Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 39. szám

156 felállítani, cseléd szobát, konyhát, és kamarát építeni, s ezeket az 1861 mart. 19-én alp. bérlők használatába átadni kötelezvén, miután, hogy ezt nem tette, s hogy alp. az 1861 évi nyáron által ezeknek hiányában juhaikat mástól kibérlett akolban tartani, s juhászoknak számára is lakást kibérleni kényszerülve voltak , felperesnő válaszában tett nyilatkozatai által kétségbe nem vonhatólag beismerte, miután továbbá a jelen per megítélésénél zsinór mértékül veendő áptkv 1105. §-a szerint a bérlőnek, ha a bérlet tárgyának egy része tőle elvonatik, a bér aránylagos része is elengedendő volna ; — miután végre az alperesek által 3 sz. a. beperesitett nyugtának tartalma, mely szerint ők Kissfaludy Dénesnek a fentebbi időre tőle kibérlett juh akolért, és juhászlakásért 150 irtot fizettek, felperesnő részéről kétségbe nem vonatott, s így alp. azon joga, hogy a szerződés szerint felperesnő által építendő, de nem épített akol, és cselédlakás helyett Kissfaludy Dénestől kibérlett hasonló épületekért fizetett bér a felperesnőnek járó haszonbérbe betudassék, kétségbe nem vonalhatnék, alperesek ezen akol, és cselédházért fizetett 150 frt bérnek levonása után felülmaradó 330 irtoknak, és az e tőke után az 1861 september 29 tői, a mennyire felperesnő a megállapított kamatlábra nézve az Ítéletet nem felebbezte, 4% kamatoknak megfizetésében, a perköltségek kölcsönös megszüntetése mellett elmarasztatnak, s ennyiben az eljáró kerületi it. tábla Ítélete megváltóztatván, alpereseknek egyébb kártalanítási igényeikkel külön perre lett utasítását illetőleg pedig, helybenhagyatván, az iratok stb. (1864. april 22-én 14614. P.sz. a. Elő : M a k o v i c z.) 234. Mihályfy Ignácznak Kővágó István elleni perében Ítéltetett: Az alperes által maga részére alkalmazni kivánt p. t. 1105 § szerint a bérlő rendkívüli balesetek előfordultakor a bérleti összegből annyi résznek elengedését kérheti, a mennyi a közönséges jövedelemnek felénél alóli kisebbedése által a fizetendő haszonbérből hiányzik, — ámde alp. sem a rendkívüli balesetet, sem a bérlemény közönséges jövedelmét, és annak felénél alóli kisebbedését ki nem mutatta, és igy a visszatartott 227 frt bérleti hátralék elengedéséhez jogot annyival kevésbé tarthat, mivel akkor, a mikor a bátyai községi elöljárók a legelőt, melyre a gulya és ménes is közösen járt, önhatalmilag elkülönítették, és mintegy 3000 birka számára szükséges legelő elhagyásával a többi legelő részt elfoglalták, ha ez által a Vigyázó Sándor, Rakovszky, Ordódy, Vapenkáné, és Csajághi örökösök birtokaik után járó, alp. által felperestől az 186% évre kialbérelt legeltetési jogot megháborítva, — és egyszersmind magát a bérlemény közönséges haszonélvezetében gátolva lenni tudta, — módjában állott akár a község elleni kereset, és felperes szavatosságának igénybe vételével bírósági uton orvoslást szerezni, akár pedig a p. t. k. 1117. § engedelme mellett a szerződést felmondani és attól elállani, mit alp. nem tett, hanem a haszonbért azontúl is egészben fizetvén, a bérletet egészen lejáratni engedte. Ily körülmények közt alperes az önbeismerése szerint visszatartott 227 frt 93 kr. haszonbéri hátralék megfizetése alól felmenthetőnek nem találtatván, — a kereseti 227 frt 93 kr. tőke összegben, ennek 1861 sept. 8-tól járó 6% kamataiban és 30 frtra határozott perköltségben elmarasztatik,és ekép megváltoztatván az e. b. Ítélete, az iratok stb. (1864 april 16-án 2064. P. sz. a.) 235. Sebestyén Gábornak Elszánt Ferencz és neje Lambert Anna elleni perében ítéltetett: Alperesek az A. a. kötvény valódiságát elismervén, és az ezen kötelezvény által bizonyított 700 pírt. tartozási tőke, tekintve, hogy a fizetésre kitűzött egy évi határidő már régen