Törvényszéki csarnok, 1863 (5. évfolyam, 1-98. szám)

1863 / 14. szám - Váltó fogság kérdése 3. [r.]

•J1/ ki után leiperesek oldalági örökösödést keresnek, IV. r. sz. a. anyakönyvi kivonat szerint 1845-ik évi nov. 27-én halván nieg, az utánnai örökösödés a magyar törvények szerint bírálandó meg, miután pedig jelen esetben sem egyenes örökösök, sem végrendelet nem volna, a felperesek által keresetlevelük me'lett •/. a. felhozott osztályle vélból pedig az derülne fel, hogy néhai Vas Mihály felperesekkel mint testvéreivel megosztozván, a kereset alat'i házat és irtást a 292 fi t 24 % kr. vcz. beszámítása mellett felperesektől készpénzzel kifizetve megvette, és igy azok szerzeményévé váltak, mint illyesek pedig a hivatkozott törvények értelmében halála után özvegyére az alperesre házastársi örökösödés utján szállottak, sőt ezek neki ezen alapon 1846. évi máj. 20-án 1164. sz. a. törvszéki intézkedés által VIII. r. sz. szerint már bíróilag oda is Ítéltettek, ennélfogva felperesek ezen ingatlanok iránti keresetüktől elrnozdittatnak. az •/. a osztály szerint néhai Vas Mihálynak örökségül jutott 292 fit 24% kr. pedig alperesnek mint özvegyének járó 200 pfrt hitbérét sem egészítvén ki, részükie e részben is mi sem ítéltethetik, a perköltségek azonban az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen meg-züntetnek. akként megváltoztatván az e. b. Ítélete, sat. (1863. jan. 14. 6680. P. sz. a. Előadó: Beke János kib.) 168. Sik'orán Zsófiának Siklorán Nászta elleni telekkönyvi ügyében ítéltetett: Miután lelperesnó részéről az. hogy a kiigazitatni kért telekkönyvet annak hitelesítésekor saját keresztvonásával megerő.-itette, a per során tagadásba nem vétetett, sőt az ellenbeszéd 4 ik pontjában felemiitett hivatalos iratok tanúsága szerint ugyan ő a kereseti birtoknak közösségét más alkalommal többször elismerte, azt pedig, hogy cselfogás vagy erőszak által biratott légyen, az illető kézvonásnak megtételére, illetőleg a ke eseti ingatlan vagyonnak saját és alperes leánya közös tulajdonául lett bevallására, maga a felperesnö sem állítaná, ugyanannak szabad akaratból eredtnek bizonyult sajnt tet e ellen, keresete nem lehetvén, az eljáró mtörvszék mint telekkönyvi hatóság által hozott ítéletnek megváltoztatása mellett felperesnő kereset-vei élni" zdittatik, a perkö'ts°gek kölcsönösen megszüntetvén sat. (1862. nov. 13. 2888. P. sz. a Előadó: Monaszterly Sándor ktb.) 169. Meczner Adolfnak Gölinicz bánya város elleni visszahelyezési ügyében ítéltetett: Alperes város a 4. sz. a. okmány szerint eddigi helyiségein kívül máshol is gyakorolható italmérést fi-lsóbb hatóságilag csak az A a. haszonbéri szerződés megkötése után nyervén,ezen később nyert jog a felperesnek A. szerint előbb kibérelt, E. a. tanúvallomások értelmében kizárólagos italmérési jogát nem csorbíthatván, s igy az előbb kibérelt területen a bérlet tartama alatt italméréét ugyanazon alperes város másra nem ruházhatván — hogy pedig a kibérelt területen az italmérést másnak is kiadta, alperes önmaga is beismervén — ez indokból az első bírósági ítélet — az e helyütt meg nem ítélhető kár helyesebben megszűnt haszonnak, mint nem a visszahelyezési útra tartozónak mellőzésével — hely benhagyatik, és a periratok sat. (1862. decz. 30-kán 6855. sz. a. Előadó : Jamniczky Lipót ktb.) 170. Csatáry Andrásnak Steirer Péter elleni sommás visszahelyezési perében ítéltetett: Alperes azt: h°gy a kérdéses há/at felperestől örök áron megvette volna, nem igazolván, sőt inkább, hogy azt haszonbér fejéhen bírta légyen, maga i> beismervén, a haszonbérlet leteltével, viigy azon feltételek, melyek alatt a házat ideiglenesen birta, megszűntével, felperes a háznak birtokába, tnelyhez tulajdonijogát is •/• a. igazolta, visszahelyeztetik, ily értelemben a szolgabíró ítélete hagyatván helyben, és a visszafoglalás elrendeltetvén, az iratok sat (1862. oct. 7. 