Ítélete azon részében, mely szerint alp. a követelt 1260 osztr. ért. írt. tőke és járulékai erejéig elmarasztatott, helybenhagyatik; ellenben, miután a felp. követelés zálogjogi előjegyzése az 1862 nov. 26-án 2470 sz. a. alp. néh. édes annya, özv. Nikolicsné szül. Konyovics Anna fekvőségeire a tkvt 74 §-a értelmében azon fentartással rendeltetett el; hogy az a hagyatéki tárgyalásnál előforduló igényekre nézve sérelmes ne legyen és csak az átadás megtörténtének idejétől fogva lépjen hatályba, a 2 sz. a. jegyzőkönyv, valamint a 3 sz. a. birtokbizonyitvány szerint pedig alp. néh. édes annya utáni örökségére nézve még annak életében kielégíttetvén, az annak halála után maradott összes vagyon, és e közt a kérdéses előjegyzéssel terhelt fekvőség is alp. testvér öcscsére Nikolics Vladimírra jutott; s e szerint a szóban forgó előjegyzés mint egy harmadik nem érdeklett személy vagyonára vezetett, tűnnék fel, ugyanaz nem igazoltnak tekintendő, s annálfogva a kérdéses előjegyzés a jelen Ítélet jogerejüvé válta után a telekkönyvből kitörültetni rendeltetik, s igy a városi törvszék Ítélete e részében megváltoztatván, az iratok stb. (1864. július 13. 5954. P. sz. a. Elő.: Makovicz.) 407. Túr Terebes községnek, Stark József és társai ellen 684 f. kr. s járulékai iránti perében ítéltetett: Felperesi község a C ./• a. szerződés értelmében, Túr Terebes község részéről 11,580 frt erejéig elválalt, 1854 évi államkölcsönhözi járulását 1856 aug. 27-én azalperesekre azon kikötés mellett átruházván,hogy 5 '^4 részlet befizetés az alpereseknek átengedtessék, és ezek viszont minden ezen felül teljesített részletfizetéseket, a felperes községnek készpénzben vagy államkötelezvényekben az árfolyami pótlékkal megtéríteni kötelesek legyenek, és ezen szerződés kapcsában felp. részről a D ./• a. fizetési iv által a 8 részletnek 1856 jun. 12-én, tehát a fentebbi szerződés kelte előtt teljesített fizetésekre, az E és F ./• a. nyugták és a hivatalos nyilatkozat által pedig, az egész összegnek megfelelő államkötvényeknek az l-ő r. alperes részéről lett felvétele igazoltatván, s ennél fogva azon alpei'esi kifogás, hogy felp. részéről a 8. részletnek befizetése ki nem mutattatott, hogy a felperesi község államkötvényben illetőségét maga vette fel, a fentebbiek szerint megczáfoltatván, alperesek köteleztetnek az átengedett részleteken felül fizetett 2% részletre eső, és az összegre nézve kifogás alá nem vett G51 frt 22 kr. pp. vagy 684 frt. 1 lJ/4 o. é. kr. tőke összeget, az ettől 1856 szept. 27. mint a kikötött fizetési határidőtől járó 6% kamatot, és a 15 frtra mérsékelt perköltséget 15 napok alatt végrehajtás íerhe mellett a felperesi községnek megfizetni. Az eljáró l-ő bír. ítélete ekkép megváltoztatván, a periratok stb. (1864. július 14-én 358 P. sz. a. Elő. : Masiri evics.) 