Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 39. szám

154 s ez annál bizonyosabb, minthogy e naptól kezdve fizetést sem húzott többé, s igy a pénztári helyiségekben csupán Csontos Lajos gondatlanságából türetvén, azaz általa okozott kárért felelős. Alperesek az M. alatti előadóiivellenében felhozzák, mikép leginkább az czáfolja meg felperes abbeli állítását, mintha Zr. J. már 1862 évi január hó 1-én, és pedig szóval mentetett fel végkép, mert abból kitetszik, hogy habár a fogalmazott felmentő rendelvény Zr. Jánoshoz ki nem bocsájtatott, de az alispányi hivatal Zrumeczky János felmentésének bekövetkeztéről csak ekkor vagyis 1862 mart. 30-án értesíttetett; tehát nem mondhatni, hogy a peres pénzösszeg átvétele idejében Zr. János a pénztári helyiségekben, néma felsőbbség tudtával tartózkodott volna. (Vége következik.) Büntetőjogi esetek. 1. 1861 május havában Dankó István Vasas Andrástól a gerendási csárda közelében két lovat, szűrét, kis erszényét, s egy tarisznyát abörtönben időközben elhalt Rontó Antallal fegyveres kézzel elraboltak. Ezt megelőzőleg a battonyai pusztán dolgozó s az ottani csárdában meghált battonyai ismeretlen embertől lovát, szekerét agyonlóvésseli fenyegetés mellett elkérték, azzal útnak indultak Vajda felé, Vajdán 3 napot töltvén, Dankó István az ottani korcsmárosnét Szilágyi Sándornét főbe lőtte, s onnét megszökvén, Rontó Antal előbb tett, de visszavont vallomása szerint a p. sz. mártoni erdőben Albert Istvánt meggyilkolta. Mindezen tetteket megelőzőleg nagylaki Fischer Dávid haszonbérlőtől, hol mindketten pinczérek voltak, ruhaneműt és lószerszámot tolvajlottak el s onnét megszökve később követték el a rablásokat és gyilkosságot. A vizsgálat befejezése után Bihar megye törvszéke által 1864 febr. 17-én gyilkosság és rablással vádlott Dankó István kötél általi halálra, azonfelül az ellátási és rabtartási költségek megtérítésére s az elholt 40 frt. vérdija megfizetésére ítéltetett. A hivatalból lett felterjesztés folytán a kir. táblán ítéltetett: A törvszéki ítéletben felhívott tanuk Szilágyi Sándorné meglövését illetőleg csak azt bizonyítják, hogy a lövés a Danko István kezében volt pisztolyból történt, mit vádlott se tagad, de azt, hogy vádlott e lövést szándékosan tette volna, nem igazolják, e tekintetben tehát vádlottat csak a halált okozó vétkes gondatlanság terhelhetvén — ugyanazért vádlott Dankó István az ellene kimondott, halálos ítélet alól felmentetik, s e helyett, tekintve, hogy a vádbeli tolvajlást, és a két rendbeli rablást beismerte, s ez ezenfelül még a megrablottak szembemondásai által is igazoltatnék, a mai naptól számítandó hetenkint egy napi böjttel szigorított tiz évi súlyos börtönre ítéltetik, s ily változtatással az e. b. ítélete egyébkint helybenhagyatván, a per további intézkedés végett illetőségéhez visszaküldetik. (1864. april 23. 1140. B. sz. a.) 2. Erőszakos nemi közösüléssel vádolt Zombory István fenyítő ügyében, Pest megye kecskeméti törvszéke által, vádlott F. Márián elkövetett erőszakos némi közösülés miatt 1 év 9 hónapi súlyos börtönre, a leány részére 100 f. fájdalomdíj, a járási bába és orvos részére 55 f. s az élelmezési s bűnvádi költségek megtéritésében marasztaltatotf. A kir. táblán pedig Ítéltetett: Vádlottnak azon büntette, mely szerint nem c-ak egy alig 10. életévet betöltött kis leánykán kívánván némi ösztönét kielégíteni, s