Törvényszéki csarnok, 1864 (6. évfolyam, 1-101. szám)

1864 / 29. szám

11 a nemesi községek telekkönyveiben előforduló közös iveknél. II. A második esetben, midőn a közös iv a consortium nevére nyittatik, a fennebbi nehézségek még nagyobb mérvben merülnek lel, minthogy a consortium tagjai a telekkönyvből ki sem tűnnek; eltekintve attól, hogy ily collectiv névre a közös iv a telekkönyvi szabályok értel­mében nem is nyittathatnék, minthogy közö3 birtokosok a helyszinelési utasítás 85 §, és a telekkönyvi rendtartás 52 § értelmében névszeriut megnevezendők, de irtványbirto­kosok nevezete sem alkalmazható, minthogy nem minde­nik irtványbirtokos vesz részt a kölcsönügyletnél. E szerint a követelt eljárásnál a birtokváltozások te­lekkönyvi bejegyzése lehetetlen volna; holott a 7-ik pont szerint ezen consortium által az örökösödés és birtokadás­vevés akadályt nem szenved, és igy az elészabott feltéte­lek egyikének teljesítése a másiknak teljesítését lehetet­lenné teszi; pedig ezen birtokváltozások bejegyzése a M. Földhitelintézet biztosítására nemcsak hogy hasznos, hanem egyátaljában jogi szempontból véve, szükséges is ; mert a földbirtoki hitelre kölcsönöz, ésadósacsaka földnek minden­kori tulajdonosa, ezen tulajdonost pedig bizton csak a te­lekkönyvből tudhatja ki, és ha a birtokváltozások telek­könyvileg keresztül nem vezettetnek, minthogy 34*/2 év alatt az eredeti adósok mind elhalhatnak, a földhitelinté­zet rövid idő alatt adósainak nevét sem fogja tudni, és minthogy az 1860 september 19-én kelt, s telekkönyvi ügyekben még most is hatályos ministeri rendelet értel­mében földbirtokra csak a telekkönyvi tulajdonos ellen hozott Ítélet alapján intézhetni végrehajtást, per esetében, különösen, ha az eredeti meghatalmazottak elhalnak és uj meghatalmazott kellőleg kiállított meghatalmazvánnyal az adósok által ki nem neveztetnék, sok nehézségekkel kellene küzdenie; mert az uj tulajdonosokat csak magán uton tudhatná ki, az ilyenek ellen hozott ítéletek alapján pedig a fennebbi rendelet szerint az irtványokat végre­hajtás alá venni nem lehetne. Az irtványbirtokosok által felveendő kölcsön bizto­sítása a fennálló törvényes szabályok szerint oly módon eszközöltethetnék, hagy mindnyájan egyetemleges köte­lezettséggel irtványaikat az egész összegre nézve lekötik, mi is telekköny vileg olykép vezettetik keresztül, hogy a zálogjog az egyik iven fő és a többieken mellékjelzálogilag bekebelezte tik, és a telekkönyvi rendtartás 106 § értelmé­ben a m. Földhitelintézet az irtványok bármelyikéből sza­bad tetszése szerint kívánhatja kielégítését. Azonban ezen eljárás mellett az óhajtott egyszerűsítés el nem érhető, mert a szükségelt számos telekkönyvi kivonatokból, me­lyekben egyébiránt az irtványbirtokosok egyéb birtoka is be van jegyezve, a jelzálogok áttekintése és terheltetési viszonyuk kitudása körülményes és nehézségekkel össze­kötött. (Vége köv.) Kúriai ítéletek. Magánjogi ügyekben. A kir. itélő táblán. 174. Buday Pálnak Buday szül. Bodanovits Mária elleni tulajdoni igény bekeblezése iránti ügyében végez­tetett : A nevetlen falusi 54. sz. telekjkönyvben, Buday szül. Bodanovics Mária javára tulajdonjogilag bejegyzett illetőség a másik tulajdonos Buday György hagyatékát nem képezvén, s ennélfogva az A. alatti átadási okirat alapján Buday született Bodanovics Mária részének Buday Pál javára leendő átíratása helyt nem foghatván, miután a 8136 sz. gyámhatósági végzés által, Buday Pál érdeké­ben bejelentett igény elintézésére