Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 45. szám

J82 midőn pedig nem feltételezhető, hogy a sebesült körében, vagy csak közelében is mindig orvos létezzék, vagy hogy a legügyesb orvos is — a diagnosis meghatározása előtt, azonnal műtéthez foghasson. — Átalában a sebesitések következményei — a fent már emiitett okok s kül körülmények folytán — nincsenek mindig arányban okaikhoz. 1) És mivel épen ez okból nem lehető, hogy a fenforgó ténykörülményekben rejlő okok tényleges hatálya mindig bizonyossággal meghatároztassék, mivel legtöbbször csak valószínűség eszközöltethetik- már ennél fogva is ledől a sebesitések per se, per accidens stb. féle osztályzata; minthogy a per se, per accidens halálosság valószínű nem lehet, hanem csak bizonyosan halálos; az orvos határozatát a halalosság fokozatai felett, pusztán valószínűségi okokra nem alapithatja, ki nern mondhatja 8). Ezen osztályzat az orvos szakértők által azért is alaptalannak nyilvánitatván; mivel tszóki gyógytanilag valódilag halált előidéző ok — közbeeső okok nélkül, nem létezvén, szorosan véve semmiféle sebzés sem idézhet elő közvetlenül halál esetet — e kettő közt mindig az u. u. phisiologiai halál nem s okok 9) foglalván heiyet. Miután az absolut lelhalitás tanának alaptalansága, a büntető jogrendszer elveivel való összeférhetlensége, nyilvánossá lett; *°) a törvényhozások a tudomány ebbeli vívmányait magokévá tették, s törvényeikben érvényre emelték. Kitűnt ebben különösen a Bajor codificalio, mely a régi iskola tanainak elvetésével, az előhaladott, szabadelvű iránynak úttörője, jóformán kezdeményezője lett, 1813-i codexében a sebesitések ismeretes osztályzatát, s ennek a halálosság tényálladékára való jogi befolyását határozottan kizárván,11) s különösen megalapítván, hogy 7) Orfila u. o. 577. 1. Miért ezen kitűnő szaktudós is igaz ságtalanságnak tartja, hogy a tettes a sebzés következménye iérti felelősség alól kivétessék, azért, mert a sebesült állapotja a halál elŐ9egélésére befolyással volt, s azt ő előre nem látta s nem ismerte. 8) Schürmaieru. o. § 269. 9) Ilyenek — tekintettel a tszéki gyógy gyakorlatra : apoplexia cerebri, Láhruung d. Rückenmarks, Lahmung d unterleibsnerven systems — d. gesammten nervensystems -- d. Herzeri9, --d. Lungenerschtipfung aus allgem. blutleere (Verblutungstod) Erschöpfung durch Erguss v. Sáften — durch profuse Eiterung oder Verschwárung — durch Brand oder destruction eines Organes. Schürmaier: Lehrbucli. § 212. 10) Megjegyezvén, mikép a jelen értekezés kritikája csak az emberölési tényálladék megalapításának kizárására vonatkozik; mi nem zárja ki, hogy az arra befolyásos 3 kifejtett ténykörülmények részint a dolus kérdésénél, résziut a büntetés kimérésénél számításba vétessenek — minek fejtegetése azonban jelenben nem tartozott feladatunkhoz ; mint azt is, mikép egészen más tekintet alá jönnek azon az életvesztésre befolyt körülmények, melyek a sebzéstől telji-sen külön s idegen elemet képeztek. 11) A bajor c>dex ide vonatkozó 143 cz. igy szol: ,,Es hat sonaeh auf die rechtliche Beurtheilung der Tödtlichkeit einer Beschadigung oder Verwundung keinen Einflus, ob dieselbe in andern Fallen durch Hilfe d Kunst etwa schon geheilt worden oder nicht; ob in dem gegenwartigen Faüe durch zeitige zwekmiissige Kunsthülfe ihr töiltlicher Erfolg hatte verhindert werden können; ob dieselbe unmittelbar oder nur durch andere, jedoch durch sie Selbst in Wirksamkeit gesetzte Zwischenursachen den Tod bewii kt habe, ob endlich dieselbe allgemein tödtlich sey, oder nur w e g e n der eigenthümlichen Leibesbeschaffenheit