Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 32. szám

127 is köteleztessék, eltnozdittatik, egyébiránt pedig azl. sz. a. beperelt házassági szerződésből mind két fél által netalán származtatható követelés érvényesítése iránti joga mindkét félnek fenhagyatván, az e. b. Ítélete eképen megváltoztatok, illetőleg módosittatik, és az ügyiratok visszaküldetnek. (1863. febr. 24. 12085. P. sz. a. Elő. : Blasko vits.) 191. Franz Petru és Annának, Franz, helyesen Styoponi Éva elleni telekkönyvi ügyében ítéltetett : A jelen kereset alapját képező, valódisága s érvényére nézve alperesnő részéről kétségbe nem vont A. a. szerződés, mely szerint néhai Styopony Jurca és ennek gyermektelen fia Styopony Torna által felperesek gyermekként felfogadtattak, s nekük azon esetre, ha magukat amazok irányában engedelmességgel és tisztelettel viselendik, az összes szocsányi ingó és ingatlan vagyonuk örökségkép biztosíttatott, 3. pontjában fentartotta ugyan Styopony Jurca és Toma számára azon esetre, ha örökbefogadott felperesek magukat nem jól viselnék — a jogot: azokat házuktól elűzni és semmi vagyonban sem részesíteni, ugy szinte 4. pontjában biztosította felpereseknek azon esetre , ha örökbefogadó szülői velők rosszul bánnának, vagy őket jó magaviseletük daczára a házból elkergetnék, az összes vagyon fele részét, de hogy ezen esetek bármelyike be állott volna, nevezetesen, hogy néhai Styopony Jurca vagy ennek fia Toma, mai felpereseket a házukból elűzték, vagy hogy ezek örökbefogadó szülői durva bánása következtében a kérdéses házat elhagyták légyen, alperesnő részéről nem is állíttatik; — már pedig a fénnidézett A a. szerződés 3. és 4. pontjai világos tartalma szerint csak is ezen esetekben lett volna a felperesek az egész vagyonbóli kirekesztésének, illetőleg azok által a vagyon fele része követelésének helye. — Alperesnő azon állítása, hogy felperesek Toma Styopony irányában tanúsított rosz magaviseletük miatt elvesztették légyen, az őket illető fele vagyonranézve A szerint biztosított jogukat, eltekintve a felperesek által ez ellen felhozott adatoktól, maga Styopony Toma által alperesnő érdekére kiállított 2. sz. alatti okmánynyal sem igazoltatik, minthogy ez felperesek rosz magaviseletükről említést sem te?z. Ekképen tehát felpereseket az A. a. szerződés 3. pontja szerint az egész néhai Styopony Jurca és Styopony Toma féle vagyon tulajdona illetvén, s ezen joguk a Styopony Toma után 1857 decz. 2. történt hagyatéki tárgyalás során, és a keresetlevélhez B. a. csatolt jegyzőkönyv tanúsítása szerint világosan és jogérvényesen elismertetvén, alperesnő pedig ugyanezen hagyatéki tárgyaláskor a 2. sz. a. szerződés alapján követelt vagyonra nézve tulajdoni jogai érvényesítése végett a per rendes útjára utasitatván, azt, hogy ő ezen utasítást a kitűzött 14 nap alatt követte s sikerrel folytatta légyen, semmi által be nem bizonyítván, s igy a felperesek kizárólagos tulajdoni joga, a keresetbeli telekkönyvi ekvőségekre nézve tökéletesen kimutatva lévén, ellenben alperesnőnek a kérdéses telekkönyvi beiktatása minden jogérvényes alap nélkül szűkölködvén, az e. b. Ítéletének megváltoztatása mellett Franz helyesen Styoponi Éva, született Rokos alperesnő Szocsán községe 106. számú telekjegyzőkönyvének B. lapján, hol az a szocsáni 103, összeirási sz. a. telek és szorgalom földekre nézve mint közös tulajdonosnő határozatlan részekben bejegyezve van, kitörültetni rendeltetik, s az ítéletek külömbözőségénél fogva a perköltségek kölcsönösen megszüntetvén, a periratok stb. (1864. martius 11. 11504. P. sz. a. Elő :Babes.) 