Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 35. szám

138 magán pecsét alatti eladási szerzodvény, koholt és hamis voltának beigazolására felperesek, ugyancsak Kállay Leónak 1842 maj. 31. kelt végrendeletét t. alatt önmaguk mutatták fel, ebből kétségtelenné lón, hogy Kállay Leo minden nevü és nemű vagyonára, és igy a kereset alá vett mezőtúri birtokra nézve is, egyetlen leányát Kállay Erzsébetet, és ennek férjét b. Józsika Miklóst, s a tőlük származott és származhatott unokáit hivta légyen meg végrendeleti öröküsökül. Ezen tényleges állapottal szemközt azonban az, hogy a t. a. végrendelet érvénytelenné tétetett volna, felp. részéről nem csak igazolva, de még állítva sem lévén, valamint hogy félretétele vagy érvénytelenítése a felp. keresetlevél szerint nem is kéretett, sőt inkább ugyanezen végrendelet a cs. kir. legfőbb éssemmitő tszéknek 18 sz. alatt csatolt Ítélete szerint mindeddig érvényében fennállana, s ezeknél fogva, habár felp. a t. alatti végrendeletet egyedül a 7. sz. a. szerződvény koholt vóltának felderittetésére hozák is fel, annak a perbeli körülmények között a kereset lényegére döntő befolyást gyakorló tartalmát a jelen per kezdetekor hatályban volt polg. perrendtartás 294. § szerint figyelmen kívül hagyni annál kevésbbé lehetett, a mennyiben a szóban forgó végrendelet érvényesítése sem előzőleg nem eszközöltetett, — sem e per folytán annak félretétele nem kéretett • — eként tehát jelen, habár közvetlen nem is, de végeredményét tekintve jogegyenlőtlenség kivivására intézett kereset, az id. törv. szab. által teljes hatályában fentartott ősis. ny. par. 10. § értelme alá esnék — ezen ny. par. szabálya pedig, habár a felek arra annak idejében és helyén nem hivatkoztak volna is, htból alkalmazandó lévén; ugyanazért az alsó bíróságok Ítéletei megváltoztatásával, jelen perbeli kereset — mint a meg nem indíthatók sorába eső — visszautasittatik, s a per stb. (1864 martius 16. 894. P. sz. a. Elő. : Perlaki.) A kir. itélő táblán. 202. Gróf Eszterházy szül. gr. Viczay Antóniának Machacsek Mihály és neje Victorina elleni szolgalmi perében ítéltetett : A. per tárgyát tevő szolgalmi jog elismerése iránt támasztott felperesi kereset, a tulajdon szerzésére vonatkozó, s a telekkönyvi rendelet által is érvényben hagyott osztr. á. p. t. könyv szabályai szerint lévén megbírálandó; minthogyalp. azon házat, melyre jelenben felp. által a szolgalmi jog bekebelezése kéretett, az 1. sz. a. adásvevési szerződés szerint minden szolgalom megemlítése, s jogi értelemben minden tehertől menten vette meg örök áron : felp. keresetétől el mozdíttatik, a perköltségek pedig az Ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. Eként az eljáró városi törvényszék ítélete megváltoztatván; a per stb. (1864. martius 4. 462. P. sz. a. Elő. : R o z g o n y i.) 203. Kompóth Fereucz felperesnek gr. Eszterházy szülét. BrezobrazowIlona alperesnő elleni 1000 frt. dijnak kifizetése iránti perében Ítéltetett : Jóllehet azon alperesi állítás, hogy felperes már a B. a. megbízatás idejében, a gróf Eszterházy család Tatai, Ugodi és Devecseri közösen kezelt uradalmaikban hivatalos alkalmazásban volt, felperes által beismertetik, sőt jelen per folytán is kitűnik, — s jóllehet a B. a. megbízó levélben felperes díjazása kijelölve nem lón; miután azonban ezen 1858. febr. 1-én kelt B. a. okiratban felperesre, az előbbi közös hivatalbeli teendőin felül, kizárólag az alperes grófnőt érdeklő oly idegen ügylet ruháztatott, melyért az alperesnő részéről kétségbe nem vont Gr. a. okirat szerint, előde évenkint 2563 forintra menő díjazást húzott, és hogy ezen reá ruházott és B. alatt körvonalozott kötelezettségeket megbízója érdekében híven teljesítette, ez a H. a. okiratból teljesen ki tűnik, de maga alperes grófnő által kétségbe semvonatik: ezeknél fogva felperes, a B. a. okirat keltekor hatályban volt osztr. áptkv 1004 §-a értelmében, a reá ruházott idegen ügyletből kifolyó kötelezettségek hű teljesítéséért díjazásra érdemesnek, és az általa E szerint 1858. febr. 1. 