des Entseelten , oder wegen der zufalhgen Umstande, unter welchen si ihm zugefügt worden, den Tod hervorgabracht habe" annál jogi tekintetbe ne vétethessék, ha a halál eset sobesités folytán a sebesült különös test alkata, s állapotja által idéztetett elő. 12) A bajor codexnek ezen szabadelvű iránya útmutatóul szolgált s követtetett nem csak a többi német — hanem más államokban is. így nevezetesen Schweicz 13) legtöbb cantonjai azt codexeikbe bevették, elvetvén a halálosság tanát, a testalkat s más külkörülmények befolyását. A német államok törvényhozásaiban, a bajor codex példájára, azon elv átalános érvényre emelkedett 14) azt megalapítván, s nagy részben szószerint is elfogadván az oldenburgi 1814-i (148 cz.) a szász altén. 1811 -i (120. cz.) a würtembergi 1839-i (235 cz.) a braunschweigi 1840-i (154 §) a hanovérai 1840-i (226 cz.) a badeni 1845-i (204 §) a hesseni 1841 -i (251. cz.) a porosz 1851 -i (185 §) az osztrák 1852-i (134 15) §) a nassaui 1849-i (244 cz.), a thűringi államok 1850 (118 cz.), valamint a szász (38 cz.) 1855 i codex l6) és az 1860—6'1-i brémai bűnt. codex terv is (354 §.) A franczia (25í5 s k. cz.) belga (295 s k.cz.) Codexek ezen a német törvényekben foglalt szabályokat nem tartalmazzák ; de törvényszéki gyakorlatukban átalánosan elfogadott s megalapított elv, miszerint a sebesült test szervezeti sajátságai az emberölés tényének megalapítására befolyással nem lehetnek. l7) Ugyanezen szabadelvű irányt követte a magyar 1840-i bűnt. codex terv is, melynek 116. § világosan rendeli. „A gyilkosságot, s a szándékos emberölést bevégzettnek akkor tekinti a törvény , ha a sértettnek halála, a sértésnek, vagy valamely egyenesen abból származó okoknak következtében 30 nap alatt valósággal bekövetkezett, s ily esetben a,zon körülmény, hogy a sértett azonnal meg 1Z) A 143 S-t részletezése miatt a bajor 1848-i thozás kitörülte, de a legújabb 1862-b. életbe lépett nov. 10. 1861-i bajor codexben (233 cz.) ismét, habár más szerkezettel felvétetett. — Die Strafgesetzgebung d. Königr. Baiern. Er1 a n g e n. 1864. 13) így a lu z e r n i (166. oz.) thurgaui (97. cz ) graubündeni (87. cz ) A többi cantonokban a tszéki gyakorlat ugyanezen elvet érvényesiti. u) M i 11 e r m a i c r zu Feuerbach S 218. lJ) Erről Németország egyik legjelesb juristája azt mondja : Sehr bedenklich ist die Formulirung d. Oest. 134. S Heffter: Lehrbuch S. 185. És méltán, mert azon S szerkezete a tudomány igényeinek legkevésbé sem felel meg. — Hasonlóan nem a würtembergi codex 235 cz. sem azon helytelen toldaléka folytán: ,oder doch herbeigefülirt habén würde, wenn derselbe nicht durch ein anderes Ereigniss zeitiger bewirkt worden ware' mi a lethalitás tan kizárása elvet jóformán megsemmisíti. ,(') Ez azonban a fentebbi codexek részletes szabályozását „mely. még a szász 1838-i codexben benfoglaltatott, elhagyván, helyette csak atalánosan fejezi ki ugyan azon elvet köv. szavakban : Gesetzt auch das zur Hervorbringung derselben Umstande mitgewirkt habén, welche der Verbrecher niebt vorherge9ehen hatte.' De ez alatt a tszéki gyakorlatban ugyanaz értetik, mit a többi német codexek idézett S§ tartalmaznak. Krug: Commentar zu d. Strafgesetzbuehe f das Königr. Sachsen v. 11. aug 18Ö5 Leipzig 1861. II. S 47. — Miután a kérdéses elv teljesen megalapitottnak s biztosítottnak vehető, az 1813 i bajor codex részletezése, inkább csak gyakorlati felvilágosítás s utasításra szolgálónak tekinthető, miért szükségessége az ujabb codificatiokban átalánosan nem érvényesítetik. 17) H e 1 i e etChauveau. Theorie d. Code pénal V. ch. 45.