Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)
1864 / 29. szám
Pest, 1864. kedd április 12. 29. szám. Hatodik évfolyam. TÖRVÉNYSZÉKI CSARNOK. Tartalom: 1\I agyar Föklliitelintézet s valtságügy telekkönyvi szempontból.— Kúriai ítéletek. — Rendelet. — Hivatalos tudnivalók. Magyar Földhitelintézet s váltságügy telekkönyvi szempontból. II a 1 m o s y Endre tszéki ülnök úrtól. A Pesti Napló 47—49 számaiban közöltetett: miszerint <" magyar Földhitelintézet a maradványok és irtványok megváltásánál a közvetítést elvállalja oly módon, hogy a kötelezetteknek a váltságösszeg erejéig a megváltott földek egyetemleges lekötése mellett kölcsönöket ád. Minthogy azonban az egyes kötelezettekkeli érintkezés ugy az apró jelzálogok felhalmozása az intézet kezelését nagyon terhessé, az ellenőrzést bonyolulttá és nehézzé tenné, az intézet részint saját biztosítása, különösen pedig a kezelés egyszerűsítése végett, hogy ez által a kölcsönügylet létrehozása egyátaljaban lehetségessé váljék, és az ir>téz%Valapszabályai ellen ne vétessék, a Sopron megyei Német-Keresztnri írtványbirtokosoknak következő feltételeket szabott elé : „Eszközöljék, hogy irtványaik egy AÍ'^ön, önálló telekjegyzőkönyvbe vezettessenek által, uint közös birtok. E közös birtok szolgál aztán a kölcsön alapjául. A közösséget a folyamodók magok közt szerződésileg olyképen szabályozzák : 1) Hogy az irtványbirtokosok egy külön consortiumot alakítanak, megbízván kebelökből 3—4 tagot a kölcsönügylet megkötésére, a kötelezvény jogérvényes kiállítására, bekebelezésére, s az évi járadékok pontos behajtására és kezelésére. 2) E megbízottak képviselik a consortiumot a M. Földhitelintézet irányában, s közülök egy fogja gyakorolni azokat a jogokat, melyek az intézeti tagsággal kapcsolatban állanak. 3) Ha közülök egyik vagy másik elhalna, mikénti pótoltatásuk iránt intézkedendnek. 4) A közös birtokból mindenik birtokos meghatározott s a telekjegyzőkönyvben kifejezett illetősége arányában, kizárólagos haszonvevője lesz azon irtványoknak, melyeket eddig birt, de azon feltétel alatt, hogy az évi járadékokból reá esendő részt, valamint a consortium netaláni kezelési költségeit is, ugyanazon arányban, pontoáan be fogja fizetni a képviselők kezéhez, mindaddig, mig a kölcsön teljesen le nem törlesztetik. 5) Ha egyik vagy másik birtokos az évi járadékok pontos befizetését elhanyagolná: a consortium képviselőinek jogában áll a hanyag fizető ellen akár közös birtokbeli illetőségéből, akár egyéb vagyonából azonnal kielégítést szerezni. 6) A Consortium mindaddig fennáll, mig az intézet kölcsöne teljesen le nem törlesztetik. Ennek megtörténtével a közös birtokról fölvett külön telekjegyzőkönyv megszüntettetvén, minden egyes birtokos irtványbirtoka saját telekjegyzőkönyvében, mint korlátlan tulajdona fog átíratni. 7) E consortium által az örökösödés és birtok adásvevés nem szenved akadályt, magától értetődvén , hogy az örökösök és vevők a consortium szerződésszerű kötelezettségeit tartoznak elvállalni. Minthogy e szerint ezen kölcsönügylet főleg földbirtoki hitelen alapszik, ez pedig csak is telekkönyvi be jegyzés által biztositható, a főkérdés az: váljon a fenne b b i feltételek a fennálló telekkönyvi szabályok keretében a t e 1 e k k ö n yv alapelvei sértése nélkül biztosithatók-e? minthogy ezen szabályok ily nagyszerű birtokközösség fölött tüzetesen nem rendelkeznek. A telekk. szabályok szerint több birtokrészletek, az egyes birtokosok megegyezése folytán, közös tulajdonul egy telekkönyvi ivre átjegyeztethetnek, azonban az 1854 július 23 án kelt helyszinelési utasítás 36 §, ugy az 1855 decz. 15. telekk. rend. 55 § stb. értelmében csak is osztatlan állapotban, és vagy határozatlan arányban vagy pedig az egészhezi aránj'ban meghatározott osztályrészekkel. Ennek folytán az egyes irtványbirtokos átjegyzett irtványaira nézve magán tulajdonos lenni megszűnik, és az összes irtásoknak közös tulajdonosává válik, és miután mindegyiknek irtásai saját telekjegyzőkönyvében lejegyeztetnek, és az újonnan nyitott közös iven a fenebbi telekkönyvi szabályok értelmében a közös tulajdonosok csak is osztatlan állapotban jegyeztetnek be; a telekkönyvből az egyes irtásoknak valóságos tulajdonosa sigy mindegyik köztulajdonosnak illetősége többé ki nem tűnnék ; és ezen oknál fogva az eladások, örökösödések telekkönyvi bejegyzése és kitüntetése sem lehetséges; mert a közös telekjegyzőkönyv vagy az összes irtványbirto* kosok nevei kitétele mellett, vagy pedig csak a consortium nevére nyittatik. I. Az első esetben, vegyük, hogy 200 ilynemű köztulajdonos jegyeztetett által, és egyike birt előbb három földet, melyek egyikét most, eladja; ha közös birtokos osztályrészét eladja, a telekkönyvi bejegyzés olyképen történik, hogy ezen tulajdon járandóságára a tulajdonjog vevő javára bekebeleztetik, és az eladó neve keresztül huzatik. Ezen eljárás a fennebbi esetnél nem alkalmazható, mert a közös birtokból egész járandóságát el nem adta, minthogy még bir két földet, és miután ezen tulajdon járandósága a közös iven ki sem tűnik, biztos bejegyzést eszközölni egyátaljában lehetetlen. De tegyük föl (a mi egyébiránt szabályellenes lenne) a mit a fennebbi pontok 4-ke is feltenni látszik, hogy ezen közös ivből az egyes irtásoknak tulajdonosa kitűnnék, és a birtokváltozások a tulajdoni lapon szabályszerüleg bejegyeztetnek; és bizton állíthatjuk, hogy a tulajdoni lap már két év alatt oly zavart lenne, hogy a telekkönyvi hivatalnok sem igazodhatnék el rajta. Tapasztaljuk ezt világosan