nézve a telekk. rend. 25. § szabálya lenne megtartandó, tekintve, miszerint a bejelentés felett tartott tárgyalás alkalmával a felek kö­zött a barátságos kiegyezés nem eszközöltethetett, s ez esetben a felmerült vita pontok iránt a felhívott § e) pontja értelmében szóbeli peres eljárás lenne indítandó, mindezek­nél fogva az e. b. végzés feloldatván, az eljáró megyei tszék a bejelentés felett felvett tárgyalási jegyzőkönyv­nek a most emiitett mód szerinti elintézésére, s annak utánna további szabályszerű eljárásra utasittatik. (1864 febr. 20. 9367 P. sz. a. Elő. : Chernél.) 175. A soprouyi pénzügyészségnek Bezerédy Kristóf és több csékuti közbirtokosok ellen, előbbi állapotbai visszahelyezési perében végeztetett: Felperes jelen előbbi állapotbai visszahelyezési pert, a p. perrend. 360 és 366 §§. értelmében, vétség és uj okiratok feltalálása alapján indítván, azonban ezen, még 184G. évben, és igy a ma­gyar törvények és törvénykezési eljárás hatálya alatt be­fejezett perre nézve, a polg. perr. engedélyénél fogva igénybe vehetett ügyvédi vétség miatti jogorvoslat visz­szaható érvénynyel alkalmazható nem lévén; az uj bizo­nyítékokra nézve pedig, a pprtás 366 §-ban világosan megkívánt azon kellék, hogy ezek az anyaper folyama alatt feltalálhatók és felmutathatok nem voltak, nem bi­zonyittatván, sőt felp. azon állításából, hogy ezek épen a peres felek között folytatott csékuti és halimbai határ perben használtattak és abból szedettek ki, az ellenkező igazoltatván ; ezen okoknál fogva a megyei tszék végzése helybenhagyatik. (1864. febr. 25. 12288. P. sz. a. Elő. : Szála y.) 176 Steiniczer Farkas és Epstein Lipót javára Mé­száros Ignácz és Aloyzia hitvesek elleni zálogjog előjegy­zésének kitörlése iránti ügyében végeztetett : A radnai volt cs. kir. szolgabírói hivatalnak 1860 évi nov. 30-án 3000 sz. a. kelt intézkedése nembirói határozat lévén, és nem is a Steiniczer Lázár és Epstein Lipót közt egyik, másik részről pedig Mészáros Ignácz és Aloyzia hites tár­sak között fennálló szerződési viszonyra vonatkozván, miu­tán ezen rendőrségi intézkedés szerint Mészáros Ignácz és Krausz Gábor az általok a radnai és solymosi uradal­makban albérlői minőségben gyakorlott italméréstől eltá­volíttattak, és azon jog további kezelésére az egyenes bérlők Epstein Lipót és Steiniczer Lázár köteleztetvén, nevezett albérlők csak ezen ital méréssel egybekötött rend­őrségi tekintetben való felelősségtől mentettek fel, a ne­vezett szolgabirói hivatal ezen intézkedése annak, hogy a nevezett felek közötti szerződésből eredő kötelezettsé­geknek biztosítására szolgáló telekkönyvi bekebelezés ki­törültessék, alapul nem szolgálhat. Miért is Mészáros Ig­nácz és Aloyzia hites társak abbeli kérelmöktől, hogy a radnai 553 sz. telekjegyzőkönyvben foglalt birtokukra ezen szerződést illetőleg C 1 és 2 sz. a. 4500 frt erejéig bekeblezett zálogjog kitörültessék, elutasittatnak. (1864 febr. 20. 11449. P. sz. a. Elő. : Makovicz.) 177. Greif Józsefnek Merk Mihálynő szül. Greif Éva és érdektársai elleni telekkönyv kiigazítási ügyében ítél­tetett : Felperes azt : hogy a kiigazitatni követelt telek­jkvekben foglalt ingatlanok néhai első neje Pelczer A.n­návali házassága idejében szereztettek, a perben ön maga beismervén, s igy az anya közszerzeményi jogánál fogva a kereseti ingatlanok fele részben alperesekre, mint néhai Pelczer Anna örököseire helyesen lévén felvéve, miután azon körülmény, hogy a vételárból 400 frt még fizetet-

Next

/
Oldalképek
Tartalom