4640. P. sz. a. Előadó : Huszár Ferencz itélőm.) 171. Saueraker Jánosnak Sztankovics Elek elleni 83 frt 81 kr. iránti perében Ítéltetett: Alperes által a felperesi számla ellen felmutatott, felperes nevében, az alperes által hitelbe vett áru térelekről vezetett s korábbi hátraléki tartozást is magában foglaló könyvecskével, és az 1862- évi jan. 17-én kelt átalá ios kifizetési elismeréssel, a kereseti hitelezések kifizetetteknek tekintetvén, későbbi követeié5 pedig alperes ellen, keresetbe sem vétetvén, alperes felebbezése folytán ugyanaz, a felperesi kereset alól felmentetik, s e szerint az e. b. Ítélete megváltoztatván, a per iratok sat. (1862. nov. 26. 1767. P. st. a. Előadó: Malatinszky Ferencz ktb.) 172. Aigermant Jánosnak, Fiuké Alajos elleni jutalom díj iránti perében ítélt tett : Az A. a. adásvevési szerződés 9-dik pontja szerint a felperesnek feltétlenül kötelezett 420 esetleg pedig 840 frt világosan 1858-dik évi febr. 21-től járván felperesnek, az 1858. febr. 2I-től 1859 évi febr 21-ig keresetbe vett 420 frt tőke, és 1859. évi febr. 21-től számítandó, a keresethez képest 4°/0 kamatokkal együtt megítéltetik,s alperes a 83 írtban megállapított perköltségek megtérítésére is köteleztetik, ekként megváltoztatván az eljáró türvszék ítélete, a per további sat. (Iö62. oct. 15. 7790. P. sz. a. Előadó: Beke János ktb.) 173. Fenics János és Mihálynak Pósta János elleni tulajdoni jogot követelő perében ítéltetett: Felperesek a keresetbe vett % telket, édes anyjuk néhaiZalecha Mária öröklési jogán, s igy örökösödési jogczimen követelvén, miután azt, hogy öröklési igényüket az illetékes örökösödési biró előtt annak idejében érvényesíttették volna, nem igazolták, az e. bíróságnak felpereseket elutasító ítélete ily értelemben helyben hagyatik, s a per sat. (1862. nov. 5-én 4757. P. sz. a. Előadó: Urbanovszky Jusztin ktb.) 174. Stern Ábrahámnak Podhajeczky Sándor elleni 176 frt 61 kr. iránti perében Ítéltetett: Alperesek ellenbeszédüket a kiszabott határidő alatt be nem adván, és igy a keresetben felhozott tény körülmények a pprtás 61. illetőleg 40. § értelmében valóknak tartandók levén, nevezett alperesek jelesül Podhajeczky Sándor '/,-ban, Podhajeczky Emil és Ulana utóbbi férjezett Jekelfalusy, és Zavody Gyula mindenik %-ed részben az A. és B. a. okmányok alapján a keresetbe vett 176 frt 61 kr. o. é. összegbői.ugv szinte oct. 20-tólakifizetés t ápjáig számítandó 4% kamatok 15 nap alatt leendő fizetésében elmarasztaltatnak, — a fel nem számított e. bírósági perköltségek azonban elmellőztetnek, a másodbiróságiak pedig az ítéletek különbözőségénél fogva kölcsönösen megszüntetnek. Ezek szerint az e. b. itélet megváltoztatván, a per további sat. (1862. decz. 18. 6420. P. sz. a. Előadó: Bernolák Károly ktb.) 175. A temesvári p. ü. ügyészségnek Auspicz Jozefina ellen 1490 frt 50 kr. iránti ügyében végeztetett: A B. és C. a. mellékletekkel kellől°g igazoltatván, hogy a m. kir. kincstárnak felperessége alatt Auspitz Jozefina és Au-pitz Márton ellen a lugosi járás bíróság előtt a nicskidorfi haszonbérletből hátra lévő bér iránt és pedig 1216 frt 46 kr., és ismét 815 frt és 73 kr. összegétjéig per folyik, azáltal pedig az előjegyezve lévő ugyanazon haszonbérletre vonatkozó kissebb summára 1490 frt 50