Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 29. szám

Pest, 1864. kedd április 12. 29. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: 1\I agyar Föklliitelintézet s valtságügy telekkönyvi szempontból.— Kúriai ítéletek. — Rendelet. — Hivatalos tudnivalók. Magyar Földhitelintézet s váltságügy telekkönyvi szempontból. II a 1 m o s y Endre tszéki ülnök úrtól. A Pesti Napló 47—49 számaiban közöltetett: misze­rint <" magyar Földhitelintézet a maradványok és irtvá­nyok megváltásánál a közvetítést elvállalja oly módon, hogy a kötelezetteknek a váltságösszeg erejéig a megvál­tott földek egyetemleges lekötése mellett kölcsönöket ád. Minthogy azonban az egyes kötelezettekkeli érintkezés ugy az apró jelzálogok felhalmozása az intézet kezelését nagyon terhessé, az ellenőrzést bonyolulttá és nehézzé tenné, az intézet részint saját biztosítása, különösen pedig a kezelés egyszerűsítése végett, hogy ez által a kölcsön­ügylet létrehozása egyátaljaban lehetségessé váljék, és az ir>téz%Valapszabályai ellen ne vétessék, a Sopron megyei Német-Keresztnri írtványbirtokosoknak következő feltéte­leket szabott elé : „Eszközöljék, hogy irtványaik egy AÍ'^ön, önálló telekjegyzőkönyvbe vezettessenek által, uint közös birtok. E közös birtok szolgál aztán a kölcsön alapjául. A közösséget a folyamodók magok közt szerző­désileg olyképen szabályozzák : 1) Hogy az irtványbirtokosok egy külön consortiu­mot alakítanak, megbízván kebelökből 3—4 tagot a köl­csönügylet megkötésére, a kötelezvény jogérvényes ki­állítására, bekebelezésére, s az évi járadékok pontos be­hajtására és kezelésére. 2) E megbízottak képviselik a consortiumot a M. Földhitelintézet irányában, s közülök egy fogja gyako­rolni azokat a jogokat, melyek az intézeti tagsággal kap­csolatban állanak. 3) Ha közülök egyik vagy másik elhalna, mikénti pótoltatásuk iránt intézkedendnek. 4) A közös birtokból mindenik birtokos meghatáro­zott s a telekjegyzőkönyvben kifejezett illetősége arányá­ban, kizárólagos haszonvevője lesz azon irtványoknak, melyeket eddig birt, de azon feltétel alatt, hogy az évi járadékokból reá esendő részt, valamint a consortium ne­taláni kezelési költségeit is, ugyanazon arányban, pon­toáan be fogja fizetni a képviselők kezéhez, mindaddig, mig a kölcsön teljesen le nem törlesztetik. 5) Ha egyik vagy másik birtokos az évi járadékok pontos befizetését elhanyagolná: a consortium képviselőinek jogában áll a hanyag fizető ellen akár közös birtokbeli il­letőségéből, akár egyéb vagyonából azonnal kielégítést szerezni. 6) A Consortium mindaddig fennáll, mig az intézet kölcsöne teljesen le nem törlesztetik. Ennek megtörtén­tével a közös birtokról fölvett külön telekjegyzőkönyv megszüntettetvén, minden egyes birtokos irtványbirtoka saját telekjegyzőkönyvében, mint korlátlan tulajdona fog átíratni. 7) E consortium által az örökösödés és birtok adás­vevés nem szenved akadályt, magától értetődvén , hogy az örökösök és vevők a consortium szerződésszerű kötele­zettségeit tartoznak elvállalni. Minthogy e szerint ezen kölcsönügylet főleg föld­birtoki hitelen alapszik, ez pedig csak is telekkönyvi be jegyzés által biztositható, a főkérdés az: váljon a fen­ne b b i feltételek a fennálló telekkönyvi szabályok keretében a t e 1 e k k ö n yv alapel­vei sértése nélkül biztosithatók-e? minthogy ezen szabályok ily nagyszerű birtokközösség fölött tüze­tesen nem rendelkeznek. A telekk. szabályok szerint több birtokrészletek, az egyes birtokosok megegyezése folytán, közös tulajdonul egy telekkönyvi ivre átjegyeztethetnek, azonban az 1854 július 23 án kelt helyszinelési utasítás 36 §, ugy az 1855 decz. 15. telekk. rend. 55 § stb. értelmében csak is osztat­lan állapotban, és vagy határozatlan arányban vagy pe­dig az egészhezi aránj'ban meghatározott osztályrészek­kel. Ennek folytán az egyes irtványbirtokos átjegyzett irtványaira nézve magán tulajdonos lenni megszűnik, és az összes irtásoknak közös tulajdonosává válik, és miután mindegyiknek irtásai saját telekjegyzőkönyvében leje­gyeztetnek, és az újonnan nyitott közös iven a fenebbi te­lekkönyvi szabályok értelmében a közös tulajdonosok csak is osztatlan állapotban jegyeztetnek be; a telek­könyvből az egyes irtásoknak valóságos tulajdonosa sigy mindegyik köztulajdonosnak illetősége többé ki nem tűn­nék ; és ezen oknál fogva az eladások, örökösödések telek­könyvi bejegyzése és kitüntetése sem lehetséges; mert a közös telekjegyzőkönyv vagy az összes irtványbirto* kosok nevei kitétele mellett, vagy pedig csak a consor­tium nevére nyittatik. I. Az első esetben, vegyük, hogy 200 ilynemű köztu­lajdonos jegyeztetett által, és egyike birt előbb három földet, melyek egyikét most, eladja; ha közös birtokos osztályrészét eladja, a telekkönyvi bejegyzés olyképen történik, hogy ezen tulajdon járandóságára a tulajdonjog vevő javára bekebeleztetik, és az eladó neve keresztül huzatik. Ezen eljárás a fennebbi esetnél nem alkalmaz­ható, mert a közös birtokból egész járandóságát el nem adta, minthogy még bir két földet, és miután ezen tulaj­don járandósága a közös iven ki sem tűnik, biztos bejegy­zést eszközölni egyátaljában lehetetlen. De tegyük föl (a mi egyébiránt szabályellenes lenne) a mit a fennebbi pon­tok 4-ke is feltenni látszik, hogy ezen közös ivből az egyes irtásoknak tulajdonosa kitűnnék, és a birtokválto­zások a tulajdoni lapon szabályszerüleg bejegyeztetnek; és bizton állíthatjuk, hogy a tulajdoni lap már két év alatt oly zavart lenne, hogy a telekkönyvi hivatalnok sem igazodhatnék el rajta. Tapasztaljuk ezt világosan

Next

/
Oldalképek
Tartalom