1859 febr. 28. napjáig vezetett ügylet díjazásául a Gr. a. okirat alapján kérelmezett 1000 frt mérsékeltnek találtatván ; alperes grófnő — a megyei tszék ítéletének megváltoztatása mellett — felperes részére 1000 frt. dijnak, és 25 frtra mérsékelt perköltségeknek, 15 nap alatti kifizetésében elmarasztatik, és a periratok stb. (1864. mart. 15. 14052. P. sz. a. Elő. : Szála y.) 204. Elischer Boldizsár csődtömeggondnok és perügyelő által képviselt Erdei Fülöp csődtömegének felperesnek, előbb Csppc=ányi Béla, utóbb pedig G-uthy Benő zárgondnok által képviselt gróf Beleznay Ferencz záros tömege alperes elleni 20700 pfrt és járulékai iránti írásbeli nerében Ítéltetett: Gróf Beleznay Ferencz által külön szerződésileg elvállalt kezesség alapján indított felperesi keresetnek a nevezett gróf záros tömege elleni érvényesithetése, a C. a. legfőbb törvényszéki határozattal az egyenes adós gróf Beleznay Károlynak a kötelezettség alóli felmentetése, vagy vagyonhiánya igazolásától tétetvén függővé, jóllehet az által, hogy felperes csődtömeg időközben az említett főadós örököseit megperelte, és e részbeni keresetével az I. és K. a. 1. bírósági Ítélettel elutasittatott, az érintett legfőbb tszéki határozatban megszabott feltételnek, habár felperes csődtömeg az elutasító e. b. ítéletet nem fellebbezte, mégis azért, mert az egyenes adós örökösei elleni per megindítását alperes záros tömegnek felperes perrendszerüleg bejelentette, s az által azt jogainak azon perbeni megóvhatására képesítette, elégtétetett, következőleg felperes csődtömegnek ennek folytán feléledt szavatossági igénye most már a tekintetből kétségbe nem vonható; de miután az ilynemű külön vállalt jótállás csakis kártalanításra kötelez, felperes csődtömeg ellenben azt, hogy az A. a. kötelezvény engedményezéseért Erdey Fülöp készpénzben és ingatlanokban mennyi értéket fizetett, számszerűleg a jelen per során alperes tagadása ellenében, a tanuknak nem határozott vallomásával kellően be nem bizonyitá, s igy azon kár összeg, melynek megtérítését felperes csődtömeg igényelheti, azon körülménynél fogva, hogy az engedményezett követelés a főadós ellenében meg nem ítéltetett, — ez úttal meg nem állapitható; — ez okból felperes csődtömeg jelen keresetével elutasittatik, — s ekép megváltoztatván, az e. b. ítélet stb. (1864. Böjtmáshó 11-én 1249. P. sz. a. Elő. : Monaszterl y.) 205. Veisz Károly és nejének—Pohner József elleni jogtalan italmérés megszüntetése iránti perükben Ítéltetett : Azon felperesi állítás, hogy alperes az általa kibérelt Aranykulcs czimü vendéglő helyiségeiben, az A. a. szerződésnél fogva, a vendéglővel együtt az italmérési jogot ki nem bérelte, ugyanazon szerződés 2-ik a. pontja által, mely szerint az italméréstóli adóknak fizetésére alp. bérlő lőn kötelezve, megczáfoltatván; és ebből az, hogy ezen adók alapját tevő italmérési jog a bérlethez tartozik, törvényesen következtethetvén; az pedig, hogy a csapszékbeni italmérés B. szerint alp. befolyása nélkül másnak is kibéreltetett, alp. szerződési jogát le nem ronthatván ; a városi törvszék Ítélete megváltoztattatik, felperesek jogtalan keresetüktől elmozdittatnak, alperes részére 20 frtra mérsékelt perköltségben marasztatnak, s ezen Ítéletnek az