Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 4. szám

Pest, kedd 1864. jan. 12. 4. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Tartalom : A részvénytársulatok az ált. német keresk. törvényben. —Engel-féle t. ítélet. - Kúriai Ítéletek: magánjogi ügyekben. — Udv. rend. — Hivatalos. A részvénytársiilatok az átalánoa német kereskedelmi törvényben Hegedűs Lajos udvari titkár úrtól. *) LA társulási irány századunk egyik fő jellemvonását képezi. A nyilvános élet bár mely részére tekintünk, mindenütt több, kissebb nagyobb erőknek egy közös czél elérésérei csoportulását fogjuk tapasztalni; s minthogy századunk egyszersmind tagadbatlan materialisticus irányú is, nem lehet csodálni, ha a társulási szellem épen az anyagi élet, a vagyonszerzés terén működik legnagyobb mérvben, s aránylag rövid időszakok alatt oly óriási müveket birt szabad munka által előteremteni, minőket hajdan századok hosszú sora alatt is alig birtak volna elődeink létesíteni, kik ha sírjaikból fölkelve szemlélhetnék az újkor müveit, büszkén tekinthetnének reánk, kik az apák nem méltatlan ivadékai vagyunk. A korunkban különbnél különbözőbb társulatok között, közgazdászati szempontból a részvénytársaságok mindnagyobb fontosságra emelkedvén, csodálni nem lehet, miszerint csak mindinkább növekedő arányban veszik a törvényhozás figyelmét igénybe, mely az azokba fektetelt tőkék nagy tömegét vévén tekintetbe, azok kül- és belviszonyait olykép igyekszik szabályozni, hogy a közvagyon forgalom minél csekélyebb gátolása mellett, egyszersmind mindazon hátrányoknak eleje vétessék, melyek részyénytársulatoknak könnyelmű alakítása s kezelése folytán egyesekre s a közvagyonra s hitelre háromolhatnának. Az európai törvénykönyvezés (codificatio) egyik legújabb tüneményének az átalános német kereskedelmi törvénynek szerzői, művök alkotásakor mindazon tapasztalatok birtokában lévén, melyeket századunknak rész vénytársulatok alakításában oly munkás II. s III. negyede nyújtott, ezen törvény is sokkal részletesben, és behatóbban rendezé ezen táisaságok jogviszonyait, mint azt a régibb időből származó honi törvényeinknek rendezniök lehetett. Ezen törvény a birodalom nyugati részében, a velünk oly élénk kereskedelmi viszonyban lévő németszláv örökös tartományokban 1863 évi július 1-től fogva hatályban lévén, nem leend talán merőben érdektelen annak némely, a közkereseti részvénytársulatokra vonatkozó határozatait, figyelemmel hazai törvényhozásunkra, addig is megismertetni, míg az emiitett törvénynek hazai tör*) Ugyanattól, kinek jeles szakértő tollából folyt forditása a német keresk. tkönyvnek, melynek törvényhozásunk által hazánkbai behozatalát lapunkban (1863. 5. 8. sz.) indítványoztuk és sürettgtik. S z e r k. vény könyvünkbe való beczikkelyezése idővel lehetővé váland. Az át. német ker.törvénykönyv a kereskedelmi, vagy mint nálunk nevezni szokás közkereseti társaságoknak négy különböző faját ismeri u. m. a nyilvános kereskedelmi társaságot (Oífene Handelsgesellschaft) a kültársaságot (Commandit G-esellsch ,) melynek alosztályát a részvényekre alapított kültársaság képezi, a rendes társas ág ot (Stíllé G-esellchaft) s végre a ré szvénytársaságot (Aktién Gesellschaft) melynek rendezését a II. könyvnek, 3 czime (20—265 czikkei) tartalmazza; több személynek egyes kereskedelmi ügyletekre való egyesülése, a német k. t. k. értelmében, szoros értelemben kereskedelmi társaságnak nem tekintetvén. (Folyt, köv.) Ráczkevi Engel-féle csalási eset kir. táblai ítélete. *) Engel Ede s többek ellen csalási büntétel s abbani bünrészesség miatt indított bűnügyben, melyben Pest megye fenyítő törvszéke 1863. maj. 12-én 546 sz. a. hozott Ítélettel Engel Edét két évi; Engel Ignáczot egy évi, Steininger Ignáczot egy és félévi, SteiningerMórt egy évi rabságra, továbbá Engel Edéné szül. Steininger Ilonát hat havi, Károlyfy Nándort négy havi, s Taksonyi Sándort két havi fogságra, továbbá az eljárási s tartási költségek s az okozott károk egyetemleges megtérítésére Ítélte, — ellenben Engel Dávidot próbák elégtelenségéből, Boldizsár Jánost pedig egyszerűen az ellenök emelt vád alól fölmentette, végre a vád alapját képező vagyon átruházás iránt történt mindennemű intézkedéseket semmisnek nyilvánította, a kir. táblán ítéltetett: „Annak előbocsátása mellett, miszerint a vádlottak részéről sérelmesnek panaszlott eljárást illetőleg a felterjesztett bűnügyi iratok megsemmisítés alapjául szolgálható okokat nem tüntetnek elő: az eljáró mtörvszék ítélete Engel Ede, 1-ső Engel Ignácz 2 od, Steininger Ignácz 3-ad, Steininger Mór 4-ed, Károlyfy Nándor 6-od, Nagy János 7-ed és Boldizsár János 10-ed r. vádlottakra nézve az abban felhozott indokoknál íogva helybenhagyatik. Ellenben Engel Edénő szúl. Steininger Ilona 5-öd r. vádlottra mért fogság büntetés tartama, tekintve annak 20 éven alóli korát, s férje s atyja irányábani függő helyzetét, három hónapra leszállittatik; — továbbá miután Engel Dávid 7-ed r. vádlott ellen az, hogy ő nem csak tudója vala azon cseles tetteknek, melyek által adóságokkal terhelt Engel Ede vagyona, álnokul és hirtelen más kézre szállíttatott, hanem az e czélra koholt, és készített iratok létrehozásában szándékosan részt vett, az első bíróság Ítéletében kifejtett adatok, és próbák egybevetéséből jogszerüleg kiderül: e vádlott abban, hogy ő az Engel Ede hi*) Lásd Törv. Csar. 1863-ki 32 számot. 4