Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 51. szám
208 p r o b a n t e , praeterea vero ipsis partibus JJ. seniet eo titulo in bonis actionatis, quo earum antenati et Borsok et Szerdahel tenebant, portiones suas tenere constanter declarautibus, et recognoscentibus, illum autem titulum simpliciter hypothecarium fuisse ex producto sub o. o. tamquam proprio totius lineae partium I. í, fücto palám evadente — ect — ect — sexu masculino lineae collateralis onere inscriptionis Testamentariae sub c) a successioneque vi no 47 et 67 l-e eideni competebat impedito — ect — devolutum esse, conscquenter parti A tanquam jura antenatorum suorum representanti a paritate etiam art 45. 1656 et no 116 117. l-e Jus reluendi portiones actionales, et quidem sine sequestratione Praediorum kis et nagy Fud, velut juxta producta sub Gr. E. n-o 3. ect. — inseparabilium appertinentiarum Possessionis Csécseny legaliter corapetere, atque adeo tam has, quam et reliquas actionales portiones parti novÍ3anti Aerga tamen depositionem dcponendorum adjudicari, et hoc inodo partes novisatas I. I. ad remmissionem earundem obiigari." Ezen Ítéletet a kir. curia is helybenhagyá (anyap.X. L.) következőleg: Deliberatum est: Revelatione et repetitione literarum ad institutum praesens non pertinente. — In reliquo sententiaui praecedentis vicecomilis approbari, et pro peragenda executione processutu partes remitti," G-or Az 1789-iki tran sactio, mely igy szól „Én Sibrik László élemedett napjaimat elérvén, nyugodalomra kívánván magamat adni, s azt is meggondolváu , hogy Isten, ő szt. felsége férfiú gyermekeimet mind magához vette, s házas társamon és három leányomon kívül egyébb maradékim és örököseim nincsenek, Bozsoki, Szerdahelyi, és Szarvaskendi Vasmegyében levő jószágok pedig, melyeket mostanság birok — régi eleink által szerzett Donatiok szerint Leányágot nem illetnek, és igy az én megesendő halálommal mmdazok Sibrik Antal öcsém uramra bizonyos terhével szálandók, hogy pedig mind özvegyem, és Terésia, Sofia, és Katarina leányaim , mint pedig említett öcsém uram, ugy maradéki közt történhető kedvetlen atyafiságtalanságok, haszontalau és költséges perek eltávoztassanak, kívánom még most éltemben, — hitvesem és leányaimnak megegyesült akaratjából — ect — az emiitett és általam eddig biratott Bozsoki, Szerdahelyi, és Szarvaskendi ősi jószágokat — hozzá tartozó ingóságaival, haszonvételekkel, épületek — szántóföldekkel — ect — emiitett öcsém uramnak átaladni, és kezemből kibocsátani a most következő St. György napjára kötelezem, és maradéki köteleztetnek. — etc." 7. Ezen szerződés, valamint a fentebbi okmányok életbeléptét, s a fiág folytonos gyakorlatát mutatja az 1811. osztálylevél, melyben elhunyt Sibrik Antal Bozsoki, Szerdahelyi, Szarvaskendi, Csécsenyi és Fudi ingatlan javait, minden csonkítás nélkül annak hat fia, Mihály, Ferencz, Imre, Gábor, Antal és Bálint a Verb. I: R. 60 cz. 9. § sa értelmében ,,Nam alitör filiae vei mulieres pro extraneis in hac parte reputan tur, et non secus ac vicini et commettanei agere psrmitluntur."— a leány testvéreik mint idegeneknek mellőzésével — egymásközt felosztották, anélkül, hogy csak egyiknek is a fiág javakhozi egyenjogát megkísérteni mostanig eszébe jutott volna. 8-or Az 1835 ik osztálylevél, mely alkalommal elhunyt Imre testvérük halála után, annak szarvaskendi birtokát jogközös fi testvérei osztották fel; mely osztály minden bíróságon keresztül vitetett, s bár minden nővérük nagykorú volt, mégis a felperesnőtől vélt egyenlő jogaikat keresni — meg sem is kisértették. 