Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 4. szám

15 ban a felperes által is fizetettnek beismert 95 írt 15 kr. levonandó leszen, és így összesen 204 frt 45 kr. vagyis 214 frt 83 kr. o. é. összeg, és ezután a kereset megindítása, vagyis 1862 jun. 24-től járó 6"/u kamatok, az e. b. ítéletben felhozott egyébb indokokból, az nz ellen emelt alaptalan semmiség} panasz elvetésével megítéltetik az esetre: ha felperes nz eLőbirósági Ítélettel neki odaítélt pótesküt, nz abban elősorolt körülményekre nézve a törvényes időben leieszi, követelésének egyébb részével mint elévülttel azonban ez esetben is elutasittatik ; köteles tehát felperes a neki megitélt póteskü letéte'e iránt, jelen Ítélet jogérvényre emelkedésétől számítandó 3 nap alatt jelentkezni, s a kitűzendő határnapon aztannál bizonyosabban letenni, minthogy ellenkező esetben egész keresetével elmozdittatik, saját perköltségeit azonban mindegyik fél midkét esetben önmaga viselni tartozván. (1863. nov. 27. 9115 F. sz. a.) 34. Gr. Károlyi Györgynek úgyis mint érdektársai képviselőjének és felperesnek Berecz Pál alperes ellen 14092 frt 10 kr. és jár. iránti perében Ítéltetett: Annak tekintetbe vételével, hogy az U. a. I ecsatolt bizonyítvány szerént Holdrnezővásárhelyen a haszonbérbe adott szántóföldeknél 1100, a legelő és kaszálóknak pedig 1200 • öles holdak szoktak mértékül használtatni, hogy továbbá alperes a haszonbéres birtokból bizonyos mennyiséget alhaszonbérbe kiadván, maga is annak holdját 1100 • ölével számitá, hogy végre az R. és S. alatti mellékletek szerint az alperest közvetlenül megelőző haszonbérlők és a kérdésben forgó S7igeti pusztát 1200 • ölével felvéve, bírták, miként hogy T. szerint, az annak s/.omszédságában fekvő Tereháti birtokrészt jelenleg is holdját 1200 • ölével bírják, annálfogva az eljáró bíróság ítéletének Szigetre vonatkozó ezen részét, melynél egyébiránt is hibás kiszámítás követtetett, megváltoztatván, és annak holdja 1200 • ölével lévén számítandó, ehhezképest az engedélyezett 1000 holdat meghaladó, a felméretéssel igazolt 879 239/1200 holdnyi termelési több ség után holdját 5 pfrt vagyis 5 frt 25 krjával o. é. számítva, alperes 4615 frt 55 kr. o. é. elmarasztaltatik, és ez öszveget azonban ugyanazon Ítéletben felemiitett indokból csak egyszer mindenkorra 15 nap alatt lefizetni köteleztetik. (1863. évi decz. 10. 5880. P. sz a.) 35. Kiss Miklós mint kiskorú Ladányi Gergely gyámja, Ibi Lajos és neje Fábián Magdolna mint ez utóbbinak első férjétől Ladányi Gergelytől származó Ladányi László és József kiskorúak gyámjai, — Kiss Zsigmondnő született Ladányi Johanna, Czegely Ferencz továbbá Pirot, Sándor és több érdektársai áporkai lakosok, végre Gömöry Mihálynő szül. Ladányi lllouának külön-külön a gr. Beleznay család mint tulajdonos — több áporkai lakosok pedig mint zálogbirtokosok nevén felvett ürbői 10—33 számig terjedő telekjegyző könyvek kiigazítása iránt folyamatba telt telekkönyvi ügyében végeztetett: A kiigazitatni kért telekjegyzőkönyvekben gróf Beleznay család,nem pedig annak különösen megnevezni kellett illető tagjai levén tulajdonosként feltüntetve, ez pedig, váljon egymaga a tárgyalásnál gondnok által képviselt gróf Beleznay Ferencz, vagy pedig ugyan ezen grófi családnak lehető egyébb tagjai is, s különösen mi y részben vannak jogosítva ez ügy beni érvényes nyilatkozatadásra? a tárgyalás során ki nem mutattatván, ezen kérdések tisztába hozatala és az illető grófi jogosult tagok meghallgatása nélkül azonban gróf Beleznay család ré.