Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 45. szám

Pest, 1864. péntek jnnius 10. 45. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK, TartriloD! : Büntetőjogi értekezés. (Vége.) — Kúriai ítéletek magánjogi ügyekben. — Hivatalos tudnivalók. Büntetőjogi értekezés. A test szervezet s állapot befolyása az emberölési bűntény megalapítására. (Vége.) Hogy az absolut lethalitas rendszere mily minden biztosság nélküli alapokkal bir, tehát, hogy a véletlennek, s ezzel a legveszélyesebb önkénynek mily nagy tért nyit, eléggé kitűnik már abból is, mikép maga az arra vonatkozó orvos törvényszéki tan, melyre az alapitatik, teljesen ingatag, változékony és bizonytalan. Ezt tanúsítja minden esetre az orvos törvényszéki tan története , melyből látható, mikép azon halálozási és sebzési felosztások, melyeken alapszik a lethalitas rendszere, majdnem annyi s oly sokfélék, a hány orvosi tekintélyek különböző időkben felmerültek; mindig ujabb és ujabb felosztások állitattak elő; és ezen kísérletek minduntalan megujitatnak ; *) mi nem történhetnék, ha ezen tan s rendszer szilárd , határozott elveken nyugodnék, mi ha valahol, bizonyosan az életveszéllyel, s az ember legszentebb jogaival játszó emberölési esetekben szükségeltethetnék. De a mi alig is lehet j máskép, miután, mint már említetett, alig jön elő eset, melyben a sebzési tetten kivül más okok, külkörülmények is, befolyással a sebzés kimenetére, közbe nem jönnének; miért a szakértők, hogy e tan értelmében a befolyást mérlegezhessék, hogy a halálosság fokozatait kijelölhessék, úgyszólván esetenként kénytelenek külön küldn osztályzatot megalapítani. — És innen az orvosok közt, mint magok az illető szakértők jelesbjei bevallják, az önkényszerű nézeteknek egész özöne, s valódi fogalom zavar keletkezik 2) miért az ujabb szaktudomány terén az sürgettetik, 3) hogy a sebesitések halálossága feletti nyilatkozat, ') Schürmayer bad. medicina Ír ath: Lehrb. d. ger. Medicin mit Berücks. d. neueren Gesetzgebungen. Erlangen 1854. § 258. 2) Miért már Fe uerbach — azon figyelmeztetést intézé a juristákhoz. hogy az orvosok terminológiájától minél inkább óvakodjanak , mert — ugy mond — majd minden orvos ugyanazon kifejezésnél egészen másra gondol. Lehrbuch§ 208. Anmerk. 3) Schürmaier u.'ott. Következetesen az is kívánatosnak nyilvánul, hogy a törvényhozások a szakértőkhöz intézendő kérdések tétele iránt akkép intézkedjenek 4) hogy azok mindig csak a halál tényleges okainak, s ezek hatályának szakértői (orvosi) kiderítésére irány oztassanak; mellőzve azon kérdést: hogy ez vagy ama sebesité3 halálosnak, vagy mily halálosnak tekintendő? 4) Morstadt — Feuerbach büntető jogtanának szellemdús commentatora a badenibünt. perrend. 105 §-át ily kérdéstétel mintájául jelöli ki. Az következőt tartalmaz : I. A szakértői vélemény arra adand nyilatkozatot: hogy mi volt az elhunyt halálának tényleges oka; tehát különösen, hogy az elhunyt erőszakos halál folytán mult-e ki, és pedig az észlelt sebesitések, s bántalmazások s kimondása annak, hogy a concrét esetben halált okozónak mi tekintendő, az orvosok hatásköréből elvétetvén, egyedül a bíróságra bizattassék; az elsők csak arra leendvén hivatva, hogy a sebzésre s tény körülményeire vonatkozó anyagot összeszedjék, az előállt életvesztés okait világosságra hozzák, s ezeknek hatályát tüzetesen kimutassák; hogy ez által a birák képesítessenek, a sebesités törvény szerint értett halálossága, illetőleg halálokozása felett határozhatni. Továbbá, miután a lethalitas tana lényegileg annak feltevésén alapszik, hogy a tett sebzés ki- vagy ki nem gyógyítható, a mitől függ t. i. szerinte a sebesités halálossága vagy nem halálossága ; következik, mikép mindenekfelett a kigyógyitás módja s eszközei iránt tisztán megalapitott elveknek kellene létezni. Már pedig épen e körül, illetékes szakértők öszhangzó nyilatkozataként, 5) ugy szólván megoldhatlan kételyek, s nézet ellentétek uralkodnak ; minthogy alig van eset, melyben az orvosok a gyógymód iránt teljesen megegyeznének , legkevésbé pedig épen magok az orvosi tekintélyek, kiknek kellene I pedig magasb tudományi képességükkel a biztos alapokat felállítani. — De a valóban, elismert érvényű műtételeknél is, bebizonyítani azt, hogy azok felgyógyulást, a sebesült élte megmentését fogták volna eredményezni, a legjelesb szakértők szerint felette nehéz, ha nem lehetetlen ; miután némely sebesültek a legügyesb orvosok kezei közt is elvérzenek, elhalnak, mig mások ugyanazon sebből kigyógyulnak. 6) Azonban, ha a műtét sikere bebizonyítható lenne is, az még sem tagadható,mikép e siker legtöbb esetben a segély s műtét gyorsaságától függ; folytán-e és melyek miatt? vagy pedig különös körülményekből bizonyosan vagy valószínűen következtethető-e, vagy hogy az már azon sebesitések előtt elhunyt légyen, vagy hogy valamely, a nem veszélyes sebesitéshez jött s attól független ok folytán veszté-e életét? II. Azon esetben, ha az észlelt sebesitések nyilvánitatnának a beállt halál okainak,akkor a biró felvilágosításául, azon kérdésre : mily valószínűséggel vagy valószinütlenséggel volt a halál következmény a bűntettes cselekedeténél előrelátható? — a szakértők azonnal aziránt véleményezendnek: hogy a vádlottat terhelő cselekvény, már átalános természeténél, vagy a sebesült különös test alkatánál, valamely különös állapotánál, vagy véletlen kül körülmények következtében okozta-e a halált okozó sebesitést? A biró szabadságában álland további, a bűntény megítélésére befolyásos kérdéseket esetenkint tehetni." KritischerCommentarzuFeuerbachs Lehrbuchvon K. E. Morstadt Schafhausen 1852. S. 344. 5) Fridreich: Grundbegriffe d. Criminalr. für Arzte, Juristen. Nürnberg 1861. sub. Töd 11. der V e r 1 e tzu nge n. c) Orfila: decan u professor d medicin facultat in Paris : Lehrbuch d. ger. Medicin, aus d. 4-ten fr. Auflage. Leipzig 1848. II. S. 584. 45