9 er Mutatja a javak fiágiságát a 330 éves usus, mert majd negyed fél századon áttöbbszörösa leányágbeliek által folytatott, fentemiitett egyenjogi perek, több osztályt rendelő, de a fiágiság kiderítésével soh sem érvényesített kir. parancsolatok daczára is a leányág a fiági javakban soha sem osztozott: mert ez nem képes előmutatni egy osztálylevelet is, mely által lehet csak egyedül az egyenjogot igazolni, vagy okmányokkal kimutatni, hogy valaha az osztályt rendelő kir. parancsok végrehajtattak volna, mig ellenben a fiág folytonos gyakorlatát bizonyítja a jelen per is, mert a leányág most is mint hajdan — örökösödési czini palástjába burkolt egyenjogot keres. 10 -er A Csécsenyi és Fudi javak fiágisága kimondatott az 1859. jan. 13-án kelt legfőbb törvényszéki itélet által is, mely a fentebb elősorolt okmányok kimutatása folytán hozatott, s igy szól: — ,,A néhai Sibrik Ferencz után maradt Csécsenyi és Fudi ingatlan javak egyedül fiágot illetőknek kimondatnak, és mint ilyenek Sibrik Antal, Mihály és Bálintnak átadatni rendeltetnek, ennél fogva — 6'*/, hold belsőséget — 437 hold külsőséget — ect — természetben 1852-ik nov. 3-tól járandó haszonvételekkel együtt Sibrik Antal és Bálint felpereseknek oda ítélendőknek, stb. találta.4' Ugyanis 1852. nov. 3-án egy osztályos testvér F e r e n c z csatári apát halt el, a mikor az oszt. polg. prdtartás hatályban volt ugyan már, de sem az ősiségi ny. parancs kiadva, sem az ált. polg. tör. könyv behozva nem volt, következőleg az örökösödés, a halál eset alkalmával életbe volt magyar törvények szerint az ősiségi ny. parancs visszaható korlátozásai, és a polg. prrtartás zsinór mértéke szerint volt megítélendő. — Ezen hagyaték felosztása iránti kérdés per útra került, mert egy részről Sibrik Antal és Bálint követelték, hogy az örökhagyó Sibrik Ferencz által életében eladott Szarvaskendi javak a hagyatéki tömeghez csatoltas=anak, más részről pedig a nevezett örökhagyó leányági oldal rokonai a fiági Örökösökkel egyenlő osztályrészt igényeltek ; mivel pedig a hagyaték Győr és Vasmegyében fekvő ingatlanra vonatkozott, biró küldés folytán bíróságul a vasmegyei cs. k megyei tszék jelöltetett ki. — Ezen bíróság azon elvből indult ki, hogy az oldal örökösödés a vér kapcsolat és jog közösség szerint iránylik, miután pedig jogközösséget az 1767. 1811. és 1835-ik osztály levelekhez képest csak Sibrik Antul. Mihály és Bálint tudnak bizonyítani, a keresetbeui Csécsenyi és Fudi javak egyedül ezeket illethetik, az időközben eladott Szarvaskendi javak pedig ezen per tárgyát nem kéoezhetik, mert a hatályban léptetett ősiségi ny. parancs értelmében, keresetek tóbbé sem az örök eladások érvénytelenítésére, sem az ősiek kiegészítésére nem folytathatók. Ezen ítéletet azonban a volt sopronyi cs. k. or. fötörvényszék azon okból oldotta fel, mert a hatályban levő polg. prdtartás szerint nem vala elég valamely osztályos perben az osztály alapjául szolgáló elveket megállapítani, hanem szükségképen ki kell mondani határozottan, minden osztályos felet névszeriut mi és mennyi illet. Ennek következtében 1855. martius 29. a kérdéses osztályos örökösödési per ujolag folyamatba tétetett, és a cs. k. fötörvényszék ítéletet hozván, a néhai S i b r ik F erencz után maradt Csécsenyi és Fudi ingatlan javakat egyedül fiágot illetőknek kimondotta, és csak az ingókat rendelte a fi és leányágra való külömbség nélkül egyenlőn felosztatni. Ezen itóletet a cs. k. legfőbb törvényszék is jogérvényesen h e 1 y b e n h a gy t a. Nem volt tehát egyébb hátra, mint ezen jogérvényes Ítéletet végrehajtani. — A végrehajtási eljárás csakugyan foganatba is vétetett, de mig ezen eljárást egyfelől a leány ágbeli felperesek a folytonos felfolyamodásokkal akadályozni mai napig igyekeztek, másfelől a volt cs. k. szombathelyi törvényszékenujitott pert indítottak, mely 1862 b. Győrmegye törvszékéhez áttétetett. Igy történt azután, mikép L