-zérőli jogleladán-ól szó nem lehetvén, s ehhez képest a dolog ily állásában jelen ügy alapo an elintézhető nem lévén az e. b. végzésnek feloldása mellett z iratok az eljárás fenkijelült iránybani kellő kiegészítése s a kifejlendő körülményekhez képesti uj határozat hozatal végett illetőségükhöz visszaküldetnek. (1863. évi decz. hó 10-én 6186. P sz. a.) 36. Bernát szül. Cseley Katalin mint Cseley Imre engedményese felperesnek, Putnoky József és Onody szül. Darvas Borbála alperesek elleni zálogváltási ügyében végeztetett: A visszabocsáttatni kért zálogos birtok az alperesek kezükre jutása iránt, felperes 3./- a. Bantu Imre mint tanúra hivatkozván, ós ennek kihallgattatása 1860 oct. 8-án 5989. sz. végzéssel rendeltetvén, de ez az iratok tanúsága szerint nem teljesíttethetvén, továbbá a felperes által a kölcsönös felszámolási kérvénynyel megajánlott zálogsomma, az eredetileg összesen elzálogolt, de most már felosztva két alperes által birlalt jószág mely arányban leendő felosztása, kellően megvitatva nem lévén, a fellebbezett és e tekintetben a törvény által megkívánt szabatossággal nem bíró Ítélet, mind a két alperes részéről közbetett fellebbezés és semmiségi panasz folytán feloldatik, és az ügyiratok e hivatkozott tanú kihallgatása, ugy a zálogsomma aránylagos, és a birtokhoz mért fel osztása tekintetéből, további tárgyalás és a körülményekhez képest uj itélethozás végett visszaküldetnek. (1863. dec. 9-én 7783. sz. P. sz. a. 37. Halász Ignácznak biztosítási végrehajtást megszüntető felfolyamodásos ügyében végeztetett: A folyaniodónő által kérelme támogatásául felhozott azon tartalmú bizonyítványok, hogy alperes Alsó Lábason ingatlan vagyonnal nem bír, és hogy a felső Lábason birtokában levő ház és kertre nézve tulajdoni joga a község előtt telekkönyvileg igazolva nincsenek, annak bebizonyítására, hogy felperesnő követelése a per eldöntéséig veszélyeztetve volna, elegendőnek nem találtatván, ugyanaz a kért biztosítási végrehajtásra nézve kérelmétől elmozditatik, és e szerint az eljáró megyei tszék Ítélete megváltoztatván, az iratok sat. (1863. deczember. 10-én. 10,540. sz. P. sz. a.) 38. Szabó Andrásnak, Ehrlich Mózsi ellent ügyében Jankovics Gyula, s Markusovszky József tanuskodási kötelezettsége kérdésében végeztetett: A felperes által kihallgattatni kért Jankovics Gyula, a perhez fektetett szavatossági kereset levél szerint az alperes részéről már is perbe idéztetni czéloztatván; Markusovszky József pedig mint Jankovics Gyulának ügyvéde, védencze ügyé ben tanúság tételre nem szoríttathatván, a íelfolyamodással illetett végzés megszüntetése mellett, mindkettő a tanúskodás alól fölmentetik. (1863. decz. 1-sőn 5944. P. sz. a.) 39 Tersztyánszky István és Eleonórának, Mária Eleonóra mint a N.-szombati Orsolya szüzek kolostora fejedelem asszonya elleni, zálogjog kitörlése iránti ügyében Ítéltetett: A jelen per tárgyalásakor hatályosságban volt polg. perrend 40 §. szerint az alp. meg nem jelenése esetében a keresetben felhozott tények csak annyiban lévén valóknak tartandok, mennyiben azok a felperes által előterjesztett bizonyítékokkal meg nem czáfoltatnak ; mint, hogy azonban az A. a. bemutatott telekk. kivonat szerint felperesek az Ipoly Balogi 3 7-ik számú telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanságokra tulajdoni jogukat csak a telekkönyvit k közzétételére kitűzött hirdetvényi határidő j után jelentették be, s ennél fogva a telekk. rend. 3. § 1. pontja értelmében ezen jogukat többé az alperes fél által időközben jóhiszemmel szerzett Dyilvánkönyvi jogok hátrányával nem érvényesíthették, ugyan azért a kereseti