lejárt, minden további felmondás nélkül is beperelhető lévén ; azon felp. által a kereset levélben állított és alpsek részéről hallgatag beismert körülmény által pedig, hogy az utolsó kamat fizetést alpsek magának felperesnek személyesen teljesítették, ezt a kérdéses kötelezvény jogszerű tulajdonosánaklenni a B a. engedmény értelmében elismervén, és igy annak bizonyítása, hogy e kötelezvény mi jog czimen biratott légyen az engedményezőnő által feleslegessé válván, az e. b. Ítéletének megváltoztatásával alperesek a kereseti tőke és annak 1862 nov. 4-től kért s alperesek által nem kifogásolt 6 % kamatjainak az Ítélet jogerőre emelkedésétől számítandó 15 napi megfizetésében marasztatnak, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetvén, a periratok stb. (1864 april 16. 14879. P. sz. a.) 236. Kachut József és érdektársainak, Kachut Endre ellen */24 telki tartozmányhozi tulajdoni jog iránti perében ítéltetett: Alperes maga önként beismeri, a kihallgatott tanuknak esküvel erősített vallomásával pedig törvényszerüleg bizonyítva is van, hogy a kereseti y21 Laurova nevü krasznahorkai határbeli telekrész a felperesek néh. édes attya Kachut Andrásnak és pedig halála órájáig kétségtelen tulajdona volt; s hogy felp. az A. a. ugyan azon telek részre nézve az alp. s bizonyos Keller Simon és Jakab között létre jött adásvevési szerződés keletkezésekor még kiskorúak lévén, amaz eladásba semmiképpen sem folyhattak be, miután tehát alp. mindezek ellenében, nevezett Heller Simon s Heller Jakabnak, a kérdéses telekrésznek részérei átruházásáhozi jogosultságát hiteles adatokkal begyőzni még csak meg sem kísérletté, puszta állításai pedig bírói figyelembe nem vétethettek : ugyan azért érdeklett felpereseknek az érintett kereseti telek részhezi tulajdoni joga e helyen is megállapitatván, az e. b. ítélete eképen helybenhagyatik, és az ügyiratok stb. (1864. april 19-é 14809. P. sz. a. Elő. : B I a s k o v i c h.) Rövid Közlések: Felöl dat i k. Feszli nger Illés Kábán ]\Iandl e. 80 f. u. mert rendezett tanácscsal biró községek sommás szóbeli bírósága előtt lefolyt perek az ideig. tör. szab. 44. és az 183 V6 XX t. cz. 4 § szerint a megyei törvszékhez levén fölebbezendők, az illetékes 2-od bíróság mellőzésével közvetlenül a kir. táblára terjesztett jelen per feliilvizsgálhatónak nem találtatik. (1864. april 27. 1875.) Közi Nagy Mihály és érdektársai gr. Somogyi Ferencz és társai e. a legeltetés gyakorlatának visszaállitása ir. ü. mert felp. keresetüket az 1836 X. t cz. 3. és 1853. éviurb. 1. f. szab. 49 § ára való hivatkozással, a szolgabíró mint közigazgatási hatóság előtt tették folyamatba, s a szolgabiró által ez ügy szintén a fentemiitett törvényekre alapitva közigazgatási uton elintéztetett, ennélfogva ezen ügyben, valamint a megye törvszéke, ugy a kir. tábla is illetéktelenül járt el. (1864 april 22. 2226 Hétsz) Vanczák József Szabó Pál és Lázár István e. 20 f. 61 kr. e. sommás perbeli végrehajt, ü. mert a viszvégrehajtást megrendelő végzés e. kellő időben folyamodás adatván be , az jogerőre nem emelkedett, s igy a végrehajtás folytatása elrendelhető nem volt (1864. april 6 12827.) Sztruha Károly Ambrus György e. kártérítési ü. mind két bíróság ítélete, mert a felperesileg követelt kártétel 1859. évi aug. hó közepén merülvén fel. ezen időtől a magyar törvények 1861 jul. 23-i visszaállításáig 3 év még el nem telvén s igy az osztr. álptkv. 1489 §-ára alapitott elévülésijoghátrány ez esetre alkalmazható nem levén, az 1862 évi nov. 24-én meginditott kártérítési kereset elévültnek nem tekintethetik. (1864 april 20. 644 Hétsz.) Gedeon Mátyás Pollatsek Adolf és társai e. 15602 f. 44 kr. ir. ü. mind két bírósági Ítélet, mert a kereset némely tételeit az e. b. annak ellenére, hogy ezen tételek alatti