ebbeli gonosz szándékát az orvosi látlelet szerint erőszak felhasználása mellett valósággal ki is vitte, de az őtet ebbeli bűnös cselekedeteért kérdőre vonó apját a sértett leánykának Fricsko Jánost egy favillával akként főbe is ütötte, hogy ezen ütésnek következtében nevezetten fájdalmas testi sértéseket okozott — nagyobb beszámítás alá esvén, a reá első bíróságilag kimért börtönbüntetés tartama három évre felemeltetik, e részben megváltoztatván, egyebekben helybenhagyatván a mtszék ítélete, a per stb. (1864. mart. 11. 332 B. sz.) 3. G-yujtogatással vádolt Csule Juon e. bűnügyben Szatmár megye törvszéke vádlottat a bűntett alól bárgyusága miatt (elmentette, a gyújtás által okozott károknak azonban megtérítésére kötelezte. A kir. i. tábla ez ügyben következőleg ítélt : Jóllehet vádlott az orvosi vélemény szerint igen korlátolt, elmebeli tehetségűnek nyilvánitatik, tekintetbe véve mindazon által,hogy önbeismerése szerint a gyújtást boszuból követte el, s bűnös cselekvényének öntudatában tartózkodási helyéről a tett után azonnal eltávozott, elmebeli tehetsége oly alanti fokozatúnak nem tekintethetik,mely minden beszámítást kizárna, vádlott a gyújtási bűntett miatt fél évi börtönre ítéltetik, s a hit alatt felfedezendő kárnak, s a vizsgálati s rabtartási költségeknek megtérítésére köteleztetik. Ekkép megváltoztatván, a mtszék ítélete aperstb. (1864. mart. 9. 474. B. sz. a.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 225. Heller Józsefnek Altstock Salamon elleni perében végeztetett : Bíróság előtt leteendő eskünek ünnepélyessége egyes felek kívánatára módosítható nem lévén, az eljáró városi tszék végzésének azon része, melyben a felfolyamodó alperesnek odaítélt főeskü a felp. által kérelmezett ünnepélyességgel rendeltetett kivétetni, feloldatik, és az eljáró v. törvszék odautasíttatik, hogy az eskü letételére késznek nyilatkozó alperestől a hitet az e czélra kitűzendő ujabb határnapon, a törvényszék ülésében a váltó tszékek számára kiadott k. kir. utasításban megállapított szertartás mellett a rabbi jelenlétében vegye ki, mi végre az iratokhozzá visszaküldetnek. (1864 april 19. 14263. P sz. a. Elő. : Makovicz.) 226. Leszner Henrichnek Pallini Inkey Sándor elleni adóssági perében ítéltetett : A kereset alapjául szolgáló A és B. a. váltók mint olyanok erejüket elvesztvén, és igy egyszerű adós levelekké változván által; — miután alp. azt, hogy azokra nevét aláirta, és az azokban kitett összegeket megkapta volna, ellenbeszédében tagadta, az ily esetekben törvényszerüleg megkívántató pénz leszámolást pedig felperes nem bizonyította, ugyanazért az e. b. ítéletének megváltoztatásával, felperes keresetétől egyszerűen el mozdíttatik, a perköltségek pedig kölcsönösen megszüntetnek, stb. (1864. april 15-én 11368 P. sz. a. Elő. : Gedeo n.) 227. Glük A. Bernátnak Major József elleni adóssági perében ítéltetett : Miután felperes 1862 febr. 10. beadott keresetlevelében nem kéri azt, hogy alperes az egész a 3 ./• a. elismervény tanúsította 1565 frt. eredeti tartozási összeg megfizetésében marasztassék, hanem alperest átaljában csak tartozásában kéri elmarasztatni, — ellenben a tárgyalás alkalmával alp. részéről felmutatott nyugták elfogadásával, követelését önként 293 frt 25 krra leszállította, e szerint perpatvarkodásnak helye ez esetben nem lévén, az alól felperes, az eljáró bíróság Ítéletének meg-