192. Csóri Annának s kiskorú fia Sribék Hugónak gyám társa Gebhard Ignácznak Stéger Győző elleni lakás s bolt felmondása iránti perében Ítéltetett : A kérdésben levő ház tulajdona a hétszem. Táblán 1861. dec. 11. hozott ítéletnél s az ehhez képest kiigazított telek könyvi állapotnál fogva felében felperesnét, másik felében pedig az első házasságból származó fiát kiskorú Sribék Hugót illetvén; minthogy az ágy és asztaltól, nejétől már itéletileg is elválasztott alperes a kereseti házba tett, különben is telekkönyvi bekebelezés által biztositott beruházások ürügye alatt közös lakást nem követelhet, sőt Sribék Hugó részét illetőleg kezelési joga sem lehet, s igy felperesek a tulajdon eszméjéből önként kifolyó joguknál fogva, alperesnek ugyan e házbani további szállását jogszerűen felmondhatták : ugyan azért az e. b. itélet megváltoztatásával alperes köteleztetik jelen itélet jogerőrei emelkedésétől számítandó hat hónap alatt, a kereseti házban, jelenleg lévő szállását és a czukrász boltot elhagyni, és felpereseknek 11 frt 8 kr. perbeli és 5 frtnyi felebbezési költségeket 15 nap alatt különbeni végrehajtás terhe alatt megfizetni. (1864. febr. 20. 12123 P. sz. a. Elő. : Raisz Szilárd) 193. A zágrábi érsekségnek mint a billeti uradalom földesurának, Sándorháza községe ellen az örökbér földek után járó államadónak megfizetése iránt indított perében ítéltetett : Az I. R. a. keresetlevélhez A a. mellékelt szerződésnél fogva azon belső s külső telkek, melyeket alperesek a hivatkozott szerződésnél fogva örök időre megszállva bírnak, tekintve azt, miszerint alperesek azokat oly módon birják, hogy azok firól fira szállnak, és adásvevés utján elidegenítethetnek; továbbá miután a H. a. kétségbe nem vont bevallási kivonatból kiderülne az, miszerint a fentérintett A. a. szerződésnél fogva alperesek által birt háztelkek és földek egyénileg s részletenként az ő neveikre vannak telekkönyvezve; de különben is mint örök időre szólló telepitvényi szerződés mellett birt földek alperesektől visszavehetők nem voltiának, és igy kétségtelen, miszerint azokat most már tulajdoni joggal birják, ily javaktól pedig, ha más intézkedés fen nem forog, az államadót a tulajdonos tartozván fizetni, és pedig jelen esetben annál is inkább, minthogy a telepítő uradalomtól azt, hogy tulajdonából kieresztett földek után járó jövedelmet egészben ne élvezhesse, sem a törvénynél sem az osztó igazságnál fogvakivánni nem lehetvén, az e.b. ítéletnek megmásitása mellett alperesek az általuk örök szerződés mellett birt földek után az államadó fizetésére köteleztetnek; a perköltségek azonban kölcsönösen megszüntetnek, és igy a per továbbisat. (1864. febr. 29.7174. P. sz. a. Elő. : Huszár.) 194. Wolffenstein Vilmosnak Schreyer Menyhért elleni 430 frt 66 kr. egyesületi ezüst tallér iránti perében végeztetett . Minthogy a fennállott temesvári orsz. főtörvszék 1860 decz. 11. 11840 sz. a. azon oknál fogva, mivel alperesnek az idézéskor távolléte miatt felállított gondnok köröztetése szabályszerűen nem eszközöltetett, ezen jogerőre emelkedett végzésével elrendelte, hogy Várady Mihály ügyvédi értesítő jegyzőkönyvét mutassa elő, és Schreyer Menyhért alp. ki személyesen ez ügybe megidézve nem volt, kihallgattassék az iránt, váljon Várady ügyvéd általi képviseltetését utólag jóvá hagyja-e?a felterjesztett iratokból pedig az tetszik meg, hogy Várady ugyan mint ügyvéd alp. által megbízatott, de az ügyvédi megbízásban ezen ügyvédnek az első végzések elfogadására felhatalmazása nem foglaltatik; továbbá miután alp. a kihallgatást elrendelő végzés foganatba vételekor már oly súlyos beteg volt, hogy a bíróság ezen okból kihallgatását nem eszközölhette, sőt az az e. b. hivatalos jelen-