Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 67. szám

274 ugyanazon vádlott részéről, ki inár Ítéletet nyert. Daczára a felmentésnek, a jogosság azt igényli, hogy ily esetben ujabb vizsgálat s eljárásnak helye legyen. Mert a fel mentés csak. azon tényeken alapulván, melyek az első tárgyalásnál előjöttek, s csakis ezek által levén igazolható; nem férne össze a jogossággal, hogy az oly tényekre is kiterjesztessék, melyek azon első eljárásban elő nem fordultak, melyek tehát az Ítélethozatal tárgyai nem is lehettek. A felmentés csak a vizsgálat s bizonyolás tárgyául szolgált vád irányában lehet igazolt, tehát jogszerű; nem tehát oly vád tekintetében, mely az előbbi eljárásban elő sem fordult. 8) Azonban a jogosság és jogbiztosság elkerülhetlenül szükségeli, hogy az újólagos vizsgálat tárgyául szolgált tény, valóban az előbbi vádténytől lényegesen különböző, uj vádat alapitható, igazán nj bűntett legyen; nem pedig olyan, mely csak súlyosb minősége által különbözzék az előbbitől, mint p. o. a gyilkosság az agyonütés irányában, mik csak ugyanazon bűntettnek, az emberölésnek különböző fokozatait képezik ; vagy a fegyveres lopás az egyszerűvel szemközt, mindkettő a tolvaj lás fogalmához tartozván. És itt ujolag a f r a n c z i a jogrendszernek egy ujabb súlyos hiányát kell kiemelnünk. Ennek 3G0 czikkjében ugyanis, mely felmentetés utáni ujabb vád s vizsgálat kizárásáról szól, ehhez azon elhiresült feltétel köttetett: áraison du mérne fait; és ez a semmitő szék által ujabban !)) akkép értelmeztetett, mikép a szándokos sebesités vádja alól felmentett később gondatlanságbóli sértésért, — gyermekgyilkosságtól felmentett utóbb vigyázatlan ságbóli ölésért stb. vád s újólagos vizsgálat alá vétethetik; azt állitván, mikép a tény ugyanazonossága már nem létezik a különbözőleg képesített minőségű tényéknél, miért az azt utánzott belga törvényhozás világosan ezt ki is fejezte ekkép: tel qu'ilaété qualifiée. Ezen szigor, mely magában Francziaországban is rosszaltatik 10) nem lehet igazolható, n) miután a vádtény nem pusztán magában , hanem minden mellék körülményeivel, melyek a csekélyebb qualificatiót is képezik, állitatik a jury vagy bíróság elébe; a kérdések, mevagy a vád, mely alól felmentetett, bizonyos ékszerek eltolvajlására szorítkozott, s később a végitélet után kész pénz vagy érték papirok elorzásáért került ujabb vizsgálat alá. 8) Mittermaier. Deutsche Strafverfahren S 638. II. 9) Mig e század elején, mint már említettük, eltérő gyakorlatot követett, a jogi minősitésre, qualiíicatióra súlyt nem helyeztetvén 10) Bourguignon: Jurisprudence stb. II. Legraverend: Traité du droit erim. I. ellenében Rauter: Traité d. droit erim. II. 254 M a n g i n : Traité de l'action publique II, 252. kiválóan H é 1 i e : Instr. criminelle III. 602 C a r n o t: Instruction criminelle II. art. 350. G ol b e ry Encyc. d. droit I. 120. B e r thon:Revue d. Legislation 1853. 160. Journal d. droit erim. 1856. n) Es pedig annál kevésbé, mertezen tan, mint Mittermaier helyesen kiemelte, egyik kifolyása azon törekvésnek, mely a jury hatalmát mind inkább összeszorítani igyekszik, és mint a melyben a reactionarius üldözési szenvedély kielégítésére alkalmas eszköz rejlik arra, hogy a politikai vádlottak sehogy ki ne menekülhessenek az elitélés alól, kik t. i. felségárulás vádja alól felmentetvén, azon tan folytán ujolag ugyanazon tények alapján lázitás stb. vádja alá vétethetnek. Gesetzgebung u. Rechtsü b u n g. S. 618. lyck az ítéletben megoldatnak, a vádténynyel kapcsolatban levő összes tényekre kiterjednek; 12) tehát a felmentésnek az összes, a vádban foglalt, vagy a- tárgyalásnál előfordult tényekre ki kellett terjedve lennie; és miután mint főleg ujabban a fr. jogtudósok kiemelik, különben a véletlennek, és a birói önkénynek rendkívül nagy tér nyittatnék. