Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 51. szám

208 p r o b a n t e , praeterea vero ipsis partibus JJ. seniet eo titulo in bonis actionatis, quo earum antenati et Borsok et Szerdahel tene­bant, portiones suas tenere constanter declarautibus, et recognos­centibus, illum autem titulum simpliciter hypothecarium fuisse ex producto sub o. o. tamquam proprio totius lineae partium I. í, fücto palám evadente — ect — ect — sexu masculino lineae collateralis onere inscriptionis Testamentariae sub c) a successioneque vi no 47 et 67 l-e eideni competebat impedito — ect — devolutum esse, conscquenter parti A tanquam jura antenatorum suorum re­presentanti a paritate etiam art 45. 1656 et no 116 117. l-e Jus reluendi portiones actionales, et quidem sine sequestratione Prae­diorum kis et nagy Fud, velut juxta producta sub Gr. E. n-o 3. ect. — inseparabilium appertinentiarum Possessionis Csécseny legaliter corapetere, atque adeo tam has, quam et reliquas actionales por­tiones parti novÍ3anti Aerga tamen depositionem dcponendorum adjudicari, et hoc inodo partes novisatas I. I. ad remmissionem earundem obiigari." Ezen Ítéletet a kir. curia is helybenhagyá (anyap.X. L.) következőleg: Deliberatum est: Revelatione et repetitione literarum ad institutum praesens non pertinente. — In reliquo sententiaui praecedentis vicecomilis approbari, et pro peragenda executione processutu partes remitti," G-or Az 1789-iki tran sactio, mely igy szól „Én Sibrik László élemedett napjaimat elérvén, nyugodalomra kívánván magamat adni, s azt is meggondolváu , hogy Isten, ő szt. felsége férfiú gyermekeimet mind magához vette, s házas társamon és három leányomon kívül egyébb maradékim és örököseim nincsenek, Bozsoki, Szerdahelyi, és Szarvaskendi Vasmegyében levő jószágok pedig, me­lyeket mostanság birok — régi eleink által szerzett Donati­ok szerint Leányágot nem illetnek, és igy az én megesen­dő halálommal mmdazok Sibrik Antal öcsém uramra bi­zonyos terhével szálandók, hogy pedig mind özvegyem, és Terésia, Sofia, és Katarina leányaim , mint pedig emlí­tett öcsém uram, ugy maradéki közt történhető kedvetlen atyafiságtalanságok, haszontalau és költséges perek eltá­voztassanak, kívánom még most éltemben, — hitvesem és leányaimnak megegyesült akaratjából — ect — az emii­tett és általam eddig biratott Bozsoki, Szerdahelyi, és Szarvaskendi ősi jószágokat — hozzá tartozó ingóságai­val, haszonvételekkel, épületek — szántóföldekkel — ect — emiitett öcsém uramnak átaladni, és kezemből kibo­csátani a most következő St. György napjára kötelezem, és maradéki köteleztetnek. — etc." 7. Ezen szerződés, va­lamint a fentebbi okmányok életbeléptét, s a fiág folyto­nos gyakorlatát mutatja az 1811. osztálylevél, melyben elhunyt Sibrik Antal Bozsoki, Szerdahelyi, Szarvaskendi, Csécsenyi és Fudi ingatlan javait, minden csonkítás nél­kül annak hat fia, Mihály, Ferencz, Imre, Gábor, Antal és Bálint a Verb. I: R. 60 cz. 9. § sa értelmében ,,Nam ali­tör filiae vei mulieres pro extraneis in hac parte reputan tur, et non secus ac vicini et commettanei agere psrmit­luntur."— a leány testvéreik mint idegeneknek mellőzé­sével — egymásközt felosztották, anélkül, hogy csak egyiknek is a fiág javakhozi egyenjogát megkísérteni mostanig eszébe jutott volna. 8-or Az 1835 ik osztálylevél, mely alkalommal el­hunyt Imre testvérük halála után, annak szarvaskendi birtokát jogközös fi testvérei osztották fel; mely osztály minden bíróságon keresztül vitetett, s bár minden nővérük nagykorú volt, mégis a felperesnőtől vélt egyenlő jogai­kat keresni — meg sem is kisértették. 