Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 14. szám - Váltó fogság kérdése 3. [r.]

58 denkit már akkor, midőn kölcsönt csinál. Ily tudat mellett nem oly könnyen irják alá a váltókat, s nem oly könnyen bocsátják azokat a világba tömegestől. Mindenikénél kétszerte jobban megfontoljuk a dolgot, mint akkor, hacsak a vagyon lefoglaltathatásáról lehet szó. Tehát már ez is egy előny a hitel emelésére, mert ritkábbá válnak a könnyelmű adósság tételek, melyek előineggondolás nélkül szaporittatnak, s melyek hitelvesztéssel járnak. Még nagyobb a hatály a fizetés teljesítésének stádiumán. Azon tudat, mikép az iparos, gyámok, kereskedő, a váltó be nem váltásával, nem csak hitelét, melytől létele függ. koczkáztatja, hanem a fogság folytán keresetét, üzlet körét is veszti, összes vagyoni viszonyait, családi állapotját felforgatja, feldúlja; azon tudat, mikép a földbirtokos, tisztviselő, stb azzal társalmi tekintélyét, becsületét tönkre teszi, összes társalmi létét megsemmisíti, ezen tudat mindenikét a legkomolyabban arra ösztönöz, hogy mindent elkövessen, mikép váltóit beváltsa, tartozását kielégítse. Épen azon mindenen uralkodó érzelem, melylyel önszemélyünk és szabadságunk iránt viseltetünk, mindenkit arra vezetend, hogy azt a váltó fogság veszélyének ki ne tegye, tartozásának eleget teendő. Azon tény, mikép, legalább rendszerint, személyünket elébe tesszük vagyonúnknak, kitkit arra kénytet, hogy hitelezői elől vagyonát el ne rejtse, el ne titkolja, mi által személyét veszélyeztethetné. 3) És valóban a váltó fogság biztositékának fősúlya nem is a személyi végrehajtás tettleges érvényesítésén fekszik; hanem abban, hogy ijesztő réme által az adóst kötelezettsége nem teljesítésétől óvja s visszariassza. Minden európai törvényhozás főleg ebben találta e szigorú intézmény indokolását; mindenike e megelőző hatályban kereste a fő czélt, és érdeket; miután a hitel megmentésére csakis ez lehet legsikeresb hatályú, a nem fizetés esetében a hitel már úgyis veszélyeztetve, vagy megszüntetve lévén. Annál fogva a váltó fogság czél9zerűségének vizsgálatánál azt számolgatni, hányszor, vagy mily kevés esetben lett az érvényesítve, 4) nem egyéb mint a nem szakértő közvéleménynek tévútra vezetéke, valóban az ignotos fa Ilit alkalmazása. Mert fő czélja és a törvények által keresett hatálya a nemfize tés meggátlásában, s nem annyira a hitel megingatásával történt fizetés megtagadásával annak kierőszakolásában rejlik. Es épen ebben fekszik oka annak is , miért ezen eszköz tettbges alkalmazása kereskedők irányában ritkábban fordul elő mint nem kereskedőknél. 5) Mert a kereskedők a hitel fontosságát, és megingatásának veszélyeit reájuk nézve jobban ismervén másoknál, sokkal inkább elkövetnek mindent e veszélyek elhárítására, tehát azok majd legnagyobbikának a váltó fogságnak is eltávolítására. E tények kétségtelenné teszik, mikép a váltó fogság a hitelre elkerülhetlen jogi szigornak egyik fontos intéz3) Az azután mindegy, ön zsebéből, nője vagy rokonai izzadtsággal párosult adományozásából történik-e? — mint a P. Napló ,Egy biró' czikkirója, ábrándos philantropiával, de annál kevésbé komoly szakavatottsággal — kiemeli. A hitel s ezzel a közjó érdekére egészen közömbös, honnan vétetik a pénz, mely