408. A temesvári cs. kir. p. ü. ügyészségnek, mint a csatádi kir. kincstári uradalom képviselőjének, és felperesnek, Nagy Jecsa községe ellen 2545 f. 83 5/l0 kr. és járulékai iránt lefolytatott perében következőleg itéltetetett: Habár az alp. község részéről tagadtatik, hogy általa annak elöljárósága az A a. szerződés kötésre meghatalmaztatott volna, minthogy azonban ugyan azon alp. község nem tagadja, hogy a nagy-jécsai határban uradalmi majorsági földeknek használatában volt, sőt az ellenbeszédében nyíltan beismeri, hogy a község bírája Spiller János által a község lakosaira haszonbérleti öszszeg általányoztatván, azoktól tettleg be is hajtatott,hogy végtére a két első haszonbérleti évre járó haszonbér öszszeget minden ellenzés nélkül megfizette, ez által pedig az A a. haszonbérleti szerződést megerősítette, ezeknél fogva alp. község a keresetbeli 2545 frt 835/jn kr. nem kifogásolt hátramaradt haszonbérleti összeg fizetésében, ugy nem különben és pedig 636 frt. 46 kr. után 1859 nov. 1-től 636 frt. 46 kr. után 1860 febr. 1-től, 636 frt 46 kr. után 1860 máj. 1-ső óta, 636 ft. 46 kr. után 1860 aug. 1-ső óta számítandó 4°/0 kamataiban és 30 frt. 36 kr. bíróilag megállapított perköltségeknek 15 nap alatti különbeni végrehajtás terhe mellett leendő fizetésében egyetemlegesen elmarasztatik, fenmaradván alperes községnek joga a volt birája ellen, a mennyiben a netalán beszedett összeget a haszonbérbe adó uradalomnak le nem fizette, igényeit rendes per utján érvényesithetni, s ekképen az eljáró megye törvényszéknek ítélete megváltoztatván, az iratok stb. (1864. augusztus 15-én 5921. P. sz. a. Elő.: Bernolák.) 409. A pozsonyi cs. k. pénzügyészsógnek, mint a temesi kamarai letéti pénztár képviselőjének néhai Gusztinyi János hagyatéki tömege elleni perében végeztetett: A kamatok és perköltségek bekebelezésételrendelő 1860 1556 sz. végzés, Nyitra megye cs. k. tszéke által a temesvári cs. k. orsz. tszék tkvi tanácsához mint dologi bírósághoz nemcsak a bekeblezés foganatosítása, hanem a feleknek errőli értesitése végett is átküldetvén; ugy az azon évi 5462 sz. a. folyamodás és semmiségi panasz a temesvári cs. k. orsz. tszéknél mint dologi bíróságnál illetékesen adatván be, miután továbbá az ez utóbbi által azon évi 1622 sz. a. a bekebelezés foganatosítása iránt hozott határozat, a bekeblezést rendelő 1556 sz. végzéssel együtt mind nagykorú Latkóczy Cornéliának, mind a kiskorú gyámja Gusztinyi Alojziának 1860 jul. 26-án kézbesittetett, s igy a kiskorú nevében annak gyámtársa Latkóczy Mór nyitrai lakos által 1860 aug. 24-én 5462 sz. a. a temesvári cs. kir. orsz. tszéknek beadott felfolyamodás, figyelmezve a tkvi nyílt parancs 143 §-ára, elkésettnek nem tekintethetik : mindezekhez képest az eljáró mtszéknek f. é. január 30-án 280 sz. a. kelt végzése megváltoztatásával, az 1860 5462 sz. a. beadott felfolyamodás törvényes időben beadottnak kijelentetvén, az ügyiratok azzal küldetnek vissza, hogy azokat jelen végzésnek jogerőre emelkedése után a felfolyamodás érdemleges elintézése végett ide újból terjeszsze fel. (1864 július 13-án 10257. P. sz. a. Elő.: Szabó.) 410. Helzler Dávidnak Vallfisch Henrik elleni becsületsértési perében Ítéltetett: Alperesnek egy harmadikhoz s igy nem közhasználatra intézett magánlevelének czélja egyedül figyelmeztetés lévén, s mint ilyen nyil vános becsületsértésnek tényállagául nem vétethetvén, ugyan azért alp. az irányában törvényesen nem igazolt