9 er Mutatja a javak fiágiságát a 330 éves usus, mert majd negyed fél századon áttöbbszörösa leányágbeliek által folytatott, fentemiitett egyenjogi perek, több osztályt rendelő, de a fiágiság kiderítésével soh sem érvényesített kir. parancsolatok daczára is a leányág a fiági javakban soha sem osztozott: mert ez nem képes előmutatni egy osz­tálylevelet is, mely által lehet csak egyedül az egyenjo­got igazolni, vagy okmányokkal kimutatni, hogy valaha az osztályt rendelő kir. parancsok végrehajtattak volna, mig ellenben a fiág folytonos gyakorlatát bizonyítja a jelen per is, mert a leányág most is mint hajdan — örö­kösödési czini palástjába burkolt egyenjogot keres. 10 -er A Csécsenyi és Fudi javak fiágisága kimonda­tott az 1859. jan. 13-án kelt legfőbb törvényszéki itélet által is, mely a fentebb elősorolt okmányok kimutatása folytán hozatott, s igy szól: — ,,A néhai Sibrik Ferencz után maradt Csécsenyi és Fudi ingatlan javak egyedül fiágot illetőknek kimondatnak, és mint ilyenek Sibrik Antal, Mihály és Bálintnak átadatni rendeltetnek, ennél fogva — 6'*/, hold belsőséget — 437 hold külsőséget — ect — természetben 1852-ik nov. 3-tól járandó haszonvé­telekkel együtt Sibrik Antal és Bálint felpereseknek oda ítélendőknek, stb. találta.4' Ugyanis 1852. nov. 3-án egy osztályos testvér F e r e n c z csatári apát halt el, a mikor az oszt. polg. prdtartás hatályban volt ugyan már, de sem az ősiségi ny. parancs kiadva, sem az ált. polg. tör. könyv behozva nem volt, következőleg az örökösö­dés, a halál eset alkalmával életbe volt magyar törvények szerint az ősiségi ny. parancs visszaható korlátozásai, és a polg. prrtartás zsinór mértéke szerint volt megítélendő. — Ezen hagyaték felosztása iránti kérdés per útra került, mert egy részről Sibrik Antal és Bálint követelték, hogy az örökhagyó Sibrik Ferencz által életében eladott Szar­vaskendi javak a hagyatéki tömeghez csatoltas=anak, más részről pedig a nevezett örökhagyó leányági oldal roko­nai a fiági Örökösökkel egyenlő osztályrészt igényeltek ; mivel pedig a hagyaték Győr és Vasmegyében fekvő in­gatlanra vonatkozott, biró küldés folytán bíróságul a vasmegyei cs. k megyei tszék jelöltetett ki. — Ezen bíró­ság azon elvből indult ki, hogy az oldal örökösödés a vér kapcsolat és jog közösség szerint iránylik, miután pedig jogközösséget az 1767. 1811. és 1835-ik osztály levelekhez képest csak Sibrik Antul. Mihály és Bálint tudnak bizo­nyítani, a keresetbeui Csécsenyi és Fudi javak egyedül ezeket illethetik, az időközben eladott Szarvaskendi javak pedig ezen per tárgyát nem kéoezhetik, mert a hatályban léptetett ősiségi ny. parancs értelmében, keresetek tóbbé sem az örök eladások érvénytelenítésére, sem az ősiek kiegészítésére nem folytathatók. Ezen ítéletet azonban a volt sopronyi cs. k. or. fötörvényszék azon okból oldotta fel, mert a hatályban levő polg. prdtartás szerint nem vala elég valamely osztályos perben az osztály alapjául szolgáló elveket megállapítani, hanem szükségképen ki kell mon­dani határozottan, minden osztályos felet névszeriut mi és mennyi illet. Ennek következtében 1855. martius 29. a kérdéses osztályos örökösödési per ujolag folyamatba tétetett, és a cs. k. fötörvényszék ítéletet hozván, a néhai S i b r ik F e­rencz után maradt Csécsenyi és Fudi ingat­lan javakat egyedül fiágot illetőknek ki­mondotta, és csak az ingókat rendelte a fi és leányágra való külömbség nélkül egyenlőn felosztatni. Ezen itóletet a cs. k. legfőbb törvényszék is jogérvényesen h e 1 y b e n h a gy t a. Nem volt tehát egyébb hátra, mint ezen jogérvényes Ítéletet végrehajtani. — A végrehajtási eljárás csakugyan foganatba is vétetett, de mig ezen eljá­rást egyfelől a leány ágbeli felperesek a folytonos felfo­lyamodásokkal akadályozni mai napig igyekeztek, más­felől a volt cs. k. szombathelyi törvényszékenujitott pert indítottak, mely 1862 b. Győrmegye törvszékéhez átté­tetett. Igy történt azután, mikép L

Next

/
Oldalképek
Tartalom