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 405. Gellén Lajos mint a losonczi reform, egyház gondnokának Losoncz város e. 19881 vfrt. 30 kr. s jár. ir. perében ítéltetett: A jelen perrel követelt járandóságoknak, mint örök alapítványnak, a felperes egyház és iskola javára alperes város által teljesített kiszolgáltatása az E. M. S. T. U. a. és a 6sz. csatolmányokból, ugy szinte a kihallgatott tanuk vallomásával is igazolt folytonos, s az 177G. évtől kezdve, egész az 1853. évi jan. lG-án közhatóságilag történt betiltásig terjedő gyakorlat által, az alapítványi járandóságok mennyisége pedig, az O a. és 6 sz. mellékletekkel bebizonyítva lévén, miután ilyképen alp. város ezen, csak a közigazgatási hatóságnak a jelen per eldöntésénél irányul nem vehető letiltása után megszüntetett alapítványi kötelezettsége teljesítésének egy oldalú megtagadására feljogosítottnak nem tekintethetnék, s ennél fogva alp. városnak a folytonos gyakorlattal megerősített alapítványi kötelezettsége a felp. egyház és iskola irányában jelenleg is fennállana; tekintve, hogy a kereseti szolgáltatások iránti kötelezettség a folytonos gyakorlaton alapul, s hogy ezen alapítványi adományozások az O és 6-ik sz. csatolmányok szerint nem közvetlenül és átaljában az egyház és iskola javára, hanem megkülönböztetve egy részben az egyház szükségeire, más részben pedig csak a valóságos szolgálatot teljesítő egyházi és iskolai tagok részére egyenkint kivetve állapitattak meg és adattak ki, s ebből kifolyóiaga követelt járandóságok kiszolgáltatásának kötelessége is egyedül a javadalmazott állomások fennállásától feltételeztetuék, alperesi részről pedig az, hogy az 1853-ban bekövetkezett betiltás után, az O a. kimutatásban bejegyzett állomások közül melyek nem voltak betöltve és hivatásuknak megfelelő rendszeres működésben, a jelen per folyama alatt nem igazoltatnék, ugyanazért alperes városnak, az O a. melléklet szerint teljesítendő kiszolgáltatási kötelezettsége elvileg, s mind a múltra, mind pedig jövendőre az elsorolt egyházi és iskolai állomások valóságos fennállásától feltételezve állapitatván meg, ez alapon az e. b. Ítéletnek a b és c pontjai alatt foglalt része oly értelemben, hogy alp. város mind a betiltás ideje után fennállott, mind pedig a jövendőre betöltendő s az O a. kimutatásban elsorolt állomások után járó szolgáltatásoknak megtérítésére illetőleg kiadására köteleztetik , helybenhagyatik, s alperes város egyedül azon állomások utáni megtérítés terhe alól mentetik fel, melyekre nézve akár a betiltás utáni időre, akár pedig jövendőre bebizonyíthatja, miszerint ezek betöltve nem voltak, illetőleg jövendőre betöltve n) Az újabb német thozások eziránt czélszerüen intézkednek p. o. h a n n o v é r a i 188 §, h e s s e n i 164 §, bajor 173 § stb. Megengedve különösen, hogy p. o. szándokossági vádnál, esetleg a kérdés vigyázatlanságbólira, a bevégzett bűnténytől bünkisérletre kiterjesztethessék.