Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 39. szám

155 változtatásával felmentetik stb. (1864. april 15. 11312. I P. sz. a. Elő. : Gedeon Gábor.) 228. Liszi Mátyásnő szül. Ondruch Katalinnak néh. Liszi Mátyás hagyatéka e. ügyében végeztetett : Az id. törv. szab. 165 §-a abbeli rendeletének, Hogy oly örökö­södési esetekben, hol árvák vagy más gondnokság alatt álló egyének érdekelvék, az árvaszék a leltár beérkezése után az osztályt az illető árvák attya, a legközelebbi ro­konok és többi érdeklett felek meghallgatása mellett egyesség utján eszközölje, ha pedig az egyesség nem si­kerülne, azon felet, kinek igénye mellett kevesebb törvé­nyes vélelem harczol, a perutjára utasítsa, a jelen eset­ben elég nem tétetvén, az eljáró megyei törvényszék a neheztelt végzésnek hivatalbóli feloldása mellett a fen­tebbi szabályszerinti eljárásra és a felek meghallgatása után a kifejlendőkhöz képest teendő további intézkedésre utasitatik, mi czélból az iratok stb. (1864. april 6-án 11157. P. sz. a. Elő. : Makovicz Ede.) 229. Dombay Gábor, és Turcsányi Anna hitestár­saknak, Nyitra alváros közönsége elleni sommás visszahe­lyezési perében ítéltetett: Az alispán a jelen hozzá beadott keresetlevelet, egyébb hivatalos teendői által gátolva, in­tézkedés végett, az illető szolgabíróhoz, ugy mint az id. törv. sz \b. 40 §-a szerint ezen sommás visszahelyezési ügynek törvényes bírájához, kihez a keresetet eredetileg is beadni felperesnek szabadságában állott, utasítván; miután e szerint az eljáró bíróság a maga illetőségét he­lyesen állapította meg, de bíró küldés esete is itt fen nem forogna; miután továbbá alp. város részéről felhozott el­járás közbeni szabálytalanságok be nem bizonyitattak, az alaptalan semmiségi pinasz elvettetik, s tekintve, hogy felpereseknek egy éventuli birtoklása a C. a. bizonyítvány által, melynek tartalma alperesileg a per tárgyalása foly­tán határozottan nem tagadtatott, elegendőképen igazol­tatnék, hogy továbbá az alp. részéről az ügy érdemére vonatkozólag csak a íelebbviteli kérvényben felhívott uj bizonyítékok a jelen ügy eldöntésénél figyelembe nem vétethetnek; a megyei törvszéknek másodbiróságilag ho­zott Ítélete, az ügy érdemére nézve is helybenhagyatik, a perköltségek azonban több azok közé sorolt, de oda nem tartozó, s nem igazolt tételek kihagyácával 50 frtra le­szállíttatnak s az iratok stb. (1864. april 22-én 14620. P. sz. a. Elő. : Makovicz.) 230. Szathmári püspöki alapítványnak Miskolczy Lajos és neje elleni zálogjogi átkebelezés iránti ügyében végeztetett : A Csekei 119. sz. telekjegyzőkönyvben Köl­csey Klára férjezett Miskolczy Lajosné javára feljegyzett per folytán ennek és Kölcsey Helénának, férjezett Szilágyi Lászlónőnek, tulajdonjogilag megítélt, s ezek részére vég­rehajtásiig be is kebelezett javakat adós özv. Kölcsey Adámnő az átkebeleztetni kért kötelezvény szövege értel­mében is nem tulajdonjogilag, hanem egyedül a rajtok fekvő pénzösszege, illetőleg beruházásai erejéig birtokol­ván, miután ezeknél fogva az eredeti betáblázás is egye­dül özv. Kölcsey Adámnőt tulajdonilag illetett javakat terhelhette, ellenben sem a használatul általa birt javakra, sem pedig az 1840. évi 21. tczikk értelmében a beruházá­sokra mint ingó vagyonra nem vonatkozhatott, ugyanazért az eredeti betáblázás a 119. sz. tjkönyvben jelenleg Mis­kolczy Lajos és neje Kölcsey Klára neveiken álló ingat­lanságokra nem terjedvén ki, az e. b. végzés megváltoztam tájával az átkebelezésnek ezen tjkönyvi javakra hely nem adatik, egyebekben az e. b. végzés nem íelfolyamodványo­zott része érintetlenül hagyatván, az ügyiratok stb. (1864. april 19-én 1916. P. sz. a. Elő. : Chernél.) 