a tartozást kielégíti, csakhogy ezzel a hitel megmentessék. ») ,Rgy Biró' a P. Napló 27. sz ban. 5) Mit a P. Napló,Bg.y biró' czikkezője nem tudott,vagy nem akart megfej teni. 1. id. sz. ményéül szolgál, következéskép ez által a hitelnek is egyik nagy hatályú elemét s alapját képezi. És innen beláthatni feltűnő alaptalanságát azon nem rég hallhatott nézetnek : °) mi nem értjük teljességgel, hogyan eszközölhetne a váltó fogság olcsóbb pénzt! A hitel nem valamely abstract fogalom, hanem öszszege azon intézményeknek, mint elemeinek, melyek által hat, működik s létet nyer, s a melyek közt a vagyon s bizalmon kivül, a kielégítő jogrendszer, a kor.-zerü birósági szervezet, a szigorú igazságszolgáltatás, a szigorú hitel törvények kiváló szerepet játszanak. Ha tehát, min senki sem mer kétkedni, a hitel a pénztőkéket s azok forgalmát sokszorozza, s ez által a tőke pénzt olcsitja, akkor ezt eszközli az n elemek által, melyekből áll s melyek által működik. Ezek közt pedig kétségen kivül a váltó fogság is helyet foglal, mint oly intézmény, mely a jogi szigor eleme. Ha tehát a váltó fogság a jogi szigor eleme, mit fennt kimutattunk, s ha mint. ilyen a hitel egyik alapjául, s eleméül szolgál., akkor természetesen a hite] emelésére működik,s mint ilyen a hitel emelése által kell, hogy a tőkepénz s kölcsönök olcsósitását eszközölje, miután épen ez az, mi a hitel hatályát és eredményét képezi. Tehát azt, hogy a váltó fogság közvetve szinte a tőke pénz olcsósitására hat, kétségbe vonni, nem fgyéb mint kétségbe vonni magának a hitelnek eb bdi hatá lyát. — Kúriai Ítéletek. i magánjogi ügyekben A kir. itélő. táblán. 166. Marék Emilnek néhai Kodiczky Zsófia örö-. kösei u. m. idősb Rodiczky Adolf, Otília, Ödön, u. m. ifj. Rodiczky Adolf gyermekeinek gyámja, és Günther szül. Rodiczky Adel ellen 6000 pftnyi házassági biztosíték j megadása iránti ügyében Ítéltetett: Az 1-ső sz. alatti szerződésből az: hogy néhai Rodiczky Zsófia abbeli jogáról, miszerint saját vagyona felett terhes szerződéieket j köthessen, nyíltan lemondott volna, ki nem tűnvén, s igy i az A. a kötelezése jogérvónyességében meg nem támadI tathatván, — miután egy részt az A. alatti keltekor érj vényben volt ptk. 918. §-a értelmében a szerződésekből származó minden kötelességek a szerződő felek örökösseire átszállanak, más részt pedig alperesek azt: hogy néhai Rodiczky Zsófia után az A. alattiban lekötelezett összeggel felérő vagyonban nem örökösödtek, mivel sem igazolták, ugyanazért, az e. b. ítélete megváltozfatik, s alpei rések köteleztetnek házassági biztosítékul 6000 o. é. Irtnyi összegről szabályszerűen kiállítandó kötelezvényekot, I jelen ítéletnek kézbesitésétől számítandó 15 nap alatt végrehajtás terhe alatt felperes részére a hadi főparancsnokságnál letenni, a leteendő kötelezvényekhezi tulajdoni joguk a kereseti kérelemhez képest épségben fentartatván. — Ekkép mgváltoztatván az e. b. Ítélete, a per további sat. (1862. decz. 10. 516. P. sz a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 167. Vas János és többeknek Szeleczky La jósnő elleni örökösödési perükben Ítéltetett: Néhai VasMihály, >P Napló 27. szban, hol ,Egy biró' nagy naivsággal előre bocsátja : a váltó fogság koránt sem szolgál'a hitel emeléséül.