Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 35. szám

Pest, 1864. kedd május 3. 35. szám. Hatodik évfolyam. TŐRVÉNYSZÉKI CSARNOK, Törtidőm : A nem kifogásolt birói illetéktelenség semmisegi hatálya. — Kúriai Ítéletek. — Hivatalos tudnivalók. 4 nem kifogásolt birói illetéktelenség semmiség! hatálya. Sonnenfeld János felperes gróf Sz. Gábor mint gróf W. cs. ki őrnagy helyeit készfizető kezességet elvállalt alperes ellen, az 1857 május 3-ánkelt kötelező alapján, az illető megyei tszéknél 1862 april 8. keresetet adott be 2325 f. 86 kr. kölcsön tőke és járulékai megfizetése végett. Ez ügy ugyan az évi május havában a felek meghatalmazott ügyvédei által rendesen tárgy altatván, alperes gróf Vasmegyei törvényszéknek 1862 évi october 15-én 813. sz. a. kelt Ítéletével a kereseti 2325 f. 86 kr. tőke összeg ennek 1859 évi april 1-től szám. 4% kamatai s 24 f. 61 kr. perköltség lefizetésében marasztatott el. Alperes gróf föllebbezése folytán a kir. Tábla 1863 évi június 11-én 2376 sz. alatt ez ügyben következő határozatot hozott: ,,A kereset alapját tévő A. alatti kötelezvény szerint alperes cs. k. katonai szolgálatban állván, jelen személyes kereset elitélésére a polgári bíróság hivatva nem lévén, a megyei törvényszék Ítélete hivatalból megsemmisíttetik s a per illetőségéhez visszaküldetik" stb. Meglepő s váratlan volt felperesre nézve ez Ítélet mert bár alperes gróf a készfizető kezesség elvállalása alkalmával 1857 május 3-án csak ugyan katonai szolgálatbán állott is, de reá egy két évre rang nélkül quitirozott s most köztudomás szerint polgári állású ember s a polgári bíróságnak alatta áll, ugy mint más bár mely birtokos, mi oly köztudomású dolog Vas megyében, hol a gróf birtokai feküsznek s ő személyesen lakik, hogy nem is tartá felperes szükségesnek keresetében a gróf quitirozását felemlíteni s az ez iránti bizonyítást azon nem reménylett esetre tárta fen, ha hogy a gróf tenne a tárgyalás alkalmával a birói illetőség ellen kifogást. Az alperes gróf azonban, bár védelmét lehető legnagyobb erélylyel vitte, és kimerített minden lehető s lehetetlen késleltető s érdemleges ellenvetéseket, a polgári törvényszék illetősége ellen , nem lett egy szóval sem, akár a tárgyalás, akár a föllebbezés alkalmával kifogást, s okszerűen nem is tehetett, mert tényleg ugy áll a dolog, hogy alperes gróf nem katona többé s csak ugyan alatta áll a polgári hatóságoknak. Az ideig. t. szabályok X. fej. 104. §. 4. pontja szerint pedig a bíróság illetéktelensége csak az esetre szolgál semmiség alapjául, ha a felek az ellen a kellő kifogást megtették. Méltán meglepőnek mondhatta ezeknél fogva felperes a fentebbi k. táblai ítéletet, mellyel az idézett törvényes rendszabálytól eltérőleg, közvetve olyasmi lett kimondva, a mi e nemben az osztrák törvénykezési szabályok tulszigoru rendelkezését is fölülmulta. Az 1853. évi február 16. cs. ny. parancs 47. § szerint ugyan is, ha valamely kereset valamely nem illetékes bíró által elfogadtatik s alperes a birói illeték iránt kifogást nem tett, a tárgyalás ennél folytatandó, habár utóbb kitűnik is, hogy a bíróság a kereset elfogadására hivatva nem volt. Az iménti k. Táblai határozat pedig mindig s minden esetre semmiségi esetnek mondja ki az illetéktelenségét, habár az első bíróság az ügyet érdemileg már eldöntötte s az alperes, a birói illetőség iránt kifogást nem is tett. Fontos s nagy horderejű, a törvényes szabályok világos rendeletével ellentétben álló lévén e határozat, az iménti érvek s okok kifejtése mellett felperes az ügyet a Hétszemélyes Táblához föllebbezte. A Hétszemélyes Tábla ugyan ezen tárgyban 1863. decz. 31. következőleg itélt : „Felperes azon állítását, hogy alperes a katonai szolgálatból még a kereset megindítása előtt polgári állapotú lőn, mivel sem igazolván, a kir. Tábla ítélete az abban felhozott indokokból helybenhagyatik.''Felperes Sonnenfeld Jánosnak tehát ezen pár hó alatt befejezhetni vélt világos adóssági ügyben hosszú 2 V2 évig kellett perlekednie nem azért, hogy jogszerű világos követeléséhez juthasson, hanem hogy megtudja azt, miszerint a birói illetőséggel nem ugy áll a dolog, mint azt az ideig. törv. szab. fentidézett 104 § 4. pontja rendeli, hanem ugy, mint a nmgu k. Curia az iménti határozataiban kimondotta, hogy t. i. az illetéktelenség hivatalból vizsgálandó meg, s mindig semmisítő esetet képez, a kedvező első bírósági Ítélet melleit s ellenében is, ha mindjárt azt az ellenfél perbeszédeiben s föllebbezésében nem is kifogásolta ! Ez eseten más olcsóbban okulhat. /. Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. Hétszemélyes táblán. 23. Kállay Emánuelnek ugy is mint osztályos atyafiai megbízottjának, a Kállay család napkori ágán levő több rokonai jogai fenntartójának, mint felpereseknek Kállay Ákos, úgyis mint néhai Kállay Péter hagyatéki tömegének gondnoka, s több érdektársai ellen a néhai Kállay Leo után maradt mezőtúri osztatlan állapotban levő egyhatodrész illetőség, annak haszonvételei, s perköltségek iránti ügyökben Ítéltetett : Jelen per felperesek, mint az 1842 évben fimaradék nélkül elhalt Kállay Leo fiágú oldalagos utódai részéről, az elhunyt által állítólag, tényleg és osztatlan állapotban birt, s egyedül a fiágat illető mezőtúri birtok egyhatodrésznyi — jelenleg alperesek kezei közt levő illetőségének kiadására lévén az egri cs kir. megyei törvszék előtt 1854 april 25. folyamatba téve; — miután a felp. kereset megezáfolására,alp. részéről birlalási jogezimük támogatásául a 7. sz. a. beperelt, KállayLeoésKállayPétprközt 1836sept. 24.kelt,bizonyos