231. GrófZichy Ferdinándnak mint a nádor-csatorna elnökének, Ranolder János veszprémi püspök elleni, ez utóbbira csatorna fenntartási költségek fejében rótt 4810 frt \01/l kr. iránti perében Ítéltetett: A felperes által kép­viselt társulat 1.810 évben, és igy még akkor alakulván, midőn az 1807 évi 17. t. cz. szerint, az illető érdekeltie­ket, ha önkénytesen vállalkozókká nem lettek , a szabá­lyozás által eredményezett haszon létesítése után lehetett csak aránylagos teherviselésre kötelezni, miután jelen, bár nem a kérdéses csatorna előállításának, de az 1827 évi 33 t. cz. által is biztosított fenntartásának költségeit tárgyazó perben, a múltból sem egy, sem más részről oly tény, melynek alapján ezen követelés eldöntethetnék, teljes bizonyossággal felderítve nincs, a közelebb felidé­zett törvczikk 3. szakasza pedig a fenntartási költségek viselését, az illető érdekelttekre háramlóit haszon arányá­ban rendeli meghatároztatní, a minthogy a peres felek csakugyan ez irányt követve, ellentétes állításaikban ki is terjeszkedtek arra, hogy midőn alp. püspökség egyházi javadalmához tartozó ősi birtokára nézve, ezen csatornát nem csak hasznosnak el nem ismerte, sőt károsnak nyilat­koztatta, akkor ennek ellenében felp. azon csatornát a kér­déses birtokon keresztül vezetettnek, és arra nézve elő­nyösnek vitatta, ezen döntő körülmény iránti kérdés azon­ban, birói szemle nélkül alaposan el nem ítéltethetik,— ennél fogva az eljáró megyei törvszék Ítéletének azideigl. törv. szabályok 106 szakaszához képest hivatalból fel­oldása mellett, a szakértők hozzájárulásával megtartandó birói szemle, ennek nyomán a keresvény ./ alatti mellék­letének hitelesítésére is kiterjesztendő további tárgyalás, és a kifejlendőkhöz képest ujabb Ítélet hozatala el­rendeltetvén, e végett a per stb. (1864. april 26-án 10401. P. sz. a.) 232. Emresz Agostonnénak Deákyés Mészáros elleni ügyében ítéltetett : Miután a C. a. számla elleni alperesi ellenvetések közül, csak is a leengedettnek állított 200 írtokra nézve éltek az alperesek törvény előtt megállható némi bizonyítékkal, és ennél fogva birói tekintetbe csak is e leengedésnek kérdése jöhetne, miután továbbá azon alp. állítás, miszerint a felszerelési eszközökért és kereskedési czimnek időleges használatáért kikötött 1500 frtból Emresz Ágoston 200 frtleszámitásábabeleegyezett,Rossi Lélia tanú­nak vallomásávaltámogattatnék,és azon körülmény, hogy az 1500 frt. már le is fizettetett, annál fogva, mert az A. a. szerződésből eredő követelések összeszámolása és végkie­légítése még meg nem történt az érdek lett tanú általi bi­zonyítás tekintetbe vételének ellent nem állhatna, ugyan azért ezen bizonyíték kiegészítéséül az alp által felaján­lott póteskü megengedésének helye találtatván, az e. b. megítélt 557 f. 82 kr. marasztalási összeg, azon esetre, ha alp. arra nézve, hogy Emresz Ágost az A. a. szerződés 1. ptjban a felszerelési eszközökért, és a kereskedési czim használatáért kikötött, s általok le is fizetett 1500 frtból 200 írtnak utólagos leszámításába beleegyezett, a pótes­küt leteendik, 357 f. 82 kr. leebb szállitatik, és a kama­tok is csak ezen összegtől Ítéltetnek meg, hogy ha pedig a fenebbi esküt le nem tennék, ugy alperesek az egész 557 frt 82 kr. kereseti összegbe, és annak kamataiba e helyütt is elmarasztatván, ily változtatással az e. b. ítélet helybenhagyatik, a per stb. (1864 april 12-én 9397. P. sz. a) 233. Szabó Eleonóra Háry Józsefnőnek, Gyapay Dienes, és Gyapay Győző elleni perében ítéltetett : Fel­peresnő az A a. 1860 oct. 2-án kelt szerződés 4-ik pontja I szerint, magát a bérbe adott birtokán egy birka aklot

Next

/
Oldalképek
Tartalom